A minisztériumi HR-esek módszertani támogatást nyújtanak
Minden minisztérium átlagát és a beosztotti, illetve vezetői szinteket is figyelembe véve az idei jutalomkeret nagyobb lesz a tavalyinál. Ez azzal magyarázható, hogy a felmérések készítésekor azt tapasztaltuk, hogy nagy volt a szórás a tárcák között. Az új, teljesítményértékelésen alapuló rendszer azonban ezzel együtt igazságosabb és kiszámíthatóbb, mint a korábbi - fogalmazott a Napi Gazdaságnak adott interjúban Szakács Gábor, a Kormányzati Személyügyi Központ (KSZK) főigazgató-helyettese.
Teplán István, a KSZK főigazgatója a lapnak elmondta, úgy tudja, hogy nincs további leépítési szándék minisztériumi körben, de lehetnek még feladatátcsoportosítások, amelyek eredményeképpen változhat a létszám. Arról, hogy hány betöltetlen állás van ma a központi közigazgatásban, Szakács Gábor szerint nehéz lenne pontos számot mondani, mivel a pályáztatási kötelezettség csak nemrégiben vált törvényi előírássá, így a kiírt pályázatok nagyobb részét az év végéig lezárják. Sok helyen még a régi rend szerint nevezték ki hat évre a főosztályvezetőket. Az egyetlen kivétel a környezetvédelmi tárca volt, ahol minden posztot megpályáztattak, igaz, ott sem akadt túl sok intézményen kívülről pályázó jelölt.
Teplán István tájékoztatása szerint az új közigazgazási rendszerben a minisztériumi hr-osztályok megmaradnak, csak a kiválasztás kerül át a központba. Ez mérföldkő lesz az államigazgatási stratégiai emberierőforrás-menedzsmentben, mivel egy olyan állásbank jön létre, amelyben minden üresedést nyilvántartanak, a betöltéséhez szükséges kompetenciákkal együtt. A kiválasztás során minden posztra két-három jelöltet terjesztünk elő a minisztériumoknak, ahol majd a végső döntést meghozzák - fogalmazott a szakember.
Mint Szakács Gábor hozzátette: egy ilyen integrált hr-rendszer bevezetése szempontjából az lett volna az optimális, ha egy munkakörelemzéssel kezdhetik a folyamatot. A köztisztviselők esetében azonban - szemben a kialakult munkakörökkel rendelkező közalkalmazottakkal - először magukat a leírásokat kell létrehozni. Ha ez megvan, akkor tudják csak megmondani, hogy milyen kompetenciákra lesz szükség, illetve milyeneket kell még fejleszteni.
Így először a vezetőkre alkalmazzák az új módszereket, és azt fokozatosan terjesztik ki az államigazgatás egészére. A KSZK folyamatosan átveszi az operatív feladatokat, így végül a tárcáknál maradó munkatársak elsősorban módszertani támogatást nyújtanak a minisztériumi vezetésnek - mondta Szakács Gábor, rámutatva, hogy a folyamatot nehezíti, hogy nagyon különbözőek a vezetői információs rendszerek, így a tervek szerint egy körülbelül másfél éves folyamat során alakíthatják ki a minden intézményre vonatkozó egységes rendszert.
Napi Gazdaság
Teplán István, a KSZK főigazgatója a lapnak elmondta, úgy tudja, hogy nincs további leépítési szándék minisztériumi körben, de lehetnek még feladatátcsoportosítások, amelyek eredményeképpen változhat a létszám. Arról, hogy hány betöltetlen állás van ma a központi közigazgatásban, Szakács Gábor szerint nehéz lenne pontos számot mondani, mivel a pályáztatási kötelezettség csak nemrégiben vált törvényi előírássá, így a kiírt pályázatok nagyobb részét az év végéig lezárják. Sok helyen még a régi rend szerint nevezték ki hat évre a főosztályvezetőket. Az egyetlen kivétel a környezetvédelmi tárca volt, ahol minden posztot megpályáztattak, igaz, ott sem akadt túl sok intézményen kívülről pályázó jelölt.
Teplán István tájékoztatása szerint az új közigazgazási rendszerben a minisztériumi hr-osztályok megmaradnak, csak a kiválasztás kerül át a központba. Ez mérföldkő lesz az államigazgatási stratégiai emberierőforrás-menedzsmentben, mivel egy olyan állásbank jön létre, amelyben minden üresedést nyilvántartanak, a betöltéséhez szükséges kompetenciákkal együtt. A kiválasztás során minden posztra két-három jelöltet terjesztünk elő a minisztériumoknak, ahol majd a végső döntést meghozzák - fogalmazott a szakember.
Mint Szakács Gábor hozzátette: egy ilyen integrált hr-rendszer bevezetése szempontjából az lett volna az optimális, ha egy munkakörelemzéssel kezdhetik a folyamatot. A köztisztviselők esetében azonban - szemben a kialakult munkakörökkel rendelkező közalkalmazottakkal - először magukat a leírásokat kell létrehozni. Ha ez megvan, akkor tudják csak megmondani, hogy milyen kompetenciákra lesz szükség, illetve milyeneket kell még fejleszteni.
Így először a vezetőkre alkalmazzák az új módszereket, és azt fokozatosan terjesztik ki az államigazgatás egészére. A KSZK folyamatosan átveszi az operatív feladatokat, így végül a tárcáknál maradó munkatársak elsősorban módszertani támogatást nyújtanak a minisztériumi vezetésnek - mondta Szakács Gábor, rámutatva, hogy a folyamatot nehezíti, hogy nagyon különbözőek a vezetői információs rendszerek, így a tervek szerint egy körülbelül másfél éves folyamat során alakíthatják ki a minden intézményre vonatkozó egységes rendszert.
Napi Gazdaság
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról