Aki kérdez: Ágoston László

- Miért fontos számodra az innováció társadalmi megközelítése?

Ágoston László

- Számomra azért fontos, mert együttműködésről, fenntarthatóságról, kölcsönös előnyökről és izgalmas termékekről, szolgáltatásokról szól.

A társadalmi innováció elméletével még 2005-ben találkoztam a The Young Foundation honlapján. Érdekes volt, de elvont és elméleti. Mindeközben - mint mindenki más - sorban találkoztam olyan ismerőseimmel, akik vállalkozási és/vagy társadalomjobbító ötleteiket mesélték el, hogy a reakciók által tovább dolgozhassanak rajta - vagy meggyőzhesse őket valaki arról, hogy nem érdemes belevágni vagy folytatni. Ebben az egyik legaktívabb barátom Kepecs Iván volt. Vele indítottuk el a Kreatert azért, hogy az ötletgazdák magányát csökkentsük, és általában a gazdaság és a társadalom minél több szereplőjében tudatosítsuk a bennük rejlő, változtatni képes, megvalósító erőt. Azóta többen lettünk, és az elmúlt négy évben több száz ötletgazdával és civil szervezettel, sok vállalkozással és néhány nagyvállalattal dolgoztunk együtt.

Bringás teherszállítás Budapesten, könyvcsereberélő portál, olyan bank, ahol a profit egy részének sorsáról az ügyfelek döntenek, kismamáknak szóló közösségi iroda, telekocsi közvetítő portálok, kulturális városi séták a történelmi helyszínek felkeresésére, Sziget Fesztivál, közösségi közterület-felügyelet, MÜSZI, színházi jegyek last minute közösségi értékesítése, és még rengeteg példát tudnék mondani az üzletileg is fenntartható, társadalmi innovációra.

A minket körülvevő társadalmi kontextussal, a felénk irányuló termékekkel és szolgáltatásokkal, a mindennapjainkban az előttünk álló lehetőségekkel és problémákkal kapcsolatban mindannyian rendelkezünk speciális tudással és tapasztalattal. Saját élethelyzetünkkel kapcsolatban szakértők vagyunk, beazonosítjuk a problémákat és nagyjából tisztában vagyunk a felmerülő megoldások realitásával, megvalósíthatóságával és buktatóival.

Mindenki tud olyan ötletkezdeményt mondani, amit valaki más tud folytatni, kiegészíteni, vagy saját nézőpontjai, tapasztalatai mentén egy másik ötletbe leágazni belőle. A kérdés csak az, hogyan működünk együtt, hogyan tesszünk össze azokat az információdarabkákat, amelyek külön-külön vannak meg nekünk. Kommunikációs csatornáinkon az információk, gondolatok és ötletkezdemények terjedése, megosztása, közös fejlesztése nem idő vagy pénz, hanem elsősorban hozzáállás és mentalitás kérdése. Az a vállalkozás, az a gazdaság és az a társadalom lesz sikeresebb, amelyik nyitottabb és jobban tud élni az együttműködés, a megosztás és a terjesztés hatékonyságnövelő erejével.

A Kreater Társadalmi Innovációs Ügynökséget mindez azért érdekli, mert mi nagyon szeretnénk, ha a társadalom és a gazdaság szereplői felismernék a bennük rejlő, változtatni képes, megvalósító erőt - ráadásul bőven elegendő lenne, ha mindenki csak a saját érdekeit követné.

Minden magánszemély, de minden más szereplő (cég, vállalat, civil szervezet vagy intézmény) is működik egy közegben, amelyiket jól ismer. Mindenki naponta több tíz kielégítetlen igénnyel, hiányossággal vagy piaci réssel találkozik. Sokkal többet kihozhatnánk az ilyen találkozásokból fakadó információkból, és ha ebben fejlődünk, a minket körülvevő világ összehasonlíthatatlanul jobb lesz a mostaninál.

KÉRDÉS:

Kérdésem Papp Andráshoz, az Ifjúsági Koordinációs és Szolgáltató Egyesület (IKSZE) szakmai vezetőjéhez:

- Sokat változott a vállalkozókról alkotott kép az elmúlt két évtizedben. Kikből lehetnek vállalkozók? Mit takar a vállalkozói szemlélet oktatása, és hogyan lehet segíteni a fiatalok vállalkozói pályadöntését?