Az emberek harmadának csökkent a jövedelme a járvány miatt
Százból 35 ember jövedelme csökkent 2020 januárja és májusa között Magyarországon. A koronavírus negatív hatásai különösen a budapestieket és a férfiakat sújtják. Minél idősebb valaki, annál stabilabb a munkahelye és a jövedelmi helyzete, a végzettség ugyanakkor nem jelent ilyen jellegű védelmet - derült ki a Napi.hu és a Pulzus Kutató közös felméréséből.
A magyarok 35 százalékának csökkent a jövedelme 2020 januárja és májusa között, 50 százalékuknak nem változott, és mindössze 4 százalék nyilatkozott úgy, hogy emelkedett a befolyó pénz mennyisége - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.
A fennmaradó 11 százaléknak nincs bevétele, így nem volt minek változnia.
A válaszadók 8 százalékának felére esett a jövedelme, 7 százalékuk pedig azt mondta, hogy a csökkenés 30 és 50 százalék közé tehető. Az emberek 13 százaléka 10-30 százalékos veszteséget szenvedett el és 7 százalékuk állította, hogy kevesebb mint 10 százalékot faragott le jövedelméből a koronavírus okozta válság.
A Napi.hu és a Pulzus Kutató közös felméréséből kiderült az is, hogy míg a nők 53 százalékának maradt változatlan a jövedelme, ez az arány a férfiaknál csak 47 százalék.
Ami a korcsoportok szerinti bontást illeti, az adatok alapján úgy tűnik, minél idősebb valaki, annál stabilabb a munkahelye és a jövedelmi helyzete.
A 60 felettiek 62 százaléka semmilyen változásról nem számolt be, a 39 évnél fiatalabbak esetében ugyanakkor csak 37 százaléknak maradt változatlan a jövedelme.
Érdekes, hogy nem jelent érdemi előnyt a felmérés szerint az iskolai végzettség sem a válság átvészelésében. Ez a következtetés vonható le abból, hogy a felsőfokú végzettségűek 52 százalékának nem változott és 6 százalékának nőtt a jövedelme. Ez az arány a középfokú végzettség esetén 43 és 5, alapfoknál pedig 53 és 3 százalék.
Igencsak sújtják a gazdasági nehézségek a fővárosi dolgozókat: Budapesten mindössze az emberek 40 százalékának marad változatlan a jövedelme. A megyeszékhelyeken ez az arány 57 százalék, a vidéki városokban 54, a községekben pedig 48 százalék.
A budapestiek 13 százaléka bevételének több mint felét veszítette el, a többi településtípus esetén ez az arány viszont kevesebb, mint 10 százalék.
A fennmaradó 11 százaléknak nincs bevétele, így nem volt minek változnia.
A válaszadók 8 százalékának felére esett a jövedelme, 7 százalékuk pedig azt mondta, hogy a csökkenés 30 és 50 százalék közé tehető. Az emberek 13 százaléka 10-30 százalékos veszteséget szenvedett el és 7 százalékuk állította, hogy kevesebb mint 10 százalékot faragott le jövedelméből a koronavírus okozta válság.
A Napi.hu és a Pulzus Kutató közös felméréséből kiderült az is, hogy míg a nők 53 százalékának maradt változatlan a jövedelme, ez az arány a férfiaknál csak 47 százalék.
Ami a korcsoportok szerinti bontást illeti, az adatok alapján úgy tűnik, minél idősebb valaki, annál stabilabb a munkahelye és a jövedelmi helyzete.
A 60 felettiek 62 százaléka semmilyen változásról nem számolt be, a 39 évnél fiatalabbak esetében ugyanakkor csak 37 százaléknak maradt változatlan a jövedelme.
Érdekes, hogy nem jelent érdemi előnyt a felmérés szerint az iskolai végzettség sem a válság átvészelésében. Ez a következtetés vonható le abból, hogy a felsőfokú végzettségűek 52 százalékának nem változott és 6 százalékának nőtt a jövedelme. Ez az arány a középfokú végzettség esetén 43 és 5, alapfoknál pedig 53 és 3 százalék.
Igencsak sújtják a gazdasági nehézségek a fővárosi dolgozókat: Budapesten mindössze az emberek 40 százalékának marad változatlan a jövedelme. A megyeszékhelyeken ez az arány 57 százalék, a vidéki városokban 54, a községekben pedig 48 százalék.
A budapestiek 13 százaléka bevételének több mint felét veszítette el, a többi településtípus esetén ez az arány viszont kevesebb, mint 10 százalék.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Ha üzletasszonyok akartok lenni, főnökként kell viselkedni