A Z generáció az első, amely rosszabbul teljesíthet a szüleinél

Amerikai szenátusi meghallgatáson figyelmeztettek a képernyőalapú tanulás veszélyeire

Az amerikai szenátus kereskedelmi, tudományos és közlekedési bizottsága január közepén tartott meghallgatást arról, milyen hatással van a túlzott képernyőhasználat a gyerekekre és a fiatalokra.

A meghallgatáson Dr. Jared Cooney Horvath kognitív idegtudós arról beszélt, hogy a digitális technológia tömeges megjelenése az oktatásban egybeesett a gyerekek kognitív képességeinek hosszú távú romlásával.

A korábban tanárként dolgozó kutató szerint különösen aggasztó, hogy mindez annak ellenére történik, hogy a mai gyerekek több időt töltenek formális oktatásban, mint a korábbi generációk.

A kutató szerint a Z generációnál tört meg a korábbi trend

Horvath szerint az elmúlt több mint száz évben megfigyelhető volt egy folyamatos tendencia: minden új generáció jobban teljesített bizonyos kognitív képességekben, mint a szülei.

Ezt főként az oktatás fejlődésének és az iskolázottság növekedésének tulajdonították.

A kutató szerint azonban ez a tendencia a Z generációnál megszakadt.

Állítása szerint a mai diákok számos területen – például figyelemben, memóriában, szövegértésben, matematikai készségekben, problémamegoldásban és általános intelligenciateszteken – gyengébben teljesítenek az idősebb generációknál.

A digitális oktatás és a romló tanulmányi eredmények között látnak kapcsolatot

Horvath szerint a változást nem lehet egyszerűen biológiai okokkal vagy az iskolarendszer szerkezetével magyarázni, hiszen ezek alapvetően nem változtak jelentősen az elmúlt évtizedekben.

A kutató inkább a 2010 után gyorsan elterjedő digitális oktatási eszközöket nevezte meg lehetséges okként.

Nemzetközi mérésekre hivatkozva azt állította: a tanulmányi eredmények sok országban romlani kezdtek azután, hogy az iskolák széles körben bevezették a számítógépes és képernyőalapú tanulást.

Elmondása szerint azok a diákok, akik napi több órát töltenek digitális eszközök használatával az iskolában, átlagosan gyengébben teljesítenek, mint azok, akik ritkábban használják ezeket az eszközöket tanulás közben.

Miért ronthatja a képernyő a tanulási képességeket?

A szakértő szerint a probléma nem pusztán a technológia rossz használata vagy a pedagógusok hiányos digitális felkészítése.

Úgy véli, maga az emberi agy működése áll a háttérben.

Horvath szerint az emberek alapvetően személyes interakciókon, közvetlen emberi kapcsolatokon keresztül tanulnak a leghatékonyabban, a képernyőalapú oktatás pedig megzavarhatja ezt a természetes folyamatot.

A kutató úgy fogalmazott:

a digitális eszközök „megkerülik” azt a tanulási mechanizmust, amelyre az emberi agy fejlődése során alkalmazkodott.

A rövid tartalmak a mélyebb szövegértést is háttérbe szoríthatják

A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy az oktatási rendszerek lassan a digitális szokásokhoz igazítják a követelményeket.

Példaként az amerikai SAT-vizsgát említette, ahol szerinte egyre inkább rövid, gyorsan feldolgozható szövegek és tényalapú kérdések jelennek meg a hosszabb, összetettebb olvasási feladatok helyett.

Horvath szerint ez már nem valódi, mély olvasás, hanem inkább „átfutás” vagy felületes információfeldolgozás.

A szakértő szerint az oktatás jövőjéről kell dönteni

A kutató szerint az oktatáspolitikának és az iskoláknak komoly döntést kell hozniuk a következő években.

Az egyik lehetőség, hogy csökkentik a képernyőalapú tanulás szerepét, és visszatérnek a hagyományosabb, személyesebb oktatási módszerekhez.

A másik út szerinte az lehet, hogy az oktatási rendszerek tovább alkalmazkodnak a digitális eszközök használatához – még akkor is, ha ennek hosszú távú következményei lehetnek a gyerekek kognitív fejlődésére.

Horvath a meghallgatáson úgy fogalmazott: ezek az eszközök nemcsak a tanulásra hatnak, hanem magára a gondolkodás fejlődésére is – éppen abban az időszakban, amikor a gyerekeknek a lehető legélesebb képességekre lenne szükségük.

kép: magnific.com