Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 12 éve

A munkaszerződés

A munkaszerződés a munkavégzés létesítésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket rögzítő megállapodás.

A felek szabad akaratukból kötnek munkaszerződést, ezt a munka törvénykönyve is elősegíti azzal, hogy csak keret jellegű szabályozást támaszt a munkaszerződésekkel szemben. A munkavállalók részére ez a tény nem jelent túl nagy szabadságot, általában csak a jól képzett szakemberek tudnak megfelelő előnyöket kiharcolni a munkaszerződésben. A munkaviszony egyébként is alá-fölérendeltségi viszonyt tükröz, ami kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalót. Megoldást jelenthetne a kollektív szerződés, ezt azonban a gazdálkodó szervezetek elég kis hányadában alkalmazzák. Munkáltató bármely jogalany lehet: természetes személy, jogi személy vagy ez utóbbival egy jogi kategóriába eső szervezet. A munkavállaló a munkáltatója széles körű utasítási joga mellett munkavégzésre kötelezi magát.

A munkaszerződés alanyai

A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy mely szerv vagy személy a munkáltatói jogok gyakorlója. Kisebb vállalkozásoknál ez általában az első számú vezető, de nagyobb cégeknél előfordulhat az is, hogy más személyt bíznak meg a munkáltatói jogkör gyakorlásával. Ezt a kérdést a társasági szerződés, alapító okirat, vagy a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza (SZMSZ).

Munkaviszonyba munkavállalóként az léphet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. Munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt. A tizenhat éven aluli fiatalkorú munkaviszony létesítéséhez viszont szükséges a törvényes képviselőjének (szülő vagy gyám) a hozzájárulása is. A munkával szerzett keresménye minden esetben a munkavállalót illeti, tehát kezeihez folyósítandó.

A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei

A munkaszerződésben mindenképp szerepelnie kell három elengedhetetlenül fontos elemnek, a munkakörnek, a személyi alapbérnek és a munkavégzés helyének. Ezek bármelyikének hiánya a munkaszerződés érvénytelenségét eredményezi.

A munkaszerződésben rögzíteni kell a munkaviszony időtartamát, tehát hogy határozott vagy határozatlan időre jött-e létre. Amennyiben a felek munkaszerződésben nem szólnak a munkavégzés időtartamáról, úgy azt határozatlan időtartamúnak kell tekinteni. A határozott idejű szerződés a hosszabbításokat is beleértve, az öt évet nem haladhatja meg. A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony azonban csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozták.

A munkaszerződés megkötésére a munkába lépés előtt kell, hogy sor kerüljön. Rögzíteni kell a munkába lépés dátumát, ha ez nem történik meg, akkor a munkaszerződés aláírását követő munkanapot kell a munkakezdés dátumának tekinteni. Ha a munkavállaló a munkaszerződésben megjelölt napon nem jelentkezik tényleges munkavégzésre, akkor a megkötött munkaszerződést vele szemben, a munkáltatóra nézve minden jogkövetkezmény nélkül semmisnek kell tekinteni.

Próbaidő kikötése

A munkaszerződésben próbaidő kiköthető, időtartama legfeljebb három hónap lehet. Ezt meghosszabbítani nem lehet, a próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnal, indoklás nélkül megszakíthatja, még akkor is ha egyébként a munkavállaló felmondási védelem alatt áll.

A munkaszerződésekkel kapcsolatban elmondható, hogy általában csak a legszükségesebb elemeket, a munkakört, munkahelyet és a munkabért tartalmazzák. Tipikus, hogy a munkakör megnevezése túl általános, ezért gyakran adódhat abból vita, hogy kinek mit kell elvégeznie. A munkakör rögzítése azért is fontos, mert külön- vagy egyéb munkával a munkavállaló csak ideiglenesen foglalkoztatható, de kizárólag abban az esetben, ha nem okoz neki aránytalan sérelmet vagy hátrányt. Gyakori probléma az is, hogy a munkáltatók huzamosabb ideig más helyen foglalkoztatják a munkavállalót az eredeti szerződésben rögzített helyhez képest. A munkáltatók általában nincsenek tisztában azzal, hogy ez egyoldalú szerződésmódosításnak minősül.
Follow hrportal_hu on Twitter

Több szabadságot és utazási költségtérítést akar a közmunkás mozgalom

A közmunkások sokkal kevesebbet pihennek és hátrányt szenvednek a szabadság igazságtalan elosztása miatt azokkal szemben, akik nem közmunkából élnek. Ezért a Közmunkás Mozgalom a Jövőért követeli a közfoglalkoztatási törvény érvényben lévő passzusának eltörlését. Emellett felhívják a figyelmet, hogy azokat az utazásokat is térítse meg az állam, amikor a közfoglalkoztatott igazoltan maga keres állást.tovább..

További cikkek
Több szabadságot és utazási költségtérítést akar a közmunkás mozgalom

A közmunkások sokkal kevesebbet pihennek és hátrányt szenvednek a szabadság igazságtalan elosztása miatt azokkal szemben, akik nem közmunkából... Teljes cikk

Csak a versenyképességet növelő külföldi beruházásokat fogja támogatni a cseh kormány

Bohuslav Sobotka szociáldemokrata miniszterelnök hétfőn Prágában, a külügyminisztérium gazdasági tanácsosainak értekezletén kijelentette: csak az... Teljes cikk

Csődbe megy a Takata - mi lesz a miskolci gyárral?

A légzsákokat gyártó japán Takata hétfőn csődvédelmet kérhet Japánban és az Egyesült Államokban - értesült az AP hírügynökség.... Teljes cikk

Állj fel munka közben!

Ma már sokan az ülést tartják az új dohányzásnak. A mozgásszegény életmód és a többórás ülés veszélyeire egyre többször hívják fel a... Teljes cikk

A Brexit után is maradhatnak az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok

Theresa May brit kormányfő az uniós vezetők csütörtöki brüsszeli találkozóján megígérte, hogy az Egyesült Királyság kilépése után is az... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár