Az anyavállalatokhoz képest nálunk negyedét keresik a kiskereskedelemben
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMagyarországon a harmadát-negyedét keresik a jellemzően multik által uralt kiskereskedelemben dolgozók annak, mint amekkora fizetésre a cégek anyaországi munkavállalói számíthatnak - derül ki a Napi.hu körképéből.
Forintra átszámolva közel félmillió forint is lehet egy bolti pénztáros havi fizetése, persze tőlünk pár ezer kilométerre nyugatra;
egy átlagos autógyári munkás vagy szupermarket-eladó így harmadát-negyedét keresi annak, mint amennyit Nagy-Britanniában vagy Németországban kapna. A különbséget tovább növelte, hogy a magyarországi bérekből eltűnt egy sor elem, például - a válság hatására - a túlórapótlék, az éjszakai és a vasárnapi munkavégzésért járó többletpénz egy része, délutáni pótlék pedig már nem a 14 és 22 óra közötti, hanem csak a 18 és 22 óra közötti munkáért jár csak -mondta a Napi.hu-nak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke.
Sokan dolgoznak minimálbérérért a kiskereskedelemben. Vidéken arányuk eléri a 60-70 százalékot, a multinacionális cégek alkalmazottai körében a 40 százalékot, de az ennél magasabb jövedelemmel rendelkezők sem keresnek sokkal többet, körülbelül 120-140 ezer forintot. Az alacsony bérszínvonal mára azt eredményezte, hogy több szakterületen munkaerőhiány alakult ki - húzta alá a szakszervezeti vezető.Kevés a bolti pénztáros, a boltvezető és a részlegvezető is. A probléma másik részét az adja, hogy ezen a területen rendkívül nagy a fluktuáció, elérheti akár az évi 50 százalékot is.
A diszkontláncoknál valamivel jobban lehet keresni, mint a szupermarketeknél, viszont nem is foglalkoztatnak annyi embert. Itt havi 130-135 ezres bruttó összegekért dolgoznak az alkalmazottak.
Ezzel szemben Németországban bőven kétezer euró feletti bruttó átlagbérrel lehet számolni a kiskereskedelemben, legalábbis ott, ahol alkalmazzák az adott régióra vonatkozó kollektív megállapodást. A Német Szakszervezetek Szövetsége arról tájékoztatta a Napi.hu-t, hogy ez a megállapodás például Észak-Rajna-Vesztfália esetében 2012-ben 2-2,6 ezer eurós átlagbérről szólt, 37,5 órás munkahét mellett, míg Németország keleti felén 2,2 ezer euróról. A túlórákért 25, esti munkáért - ez fél héttől nyolcig tart - 20-25, vasárnapi munkavégzésért 120 százalékos pótlék jár, hétköznapra jutó ünnepnapokon pedig 150-200 százalék. Üdülési hozzájárulásként évente további mintegy ezer eurót kaphatnak a dolgozók.
Ennél valamivel rosszabbul keresnek a brit bolti dolgozók. A Payscale.com szerint Nagy-Britanniában a Tesco pénztárosai évi 11-20 ezer, a bolti eladók 13,5-18 ezer, a szupermarketek vezetői pedig 27-67 ezer font közötti éves bérre számíthatnak.
A hazai tescós fizetéseket tehát a brit adatokkal összevetve az látszik, hogy nominálisan a szigetországbeli bolti dolgozók 3,5-szer keresnek többet a magyarországiaknál, a boltvezetők esetében pedig a különbség több mint négyszeres.
Telegdy Ákos, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa szerint rövid távon semmi esély a bérfelzárkózásra. A magyarországi átlagbér 2002 és 2012 mindössze 4 százalékkal került közelebb a németországihoz, míg az EU-átlaghoz képest nem történt változás.
Napi.hu
egy átlagos autógyári munkás vagy szupermarket-eladó így harmadát-negyedét keresi annak, mint amennyit Nagy-Britanniában vagy Németországban kapna. A különbséget tovább növelte, hogy a magyarországi bérekből eltűnt egy sor elem, például - a válság hatására - a túlórapótlék, az éjszakai és a vasárnapi munkavégzésért járó többletpénz egy része, délutáni pótlék pedig már nem a 14 és 22 óra közötti, hanem csak a 18 és 22 óra közötti munkáért jár csak -mondta a Napi.hu-nak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke.
Sokan dolgoznak minimálbérérért a kiskereskedelemben. Vidéken arányuk eléri a 60-70 százalékot, a multinacionális cégek alkalmazottai körében a 40 százalékot, de az ennél magasabb jövedelemmel rendelkezők sem keresnek sokkal többet, körülbelül 120-140 ezer forintot. Az alacsony bérszínvonal mára azt eredményezte, hogy több szakterületen munkaerőhiány alakult ki - húzta alá a szakszervezeti vezető.Kevés a bolti pénztáros, a boltvezető és a részlegvezető is. A probléma másik részét az adja, hogy ezen a területen rendkívül nagy a fluktuáció, elérheti akár az évi 50 százalékot is.
A diszkontláncoknál valamivel jobban lehet keresni, mint a szupermarketeknél, viszont nem is foglalkoztatnak annyi embert. Itt havi 130-135 ezres bruttó összegekért dolgoznak az alkalmazottak.
Ezzel szemben Németországban bőven kétezer euró feletti bruttó átlagbérrel lehet számolni a kiskereskedelemben, legalábbis ott, ahol alkalmazzák az adott régióra vonatkozó kollektív megállapodást. A Német Szakszervezetek Szövetsége arról tájékoztatta a Napi.hu-t, hogy ez a megállapodás például Észak-Rajna-Vesztfália esetében 2012-ben 2-2,6 ezer eurós átlagbérről szólt, 37,5 órás munkahét mellett, míg Németország keleti felén 2,2 ezer euróról. A túlórákért 25, esti munkáért - ez fél héttől nyolcig tart - 20-25, vasárnapi munkavégzésért 120 százalékos pótlék jár, hétköznapra jutó ünnepnapokon pedig 150-200 százalék. Üdülési hozzájárulásként évente további mintegy ezer eurót kaphatnak a dolgozók.
Ennél valamivel rosszabbul keresnek a brit bolti dolgozók. A Payscale.com szerint Nagy-Britanniában a Tesco pénztárosai évi 11-20 ezer, a bolti eladók 13,5-18 ezer, a szupermarketek vezetői pedig 27-67 ezer font közötti éves bérre számíthatnak.
A hazai tescós fizetéseket tehát a brit adatokkal összevetve az látszik, hogy nominálisan a szigetországbeli bolti dolgozók 3,5-szer keresnek többet a magyarországiaknál, a boltvezetők esetében pedig a különbség több mint négyszeres.
Telegdy Ákos, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa szerint rövid távon semmi esély a bérfelzárkózásra. A magyarországi átlagbér 2002 és 2012 mindössze 4 százalékkal került közelebb a németországihoz, míg az EU-átlaghoz képest nem történt változás.
Napi.hu
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?