Adótanácsadói szakma: hiányos a képzés, de ígéretes a karrier

Osikovicz Edit Ágnes az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának ötödéves hallgatójaként nyerte meg az Ernst & Young "Az Év Ifjú Adószakembere 2012" ("Young Tax Professional of the Year") nagy presztízsű világversenyét. Edit húsz ország döntősével együtt utazhatott ki tavaly Bostonba, az Egyesült Államokba, ahol a négy napos megmérettetés eredményeként olyan nemzetközi hírnevű oktatási intézmények növendékeit utasította maga mögé, mint a Stanford, vagy a Düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem. A hazánkat képviselő joghallgatónak az első helyért a dobogós helyet szerzett román Olga Tene-vel, valamint a dél-afrikai Bianca Fourie-val kellett megküzdenie.

Példaértékű az eredmény

"Az Edit által elért eredmény azért is jelent kiemelkedő teljesítményt, mert ez egy globális verseny. Szinte minden ország képviselteti itt magát, ahol Ernst & Young iroda van" - hangsúlyozza Debreczeni Dóra. Az Ernst & Young HR igazgatója szerint a tavalyi mezőny különösen erős volt, és különlegességet jelentett az is, hogy a bostoni Harvard Egyetemen rendezték meg. Egy végzős magyar diáknak nem mindennapi alkalom, hogy a Harvard üzleti klubjába eljusson. "Nagyon örülünk az elért eredménynek, különösen példamutatás szempontjából" - mondja a HR vezető. Az Edit által elért eredmény tanúbizonyságul szolgál a mai fiataloknak abból a szempontból, hogy semmi sem lehetetlen, és nem csak egy magyarországi, de egy nemzetközi versenyt is meg lehet nyerni. Továbbá, hogy a tanulás, a fejlődés, a külföldi lehetőségek bárki számára elérhetőek.

A siker azé, aki elébe megy a kihívásoknak

Edit a versenyről kollégiumában, a Bibó István Szakkollégiumban hallott először korábbi versenyzők elbeszélései nyomán, majd az egyetemen is szeme elé került a kiírás. Azonnal egyértelmű volt számára, hogy jelentkezni fog, de meglepően nem a téma ragadta meg: "Igyekszem részt venni minden szakmai kihíváson, és ez a verseny első látásra is kivételesnek tűnt azokhoz a lehetőségekhez képest, melyek ma Magyarországon az egyetemi hallgatók számára adottak." Edit elmondása szerint egészen a bravúros győzelemig nem érzett semmilyen elköteleződést az adózás területe felé, csak az eredmények után vált egyértelművé számára, hogy ezzel a területtel szeretne foglalkozni.

A versenyre rengeteg plusz munkával autodidakta módon készült fel. Az egyetemen egyedül a pénzügyi jog címen futó tárgy enged bepillantást adózási témakörbe, ennek második féléves tananyaga foglalkozik adójoggal, a főbb adónemekkel. Így tanulmányi keretek között amúgy is csak limitáltan lehetett volna megismerkedni a területtel, ráadásul időben még nem értek el a releváns részekhez a tananyagban, mikor a versenyre sor került - fejti ki Edit.

Többfordulós, szóbeli megmérettetések

A magyarországi versenyre online kellett jelentkezni egy otthon elkészített tíz oldalas esszével, amely az Ernst & Young által előre megadott esettanulmány kifejtésén alapult. A tíz legjobb pályamű elkészítőjét hívták be egy szóbeli fordulóra, ahol egy prezentáció keretében "védték meg" dolgozatukat a versenyzők, így bizonyítva tudásukat. "Fogtam és végigböngésztem az adótörvényeket, illetve megpróbáltam számviteli ismereteket is elsajátítani" - mondja Edit.

Ezt követően a magyar győztes húsz másik ország jelöltjével mérte össze tudását Bostonban. A versenyt egy négynapos programsorozat utolsó napjába integrálták bele. Három napon át prezentációs gyakorlatokon, és csapatépítő feladatokon keresztül készítették fel, és hangolták rá a résztvevőket a megmérettetésre. A külföldi döntő két szóbeli fordulóból állt, a zsűri tagjait pedig nagyhírű nemzetközi szakemberek képezték. Természetesen nemzetközi adójogi kérdéseket kellett megoldani, hiszen így tudtak azonos platformról indulni a különböző országok hallgatói. Az egyes országok adózási rendszere nagyon eltérő, a nemzetközi adózás területén azonban vannak olyan közös pontok, melyek nagyjából azonos szabályokon alapulnak minden ország tekintetében - magyarázza Edit.

"Mindkét fordulóban egy esetet kellett megoldani, melyet mindenki önmagában végiggondolhatott, mielőtt belökték a zsűri elé. Ott tíz percben előadtuk a megoldásunkat, majd tíz percen át kérdéseket kaptunk, és ugyanez ismétlődött a második fordulóban is, ahova az első hat legjobb versenyző jutott tovább" - mondja saját szavaival a magyar győztes. Természetesen a verseny végig angolul folyt.

A szakmai részhez az ad egy bizonyos alapot, hogy a saját országában már minden jelentkező megnyert egy versenyt - egészíti még ki a részleteket Debreczeni Dóra. A döntőt úgy kell elképzelni, hogy az esettanulmányhoz segédeszközként megkapnak minden kiegészítő törvényt, rendeletet, adójogszabályt, és ebből a hatalmas mennyiségű információ halomból kell a diákoknak kiválasztani, hogy mi szükséges a feladat megoldásához - fejti ki a HR vezető.

A győzelem titka

A hagyományőrző jelleggel minden évben megrendezett versenyre jelentkező diákok tehát nem tapasztalt szakemberek, akik felkészültek adó üzletágból. Mindenki ugyanarról a szintről indul szakmailag. A szakértői zsűri pedig az ismereteken felül a kreativitást, valamint az analitikai és vezetői készségek szintjét értékeli. Editnél valószínűleg a szakmaiság és a személyes készségek kombinációjának együttes sikere eredményezte az első helyet - emeli ki Debreczeni Dóra.

Edit sikere "kulisszatitkairól" így nyilatkozik: "Nem hallottam a többi versenyzőt, így nem tudom megmondani, hozzájuk képest miben voltam jobb. Azt viszont el tudom mondani, én mire törekedtem, mikor előadtam a feladatmegoldásomat a szóbeli fordulóban. Megpróbáltam röviden és tömören válaszolni az adott kérdésekre, és nagyon magabiztos lenni akkor is, ha nem voltam benne biztos, hogy helyes-e a gondolatmenetem. Illetve szerintem pont a hangos gondolkodás lehetett az, ami nagyon imponáló volt a zsűrinek. Megpróbáltam hangosan gondolkodva rávezetni magam a megoldásra, ami jó megközelítésmódnak bizonyult."

A tanulási lehetőség a legértékesebb nyeremény

"Young Tax Professional of the Year"

A HR vezető fontosnak tartja elmondani azt is: a versenynek nem titkolt szándéka a vállalat részéről a tehetségek felkutatása. A legjobbaknak természetesen álláslehetőséget kínálnak, a nyertesek pedig az állásajánlat mellett pénzügyi és utazási díjban is részesülnek. "Úgy gondolom, a fiatalok és a vállalat számára egyaránt a karrierlehetőség, a további közös munka a legfontosabb" - hangsúlyozza Debreczeni Dóra.

Edit is egyetért vele, a 30 napos nemzetközi utazásnak örül a legjobban a pénznyeremény mellett. A világ vezető gazdasági és politikai központjaiban szerezhet gyakorlati tudást az Ernst & Young irodáiban, Washingtonban, Hongkongban és Londonban is 10 tíz napot tölt. A világkörüli útra március elején indult el.

Edit az utazást megelőzően elmondta, természetesen izgalommal várja a kalandot, amely biztosan hatalmas élmény lesz számára. A szakmai fejlődés ugyanúgy a pozitívumok közé tartozik, mint a személyes élmények. Mind a három városban tíz napból ötöt az Ernst & Young irodában tölt a kollégák körében. "Hihetetlenül érdekes lesz, és nem csak azért, mert valószínűleg magas beosztású szakemberek vesznek majd körül, hanem azért is, mert nyilván különböző munkakultúrákba is bepillantást nyerhetek. Biztosan megismerek majd olyan megoldásokat, melyek újak még nálunk, vagy egyszerűen csak mások, mint az itthoni módszertan. Remélhetőleg sok értékes kapcsolatra is szert teszek. Vonz persze a személyes része is, az utazás kalandja, hogy vajon feltalálom-e magam ezekben a városokban."

Edit a verseny magyar döntőjének megnyerése után állásajánlatot kapott az Ernst & Youngtól, így szeptember óta az adótanácsadási üzletág munkatársaként dolgozik. Közben megszerezte jogi diplomáját is. Hosszú távú terveit illetően egyelőre annyit mond, pár év szakmai tapasztalatot biztosan szeretne szerezni ezen a területen. Hogy utána mit hoz a jövő, az már más kérdés: "szívesen tanítanék akár egyetemen is később, gondolkodom, hogy csinálok egy PhD-t, vagy egy jogi mesterképzést."

Az adótanácsadói képzés hiányosságai

Edit sikere kapcsán az adótanácsadó szakma más szempontból is reflektorfénybe került. Az Ernst & Youngnál is jól ismerik a problémát, hogy jelenleg nincs Magyarországon egyetemi szinten oktatott adótanácsadói képzés, miközben igény lenne a fiatal tehetségekre. "Az egyetemek jellemzően elméleti tudást adnak a diákoknak. Az adótanácsadói szektorra is igaz, hogy nagyon hiányoznak a gyakorlatiasabb elemek, illetve kimondottan az adó szakmára vonatkozóan nincs is oktatási rendszer Magyarországon" - mondja Debreczeni Dóra. Hozzáteszi, Európa-szerte hasonló a helyzet: mintegy három olyan ország van, ahol adó szakmára képeznek diákokat.

Ahhoz, hogy valaki sikeres adótanácsadó vagy auditor legyen egy tanácsadó cégnek két-három évet is bele kell fektetnie a friss diplomások alapképzésébe. A HR vezető szerint ezt a két-három évet átölelő felkészítést tudnák kiváltani, amennyiben a felsőoktatás a piaci igényeknek megfelelően a végzős hallgatók számára gyakorlatiasabb és célirányosabb képzéseket nyújtana."Évek óta dolgozunk együtt a felsőoktatással, hogy ezen a problémán miként lehetne sikeresen változtatni, de annak ellenére, hogy mindkét fél nyitott a változtatásokra, elég lassan haladunk az ezzel kapcsolatos megbeszélésekkel" - magyarázza a szakember. Apró pozitív változások láthatóak már: például a vállalat szakemberei óraadók bizonyos egyetemeken, de csupán eseti jelleggel, tantárgyakon belüli esettanulmányokhoz kapcsolódóan kapnak erre lehetőséget.

Egy adótanácsadói területen kezdő fiatalnak minimum kettő, de inkább három év, hogy megtanulja az alapokat. A HR vezető elmondta, a céljuk az lenne, hogy ezt a pár évet be tudják építeni az egyetemi képzés utolsó két évébe, és a diákok már úgy jelentkezzenek hozzájuk, hogy az alapképesítésük megvan - hasonlóan akár az orvosi, akár a mérnöki pályához.

Karrierút a szakmában

Debreczeni Dóra szerint ennek ellenére a pozícióik betöltésével nincs baj, igyekeznek ugyanis belülről kinevelni saját tehetségeiket. "Fiatalon vesszük fel a pályakezdőket, és megtanítjuk nekik azt, amit tudni kell a szakmáról. Ilyen értelemben nem érezzük hiányát a tehetségeknek, mert a frissen végzett diákok örömmel jönnek hozzánk dolgozni." Ha szakmailag felkészültebb adótanácsadókra van szükség, az már nagyobb kihívás - teszi hozzá a HR vezető.

Az Ernst & Youngnál a fiatalok előtt álló karrierút viszonylag egyértelmű. Ha valaki bekerül a céghez, sok tanulás árán - 6-10 években gondolkodva - eljuthat menedzseri, majd felsővezetői szintre. A másik jellemző irány, 5-7 éves távlattal számolva, hogy egy erős szakmai tudással való felvértezés után a munkatársak a cég ügyfeleihez igazolnak át például adóosztály vezetőnek, ezzel is öregbítve a cég hírnevét. "A nálunk töltött évek alatt a pályakezdők ötvözni tudják a pénzügyi, a gazdasági és a jogi tudást, és mivel több ágazatban dolgozunk ügyfelekkel, sok lehetőség kínálkozik" - fejti ki Debreczeni Dóra.

A HR vezető szerint motivációs oldalról aránylag könnyű helyzetben vannak. Az adó üzletág gyors változásai miatt folyamatosan képezniük kell kollégáikat, a rengeteg tréning lehetőség pedig különösen vonzó a fiatalok számára - legyen az munkavégzés közbeni tanulás, vagy más típusú képzés. "Az ágazati diverzitás miatt nagyon attraktív tényező, hogy sosem unalmas a munka, mert mindig mást kell csinálni." Debreczeni Dóra harmadik motiváló faktorként pedig a fiatalos környezetet említi. Minden évben körülbelül hatvan fővel bővítik az állomány létszámát, akik nagy része frissen végzett egyetemista. Az X és Y generáció tagjai számára pedig különösen fontos szempont a munkakör, és a munkakörnyezet.