Jutalom, bónusz, prémium - összefoglaló, amit ezekről a plusz juttatásokról tudni kell

Ezek a fogalmak a mindennapi használatban gyakran keverednek, pedig alapvetően más és más jogok és kötelezettségek járnak velük. 

Jutalom, bónusz, prémium: fogalmak és meghatározások

A jutalom a munkáltató által önkéntesen adott pénzbeli (vagy akár tárgyi) elismerés, amiért a munkavállaló átlag feletti teljesítményt nyújtott, vagy például hozzájárult egy sikeres projekt megvalósításához. Fontos tudni, hogy nem kötelező, nem jár automatikusan, és nem szerepel a munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben. A munkáltató teljes döntési szabadsággal rendelkezik a döntést és kifizetést illetően. Valamint a jutalmazás oka nem csak a munkavállaló teljesítménye lehet, hanem számos más okból is sor kerülhet rá. Jutalmazás alapja lehet például a dolgozó munkáltató irányába tanúsított hűsége, példás magaviselete, pontossága, de jutalmazásra adhat okot a munkavállaló adott helyzetben való helytállása is.

A bónusz és a prémium ezzel szemben már kifizetési kötelezettséget ró a munkáltatóra, amennyiben az előre lefektetett feltételek teljesülnek.

A prémium előre rögzített teljesítménycélok teljesítése esetén járó juttatás, amelynek kritériumait a munkáltató előre meghatározza. Ha a munkavállaló teljesíti a prémiumfeltételeket, akkor a munkáltató köteles kifizetni. Így ez a munkáltatóra nézve jogilag kötelezőbb juttatási forma, mint a jutalom.

A prémium a bírósági gyakorlat szerint nem más, mint a teljesítménybér egyik formája. A prémium feltételeit általában a munkáltató egyoldalúan határozza meg, azonban nincs kizárva, hogy erről a felek a munkaszerződésben állapodjanak meg. Ha a munkavállaló az egyoldalúan kitűzött prémium feladat teljesítését már megkezdte, akkor a munkáltató a prémium kitűzést rendszerint már nem vonhatja vissza. Ha pedig a feltételek a munkaszerződésben szerepelnek, akkor ezen módosítani csak a felek közös megegyezésével lehet. Erről dr. Szabó Gergely ügyvéd részletes írása itt olvasható.

A bónusz általában szintén előre meghatározott feltételekhez kötött pénzbeli juttatás, ami lehet teljesítményalapú vagy eredményfüggő. Gyakran szerepel a munkaszerződésben vagy vállalati szabályzatban, és ha a feltételek teljesülnek, jár a dolgozónak. Például az éves bónusz meghatározott lehet a cég nyereségessége alapján, vagy ha a dolgozó elér bizonyos értékesítési célokat. Amennyiben azonban a jutalomhoz hasonlóan, nincsenek előre meghatározva a bónusz feltételei és körülményei, akkor nem állnak a munkáltató fenti kötelezettségei. Ebben az esetben a munkáltató a bónusz összegéről, a jutalmazás okáról és feltételeiről a munkáltató saját mérlegelési jogkörében dönthet.

A Munka Törvénykönyve ezeket a juttatásokat külön nevesítetten nem szabályozza. A munkáltatók gyakran összekeverik az elnevezéseket. Ezért minden esetben meg kell nézni, hogy milyen körülmények és felételek között kerül sor a meghatározásra és a kifizetésre. Vagyis, ha a munkáltató bónusznak nevezett juttatást helyez kilátásba, a fent említett körülmények szerint, és előre közli a munkavállalókkal az elérésének feltételeit, akkor valójában ebben az esetben is teljesítménybérnek minősülő prémiumról van szó.

2025

Mivel ezek a juttatások nem törvényben maghatározottak, hanem a munkáltató felelősségi körébe tartoznak, ezért ezek összegének, mértékének meghatározása is a munkáltató jogköre, illetve a munkaszerződésben vagy a válalalti szabályzat szerint meghatározottak. 

Jutalom, bónusz, prémium adózása

Mindhárom juttatás adóköteles. 2025-ben Magyarországon a prémium, a bónusz és a jutalom adózása azonos módon történik, mivel mindhárom juttatás munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. Ez azt jelenti, hogy ezek a juttatások a munkabérhez hasonlóan adókötelesek, és a következő közterheket vonják le belőlük:​

• 15% személyi jövedelemadó (SZJA)
• 18,5% társadalombiztosítási járulék (TB)
• 13% szociális hozzájárulási adó (szocho)

Fontos megjegyezni, hogy ezek a juttatások a bruttó bér részét képezik, így a munkáltató által adott prémium, bónusz vagy jutalom után ugyanazokat a közterheket kell megfizetni, mint az alapbér után. 

Amennyiben a munkáltató "jutalomként" kedvezőbb adózású juttatást kíván nyújtani, például csekély értékű ajándékot vagy utalványt, ezekre speciális szabályok vonatkoznak, és külön adózási feltételekkel járnak. Ezek azonban nem összekeverhetők a prémium, bónusz vagy jutalom kategóriájába tartozó kifizetésekkel.