Az egész országban próbára tehetik befogadó készségüket a cégek

A Salva Vita alapítvány már 1993 óta igyekszik a fogyatékkal élőket bekapcsolni a munkaerőpiac vérkeringésébe, de csak most sikerült az ország 19 iskolájában működő Munkahelyi Gyakorlat programját felnőtt korosztályra átdolgoznia. A nemes cél elérésében hat civil szervezet (Debrecenben a CSAT Egyesület, Veszprémben az Életet Segítő Alapítvány, Pécsett a "Fogd a kezem!" Alapítvány, Szekszárdon a Kék Madár Alapítvány, Egerben a Konszenzus Alapítvány, Győrben pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat) és hét vállalat (köztük a Tesco, a Magyar Posta, a Fővárosi Állat- és Növénykert, illetve a Bajcsy-Zsilinszky kórház mosodája) fog segédkezni - mondta el Palkovics Rozália, az SVA programvezetője a tegnap megrendezett sajtótájékoztatón. A tervek szerint régiónként 100-200 fő ismeri majd meg a Munkahelyi Gyakorlat elnevezésű programot, amely egy 36 órás elméleti képzés és egy 76 szakmai gyakorlat keretein belül készíti fel a sérült munkavállalókat az éles munkahelyzetekre.

Szervezetfejlesztés ingyen

Az országos szinten már "Felkészülni! Rajt! Cél: a munka" nevet viselő program bármely vállalatnak előnyére válik, hiszen hosszú távú kötelezettségek nélkül teheti próbára befogadó készségét az értelmi sérült munkavállalókkal kapcsolatban, érvényt szerezve az esélyegyenlőség elvének. Csupán heti két alkalommal 3-4 órán keresztül kell fogadnia a munkára igencsak, de bérre - egyelőre - nem éhes fiatalokat, azonban már ezzel is komolyan javíthatja megítélését, erősítheti versenyképességét, s új értékekkel gazdagíthatja cégfilozófiáját. Ráadásul a Salva Vita Alapítvány által kialakított program semmilyen adminisztrációs teherrel nem sújtja a szervezeteket, hiszen a gyakorlattal kapcsolatos szervezési feladatokat a programot működtető civil szervezet látja el. Még az adott munkával való ismerkedés sem kerül semmibe, mivel a két-három főből álló "gyakornoksereggel" minden alkalommal egy kísérő tart, hogy egyfajta közvetítői szerepben tetszelegve átsegítsen a különböző kommunikációs problémákon, illetőleg megkönnyítse a mielőbbi beilleszkedést.

A fogyatékkal élők így a program végére legalább három különféle munkahelyen próbálhatják ki magukat, számos munkatípust (címkézés, borítékolás, árufeltöltés, takarítás, kertészkedés stb.) és munkatársat megismerve, jelentősen fejlesztve tájékozódási és kommunikációs készségeiket - arról nem is beszélve, hogy a különböző szervezeti kultúrákat megtapasztalva megtanulhatják elfogadni a munkahelyi elvárásokat. A program természetesen a munkáltatók számára is pozitív hozadékkal jár, általa ugyanis munkavégzés közben ismerhetik meg az értelmi sérült embereket, képességeiket, és a bennük rejlő lehetőségeket, így a későbbiekben sokkal tájékozottabban hozhatnak döntést a fogyatékkal élő emberek foglalkoztatásáról.

Támogatott foglalkoztatás

Ahogy tette ezt a Tesco is eddig budapesti áruházaiban. Jelenleg 7-9 fogyatékkal élő munkavállalót foglalkoztat a kiskereskedelmi lánc, ami a húszezres létszámhoz képest elenyésző - vallotta be Dobák András, a cég HR igazgatója -, de az idén várhatóan további 40-50 fő veszi fel majd a munkát vidéki üzleteinkben. "Meglehetősen kényelmes foglalkoztatási forma ez, tekintve, hogy az alapítvány mindent elvégez helyettünk, a toborzástól kezdve a kiválasztáson keresztül a beillesztésig bezárólag" - tette hozzá a személyzeti vezető. Egyúttal reméli, hogy más vállalatok is meglátják a sérült munkavállalók foglalkoztatásában rejlő lehetőségeket.

Hasonló tapasztalatait osztotta meg Lampert Rita, a Fővárosi Állat- és Növénykert kertészeti körzetvezetője is, bár náluk a szigorú létszámkeret miatt "csupán" a Munkahelyi Gyakorlat programot valósítják meg idénymunkában - igaz, azt már több mint tíz éve. Turnusonként 15 sérült fiatal kóstolhat bele az ipari méretekben mérhető kerti munkákba, így nemcsak zárt, irodai környezetben, hanem a szabad levegőn is megmérettethetik magukat. "Minden időigényes fizikai munkát el tudnak látni, nagy terhet levéve a többi alkalmazott válláról. Lelkesedésük határtalan, egyikük egyszer az egész hétre kijelölt feladatmennyiséget próbálta elvégezni egy nap alatt." - jelezte teherbírásukat Lampert Rita.

A fentiekből látható, hogy a fogyatékkal élők foglalkoztatása jelentősen emeli egy szervezet szellemi színvonalát, kezdetben (a Munkahelyi Gyakorlat révén) ráadásul ingyenesen, s a későbbiekben is csupán az adott munkakörnek megfelelő bérköltséget kell állni (amit egyébként támogat az állam). Gyakorlatilag tehát nem kerül többe, mint egy egészséges dolgozó alkalmazása, miközben lehetőséget teremt a hátrányos helyzetűeknek egy önállóbb, anyagi függetlenséget biztosító életre.

Paraszt Imre, HR Portal