Adatszivárgás: figyeljünk a munkatársakra!

Az adatszivárgást okozó munkavállalók között többségben vannak a jó szándékú és a hanyag kollégák, de előfordulnak rosszindulatúak is. Amíg az első csoport a vállalat érdekeit szem előtt tartva jóhiszeműen vagy gondatlanul szegi meg a biztonsági előírásokat, addig a rosszindulatú munkavállalók csak a saját érdekükben cselekszenek. Mindkét csoport fenyegetést jelent a vállalatok biztonságára, és csak kevesen veszik észre, mennyire fontos, hogy a mindkét csoport által jelentett kockázatot mérsékelni tudják.

- Minden ügyfelünknél külön hangsúlyozzuk, hogy vállalati oldalról közelítsék meg a problémát, és ne bűnözőként kezeljék ezeket a munkavállalókat, mert így könnyen elveszthetnek egy tehetséges, jó munkaerőt vagy megronthatják kollégáik kapcsolatait a vállalaton belül. A képzés és a megfelelő biztonsági kultúra kialakítása, illetve a tökéletesített és automatizált IT megoldás segíthet csökkenteni a kockázatokat és fenntartani a hatékonyságot - nyilatkozta Egerszegi Krisztián, a CDSYS ügyvezető igazgatója. - A DLP (adatszivárgás elleni védelmi) rendszerek telepítésénél éppen ezért fontos, hogy folyamatos tanácsadással segítsük a biztonságért felelős vezető munkáját a többi munkavállaló képzésében és megismerésében. Legtöbb esetben ez a tanácsadói munka tovább tart, mint a szoftver telepítése - folytatta Egerszegi Krisztián.

A Symantec frissen közzétett "Organizational Security and the Insider Threat: Malicious, Negligent and Well-Meaning Insiders" című tanulmányában több nemzetközi kutatásra alapozva elemezte a belső adatvesztés okait. Az anyagban szereplő - többek között hazai munkavállalók részvételével is végzett - felmérés szerint a válaszadók majdnem fele (48 százalék) dolgozik távoli elérést is használva, az esetek 18 százalékában nem biztonságos rendszer igénybe vételével. A dolgozók majdnem háromnegyede (71 százalék) küld bizalmas anyagot a privát email-címére, hogy a vállalaton kívül dolgozzon vele, illetve 42 százalék védelem nélküli USB-re másol anyagokat.

Az esetek 90 százalékában a vállalatok rendelkeztek IT biztonsági szabályzattal, de ez nem akadályozta meg a munkavállalókat a fentiekben. A munkavállalók 78 százaléka gondolta, hogy az információk bizalmas kezelése egyedül az IT-osztály felelőssége.

Ahhoz, hogy vállalatunk védve legyen az ilyen téves felfogás miatt kialakuló fenyegetésektől, azonosítani kell, kik és milyen formában kezelnek adatokat. Nem minden munkavállaló kockázati profilja azonos, így a biztonsági intézkedéseket pontosan az egyes karakterekhez kell igazítani.

A kockázati csoportok

A felmérés alapján a tanulmány a következő személyiségtípusokat, illetve kockázati profilokat azonosította be:

Az aláásók a saját munkájuk megkönnyítése érdekében nem foglalkoznak a biztonsági szabályokkal. Könnyen megjegyezhető jelszavakat adnak, néha meg is osztják ezeket.

A túlteljesítők szándékosan megkerülik a biztonsági előírásokat, azt gondolva, hogy ezzel hatékonyabban tudják szolgálni a vállalat érdekeit és saját karrierjüket. Példa erre a munkát lassító és hatékonyságot csökkentő titkosítások elhagyása.

A manipuláltak azok az alacsonyabb pozícióban lévő munkatársak, akik személyes kapcsolatban állnak a vásárlókkal, ezért lehetnek a bizalmukkal visszaélő rosszindulatú külső behatolók célpontjai (social engineering). Általában segítő szándékkal adják ki a kódokat, információkat, a "mindent az ügyfélért" elv alapján, abban a hitben, hogy a cég érdekében cselekednek.

Az egyre növekvő számú szivárogtatók különféle etikai megfontolások alapján adják ki a bizalmas adatokat a nyilvánosság számára, azt gondolva, hogy az embereknek tudomást kell szerezni ezekről az információkról. A szivárogtatások általában valamilyen közösségi szolgáltatáson keresztül zajlanak. Ezek az akciók a vállalat érdekeivel ellentétesen történnek, és a legtöbbször illegálisak, mégsem nevezhetjük egyszerűen rosszindulatúnak, ha a közvélemény tájékoztatása a cél. Erre kiváló példa a WikiLeaks ügye.

Az adat "ömlesztők" olyan munkavállalók, akiknek legális hozzáférése van az információkhoz, és hajlamosak az adatvesztésre, mivel az egyébként is laza IT szabályok nem ellenőrzik megfelelően a berögzült vállalati gyakorlatokat.

Az adatvesztők típusai:

- Véletlenül adják ki az információt elvesztett eszközökön (laptop, okostelefon, CD lemez, USB stick) keresztül. Bár ezek az incidensek aránylag kicsi anyagi veszteséget, de komoly információ mennyiség elvesztését jelentik a vállalatnak, mégis komolyan rontják a cég hírnevét a nagy médiaérdeklődés miatt.

- Kiviszik az adatokat a biztonságos környezetből, hogy irodán kívül dolgozzanak vele, azonban a munka végeztével már nem törlik ezeket az információkat.

- Adatokat hagynak a leselejtezett, lecserélt számítógépeken. Egy 2009-es felmérés szerint az aukciós oldalakon árult merevlemezek 40 százaléka tartalmazott céges adatokat, e-maileket, és fotókat.

- Nem elég körültekintően osztják meg az adatokat egy harmadik személlyel.

- Védelem nélkül küldenek adatokat nyilvános szolgáltatókon keresztül - például postán -, ahol a bizalmas információk elvesznek, illetve rossz kezekbe kerülnek.

- Elavult levelezési és információs címlistákra küldenek bizalmas anyagokat.

A fenti problémák megoldása történhet megerősített informatikai szabályozással és a munkatársak megfelelő képzésével is. Mindkét megoldás célja, hogy megőrizzük emberi- és technológiai erőforrásainkat.