Ab: nem alaptörvény-ellenes az állami szférában foglalkoztatottak nyugdíjának szüneteltetése
Az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken nyilvánosságra hozott határozatában kimondta nem alkotmányellenes az állami szférában foglalkoztatottak nyugdíjának szüneteltetése. Korábban a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is hasonló döntést hozott egy magyar ügyben - írja az MTI.
Az Alkotmánybíróságnak az ombudsman, valamint több konkrét ügyben eljáró bíró és érintett magánszemély is indítványozta, hogy semmisítse meg a vitatott rendelkezéseket, mivel azok ellentétesek a tulajdonhoz való joggal, illetve a diszkrimináció tilalmával.
A magyar Alaptörvény kimondja, hogy az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása segíti elő. A feltételek teljesítése esetén megszerzett nyugdíjra való jogosultság olyan vagyoni értékű jog, amelyet az Alaptörvény véd. Az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetése az Alaptörvény szerinti tulajdon-korlátozást jelent, amelyre csak törvényben, közérdekből és azzal arányosan van lehetőség.
Az Ab eljárásában vizsgálta, hogy a támadott szabályozás megfelelő egyensúlyt teremt-e a közérdek és az érintett személyek alapvető jogainak védelme között.
Az Alkotmánybíróság október 16-ai - most nyilvánosságra hozott - határozatában kimondta: a törvényhozó értékelésétől függ, hogy a közérdek érvényre juttatása érdekében a tulajdonhoz való jog korlátozása szükséges-e, azonban ennek kell, hogy legyen ésszerű alapja. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos mindenkori szabályozásnak egyensúlyt kell teremtenie a közérdek és a nyugdíjra jogosult személy alapvető jogainak védelme között.
Az Ab arra hívta fel a figyelmet: miután a nyugdíj szüneteltetéséről van szó, nem pedig a nyugdíjjogosultság végleges elvesztéséről, ezért a jog lényege nem sérül. A korlátozás átmeneti jellegű, a nyugdíj folyósítása folytatódik, amikor az érintett személy elhagyja az állami foglalkoztatást.
Rámutatott arra is: az állami nyugdíj funkciója a megélhetés biztosítása. Ameddig tart az állami foglalkoztatás, addig megszűnik a nyugdíjfizetés célja, a megélhetés biztosítása. Továbbá az érintett maga dönthet, hogy az állami szolgálat megszüntetését és nyugdíja folyósítását, vagy inkább a munkaviszonyban maradást és nyugdíja szüneteltetését választja.
Az Ab kimondta: a támadott szabályozás nem ütközik a hátrányos megkülönböztetés tilalmába. Nem tekinthető ugyanis hátrányos megkülönböztetésnek, ha a szabályozás különböző tulajdonságokkal bíró alanyi körre állapít meg eltérő rendelkezéseket. A testület érvelése szerint, habár mind az állami, mind pedig a magánszektor alkalmazottai a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez kapcsolódnak, amelyhez ugyanolyan mértékben járulnak hozzá, ez önmagában nem jelenti azt, hogy hasonló helyzetben vannak. Míg ugyanis az állam jellemzően állami feladatot, költségvetési szervek útján, haszonszerzésre törekvés nélkül lát el, addig a magángazdaság munkaadói más szervezeti és pénzügyi feltételek között tevékenykednek.
Az állam mint munkáltató helyzete nem azonos a magángazdaság munkáltatóival, köztük jelentős jogi és ténybeli különbségek vannak. Ezért nem minősül az Ab szerint diszkriminatívnak, hogy a törvény csak az állami szolgálatban állókra vonatkozóan rendeli el nyugdíjuk folyósításának szüneteltetését. A nyugdíj folyósítását kizáró szabályok alóli kivételeknek pedig ésszerű alapja van, ezért azok sem sértik a diszkrimináció tilalmát.
Mindezek alapján az Ab a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény érintett rendelkezései alaptörvény-ellenességének, illetve nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.
MTI
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
Évről évre több ezer közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó nő szeretné idő előtt igénybe venni a Nők40 nyugdíjat, ám gyakran bizonytalanok a... Teljes cikk
Nagy horderejű változásról döntött az Országgyűlés az önkéntes egészségpénztárak kapcsán: a jogszabályváltozás értelmében a megszűnik az... Teljes cikk
2023-ban az EU-ban élő 50–74 éves öregségi nyugdíjasok 10,2%-a dolgozott, közülük 57% részmunkaidőben. A részmunkaidős foglalkoztatás a... Teljes cikk
- A dolgozók többsége szerint nyugdíjasként nem lesz elég megtakarításuk 6 napja
- "Balra semmi, jobbra meló" – itt a magyar app, ami felforgatja a munkaerőpiacot 1 hete
- A cégek zöldülni akarnak, de közben megfeledkeznek az emberekről 2 hete
- Új törvény az özvegyi nyugdíjról: ki lesz jogosult rá 2026 után és ki nem? 2 hete
- Itt a toplista! Ezekben az országokban nem uralja a munka az életet – hogy áll Magyarország? 2 hete
- Lehetséges visszavonni előre kiadott szabadságot táppénz miatt? 2 hete
- Meddig lehet majd beváltani a nyugdíjasok 30 ezres utalványát? 2 hete
- 55 évesen nyugdíj? A kormány a nehéz fizikai munkát végzőknek kedvezne 2 hete
- Így csökkenthetnénk a nők plusz terheit a nyári szünetben 2 hete
- Mondjuk ki végre, milyen fájdalmas árat fizetünk a rugalmas munkáért! 2 hete
- Az amerikaiak harmada szakmunkásképző iskolát ajánlana a fiataloknak egyetem helyett 3 hete