Amit a minimálbérről, garantált bérminimumról tudnia kell

Legalább ennyi jár a munkavállalóknak 2018-ban

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31 730 forint, napibér alkalmazása esetén 6350 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 794 forint. Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8300 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 1038 forint.

Nekik jár garantált bérminimum

Garantált bérminimum annak jár, aki olyan munkakörben dolgozik, melyhez legalább középfokú szakképesítési követelmény kapcsolódik. Ilyen követelményeket ír elő az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V.14.) NFGM rendelet vagy az ugyanazon tárgykörben született, s azóta lényegében kiüresedett 5/1997. (III.5.) IKIM rendelet. Más jogszabályhely is megállapíthat azonban középfokú képesítési követelményt, valamint az adott munkáltató is kötheti a munkakör betöltését középfokú szakképesítéshez. Nos, amennyiben ilyen követelmény létezik, abban az esetben jár a munkavállalónak garantált bérminimum, amennyiben a konkrétan előírt képesítéssel a munkavállaló rendelkezik is. Fontos tehát, hogy sem a középfokú szakképesítés, sem pedig a középfokú szakképesítést igénylő munkakörök önmagukban nem jogosítanak garantált bérminimumra. A feltételeknek együttesen kell tehát fennállniuk.

A minimális díjazás mértéke ekkor csökkenhet

Habár a munkaerőhiány jelentős minimálbéremelést kényszerített ki, a hazai kis- és középvállalkozások számára ennek kitermelése a munkára rakódó közterhek mértéke okán problémát jelenthet. Azt is kár tagadni, hogy a vállalkozások keresik azon lehetőségeket, amelyek a minimálbér, illetve garantált bérminimum csökkentését lehetővé teszik. Az első ilyen esetkör a részmunkaidős foglalkoztatás. Magától értetődő ugyanis az, hogy részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munka minimális díjazásának mértéke vonatkozásában a díjazás mértékét arányosan csökkenteni lehet.

Napi négy órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak így például a minimálbér és a garantált bérminimum fele jár. Hasonlóképpen érezhető trend a munkáltatók által előírt képesítési követelmények csökkentése. Amennyiben ugyanis a középfokú szakképesítésnek jogszabályi alapja nincsen, ilyen esetben nem kötelező garantált bérminimum fizetése. Mindkét eset felvet azonban problémákat is.

Egyrészt amennyiben a részmunkaidős foglalkoztatás nem valós, abban az esetben a munkáltató könnyen a felügyelet (vagy egy pereskedő munkavállaló) markában találja magát. Ez pedig meglehetősen könnyen kiderülhet, elegendő ellenőrzés alkalmával a munkaidő-nyilvántartást megtekinteni, esetleg a munkavállalókat megkérdezni. Ne feledjük továbbá, hogy a felek közötti jó viszony huzamos fennmaradására sincsen garancia. Ami pedig a képesítési követelmény változását illeti, az könnyen a joggal való visszaélés tilalmába ütközhet. Nem érdemes tehát trükközni, inkább válasszunk olyan könyvelőt, aki az igénybe vehető adó- és járulékkedvezményeket ténylegesen átlátja. A munkavállaló számára ugyanis jelentős bevételt juttathatunk béren kívüli juttatásokkal (pl: munkavállalói lakáshitel törlesztése), melyek adó- és járuléktétele a munkabérénél kedvezőbb.

Az NGM is ellenőrzi a minimálbér, garantált bérminimum megfizetését

A Nemzetgazdasági Minisztérium keretei közé integrálódott felügyelet minden évben kiemelten ellenőrzi minimálbér, illetve a garantált bérminimum megfizetését. Amennyiben jogsértést észlelnek ellenőrzés során, a hatóság jogosult bírság kiszabására. A munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet, a felső határ azonban ismételt jogsértés esetén emelkedhet. Ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól ötmillió forintig terjedhet. Természetes személy foglalkoztató által, nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott munkavállalót érintő jogsértés megállapítása esetén pedig a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól egymillió forintig terjedhet.

Bérkalkulátorunkkal kiszámolhatja, mennyi fizetés jár Önnek.

Dr. Kéri Ádám
ügyvéd