Állóképesség-mutató (AQ)

Az AQ-t magyarra "Állóképesség-Mutatónak" lehet lefordítani. Elmélet, mérőeszköz és gyakorlati módszer is egyben. Az Egyesült Államokban elterjedt a módszer, Európában Olaszországban, Norvégiában alkalmazzák illetve multinacionális cégek építik be képzéseikbe. Az egyének és szervezetek AQ-ja mérhető, melynek értéke 40-200 pontig terjed. Az emberiség nagy többségének értéke 135-155 pont között mozog.

Módosítható a reflexszerű gondolkozási minta

Negyven éves kutatómunka áll az elmélet mögött, több mint 150 egyetem járult hozzá a módszer tökéletesítéséhez. Lényege: az a felismerés, hogy az emberi viselkedést reflexszerű gondolkozási minták irányítják. Ezek a minták automatikusan bekapcsolnak egy élethelyzetben és értelmezik az adott szituációt, utasításokat adnak, hogyan kell megfelelnünk az adott pillanatban. Ezeknek a feltérképezésével indult el a kutatás. Rájöttek, ezek a gondolkozási minták módosíthatóak, kicserélhetőek és ha ezt sikerül elérni, akkor más válaszokat ad az ember.

Magas AQ-szint: rosszabb úszás után csúcsteljesítmény

Vizsgálatok kimutatták, hogy a reflexszerű gondolat "szuperautópályaként" (hard wired pattern) működik az ember fejében, melyek villámgyorsan értelmezik a helyzetet és ezek felelősek a reakcióért. Az AQ program ezeket a pályákat deríti fel és módosítja. Példa a szuperautópályák hatására:

Úszókat felvittek egy magaslati edzőtáborba, megmérték AQ-jukat, majd időre úsztak egy távot. A kutatók meghamisították a teljesítményüket, rosszabbnak mutatták be a valósnál, és arra kérték őket, még egyszer teljesítsék a távot. Azok, akik alacsony AQ-val rendelkeztek és csalódtak, a második körben rosszabb időt úsztak.

Akik nem fogták fel bajként az első eredményt, utána még jobban teljesítettek. A csapat ezt követően AQ képzésen vett részt és látható volt, hogyan épülnek le azok a szuperautópályák az idegrendszerben, melyek a második körben a teljesítmény visszaesését okozták. A módszernek üzleti vonatkozása is vannak: a nagyon erős piaci verseny kihívásaira a magas AQ-jú cégek sokkal jobban reagálnak. Előfordult már, hogy megbízónk az Assessment Center részeként használta az AQ-tesztet, egy másik cégnél karrier-menedzsment tréning részeként alkalmaztuk az AQ gondolatait.

"Hegymászó" munkavállaló: kockázatvállaló, kudarctűrő

Az elmélet a különböző AQ-szinttel rendelkező embereket három csoportra osztja: "hegymászókra", "táborozókra" és "feladókra". A hegymászó nem vár rózsaszín felhőket, tudja, hogy a hegyen akár mínusz negyven fok is lehet erős széllel. Ezzel együtt a rendkívüli teljesítmény okozta örömérzésért érdemesnek tartja vállalni a megpróbáltatást, a kockázatot.

Ezt a mentalitást elsősorban a vezetők tudják meghonosítani a szervezetekben, ezért most elsősorban számukra hirdetünk nyílt AQ programokat, de emellett fontosnak tartjuk a tréningeket minden olyan munkakörben, ahol magas a kudarcszint: például értékesítőknél, telesales-eseknél, ügyfélszolgálatosoknál.

"Táborozó": elért egy szintre, de megállt

A munkavállalók második csoportja a "táborozó". Valaha hegymászó volt, elindult a hegyen, de útközben letáborozott. Számára a tábor lett a végcél, míg a hegymászónak csak egy állomás. A megállásnak az ára a megújulás, a mászás örömének feladása. A keleti filozófiák és irodalmárok is hirdetik, hogy nem a cél elérése, hanem az oda vezető út az élet lényege, az AQ is erre az ősi felismerésre épül. A táborozás egyben az álmok feladását is jelenti. A vállalatnál a táborozó attitűd a megszerzett javak, megtartását tűzi ki célul, a táborozók újításra, változtatásra óvatosan reagálnak, nem vállalkoznak. A piac viszont nem engedi meg az egy helyben állást.

"Feladó": aki nem is próbálkozik

A harmadik csoportot a "feladók" alkotják. Az emberek kisebb része tartozik ebbe a csoportba. Valamilyen élethelyzet folytán úgy gondolják, jobb el sem indulni, az élet maga a csalódás a veszteség. A legjobb semmit sem akarni.

Aki igazán akarja, három hónap alatt rögzítheti az AQ elméletben kínált új gondolkodási mintákat, és lényegesen javulhat a kudarctűrési szintje, és ezzel együtt teljesítőképessége nehéz helyzetekben. A változáshoz azonban belátás kell. Annak a belátása, hogy a mai állandóan változó világunkban meglévő gondolkodási sémáink nem feltétlenül szolgálnak javunkra.

Váljunk kulcsemberré: a mentalitás dönt

A "hegymászó" mentalitáshoz szorosan kapcsolódik a személyes karrier is. Kutatások szerint aki egy szervezetben nélkülözhetetlenné válik , tudásban, adottságokban nem különbözik más kollégától, csupán más a mentalitása, másként gondolkodik a feladatáról, a veszélyekről és a kockázatokról. Például, nem csak a munkaköri leírásában meghatározott feladatok elvégzéséért tartja magát felelősnek, hanem a szervezet továbbfejlesztéséhez való hozzájárulást látja munkája értelmének.

A takarító, aki a Holdra jutásért dolgozik

Ennek szemléltetésére a tréningvilágban jól ismert: tanmese is példáz: A NASA-hoz ellátogat az amerikai elnök, és megkérdezi az épület folyosóján valakitől, hogy mit csinál itt. A dolgozó ezt válaszolja:? Azon dolgozom, hogy ember jusson a Holdra.? Később kiderült, hogy az elnök a takarítóval találkozott.

A történet üzenete, hogy tegyük fontossá magunkat mindenütt, ahol jelen vagyunk, mert a saját mentalitásunk közvetlen hatással van testünk, immunrendszerünk működésére és így energiaszintünkre és teljesítőképességünkre is. Lehet, hogy a látszólag a felszínen két ember ugyanazt ugyan azt teszi, de aki egy nagyobb folyamathoz való aktív és hasznos hozzájárulásként tekint munkájára, valószínűleg nagyobb lelkesedéssel és örömmel, nagyobb felelősség- és kockázatvállalással dolgozik és nem utolsósorban hatékonyabban.

AQ: elmélet, mérőeszköz és módszer

• A módszer módosítja a gondolkodási mintákat
  
• Átlagos AQ-szint: 135-155 között (teszttel mérhető)
  
• Munkavállalók AQ-szint szerint: "hegymászó", "táborozó", "feladó"
  
• A "hegymászó" jobban reagál a megpróbáltatásra
  
• Alkalmazási terület a HR-ben: kiválasztás, karrier-menedzsment