Az eva helyett a kata lehet az új sláger

A költségvetés tervezete szerint 2013-ban az ideinél kisebb, 123 milliárd forint eva bevételt vár a költségvetés, a csökkenés abból adódik, hogy a tárca várakozásai szerint a 6 millió forint alatti éves bevétellel rendelkező evás vállalkozók túlnyomó többsége jövőre a kisadózók tételes adóját fogja választani. A múlt évben 172,3 milliárd forintot tett ki az eva bevétel, az idei év első 8 hónapjában 72,2 milliárdot. "A bevételek csökkenése így együtt jár a kisadózók tételes adójából származó bevételek emelkedésével" - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az MTI kérdésére.

A politikus szerint az Országgyűlés előtt lévő jövő évi költségvetési törvényjavaslat számol a tranzakciós illeték jegybanki alkalmazásával. E tekintetben változásra a vonatkozó - a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló - törvényi szabályozás módosítása esetén kerülhet sor.

Az Európai Bizottság a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban arra kérte a magyar hatóságokat, hogy osszák meg nézeteiket a bizottsággal e gyakorlatnak az EUMSZ 130. cikkével való összeegyeztethetőségével kapcsolatban. "A Külügyminisztérium a kért határidőre megküldte válaszát a bizottságnak. A magyar válaszra mindeddig nem érkezett reakció a bizottságtól, és a magyar kormánynak nincs információja születőben lévő kötelezettségszegési eljárásról" - tette hozzá a helyettes államtitkár.

Az egyéni vállalkozóknak szexi lehet az új adószabály

Fehéren, feketén, evával, vagy az új adózási rendszerrel éri meg jobban? A "Tőlem ezért nem kapsz munkát" című, kultikussá vált blogbejegyzés szerzője ezúttal a Kisadózók Tételes Adózását veszi górcső alá.

Nem blöfföltek, tényleg jön a KATA. (A jogszabály részleteiről itt olvashat.) Tényleg havi 50 000 Ft adót kell fizetnem jövőre. Kirúghatom végre a könyvelőmet is, nem lesz rá szükség. Nem baj, hogy számláimat nem lehet majd költségként elszámolni - írja blogjában Jakab Andor. Előző bejegyzésemben sokat lelkendeztem az ötvenezer forintos adózásról. A bejelentés kapcsán a legnagyobb félelmem az volt, hogy úgyis elrontják az egészet a törvényi részletek kidolgozásakor. Azóta nyilvánosságra került a törvényjavaslat és jelentem, a Kisadózók Tételes Adózása (KATA) továbbra is szexi.

Jelenleg több módosító indítvány is az Országgyűlés előtt van, amelyek több fontos részét is érintik a kisadózókra jövőre vonatkozó szabályozásnak, amennyiben elfogadja őket a T. Ház.

A kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó módosító indítványok

Koncepcionális változást jelent, hogy az kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkező vállalkozások által kiállított számlát más adóalanyok költségként elszámolhatják.

Annak érdekében, hogy a tételes adót fizető vállalkozások ne állítsanak ki fiktív számlákat (melyek a kisadózó vállalkozások számára pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményeznek, de a számlát befogadó társaság adóalapját eltüntethetik), a javaslat arról rendelkezik, hogy ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak összesen 1 millió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát az adóévben, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra köteles. További garanciális szabályként, ebben az esetben nem az adóhatóságnak, hanem a kisadózónak kell azt bizonyítania, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó.

A visszaélések elkerülése érdekében nem választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adóját a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy ingatlan bérbeadást folytató vállalkozás.

A kisadózó vállalkozás kiesik a kedvező, tételes adó hatálya alól, ha adótartozása meghaladja a 100 ezer --– és nem a benyújtott törvényjavaslat szerinti 500 ezer --– forintot a negyedév végén.

A módosító indítvány pontosítja a kisadózó fogalmát: ebbe a kategóriába nem csak a vállalkozásban személyesen közreműködő tagokat, hanem a vezető tisztségviselői tevékenységet vagy megbízási jogviszonyban álló tagokat is érteni kell.

Szociális okokból a kisadózó vállalkozások tételes adóját nem kell megfizetnie annak a vállalkozásnak, amelynek a tagja legalább 30 napig nem keresőképes, például táppénzben részesül.

Kisvállalati adó

A módosító javaslat egyszerűsíti a kisvállalati adózás szerinti adóalanyiság válaszhatóságának feltételeit. A módosító javaslat értelmében a létszám feltétel teljesülését az átlagos statisztikai állományi létszámhoz, míg az 500 milliós bevételi értékhatárt a megelőző adóévi várható bevételhez viszonyítva kell vizsgálni.

Az adóalanyiság bejelentésére vonatkozó szabályok is kiegészítésére kerültek, a módosító javaslat biztosítja -- többek között -- a bejelentés visszavonhatóságának lehetőségét is. A javaslat szerint továbbá a zártkörűen működő részvénytársasági is jogosult a kisvállalati adó alkalmazását választani.

A kisvállalati adóalap megállapítása során a javaslat szerint, amennyiben a pénzügyi szemléletű eredmény negatív, a személyi jellegű kifizetések összege után alapesetben még adózni kell.

Az adózó a pénzügyi vagyon realizált negatív eredményére tekintettel csökkentheti a későbbi adóévekben -- összesen 10 év alatt, egyenlő részletekben - az adóalapját (elhatárolt veszteség).

A beruházásokat elősegítendő, az elhatárolt veszteség időbeli korlát nélkül felhasználható (mégpedig oly módon, hogy az adóalap a személyi jellegű kifizetések összegénél is kisebb lehet), ha a kiadás új beruházással kapcsolatban merült fel.

A módosító indítvány javasolja, hogy a kisvállalati adó választása ne mentesítse az adóalanyt az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, hiszen a kisvállalati adó alapvetően a társaság által fizetendő adókat váltja ki, és nem a tagok, részvényesek által fizetendő adókötelezettséget.

A módosító javaslat elfogadásával így az adó alanya a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól mentesül a kisvállalati adó szerinti adózás választásával.

A javaslat szerint az indokolatlan mértékű előleg-fizetés elkerülése érdekében a kisvállalati adó alanya választhatja, hogy már az adóelőleg-megállapítása során alkalmazza az adóalap módosító tételeket.

Emellett módosulnak az adóelőleg bevallásának és megfizetésének szabályai oly módon, hogy amennyiben a kisvállalati adózó adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben meghaladta az 1 millió forintot, akkor adóelőleg bevallásra és fizetésre havonta kötelezett, amennyiben az adóévet megelőző adóévben az adófizetési kötelezettsége nem haladta meg az 1 millió forintot az adóelőleg bevallására és fizetésére negyedévente kötelezett (az adóalanyiság első évében a viszonyítási alap a megelőző évi bevétel, 100 millió forintos bevételi határ alapján). A javaslat ezáltal egyszerűbb adóelőleg-fizetési szabályokat állapít meg és nincs szükség az adóalap kiegészítésére (feltöltésére) az adóév végén.

A kiegyensúlyozottabb előleg-megállapítási szabályok okán, az adóelőleg után 16 százalékos mértékkel kell az adóelőleget megfizetni (és nem az eredeti javaslatban szereplő 19 százalékos mértékkel).

A javaslat kisadózó vállalkozás számára lehetővé teszi azt, hogy az iparűzési adóalapjukat tételes összegben, mégpedig a székhelyük, telephelyük szerinti településenként 2.5-2,5 millió forint éves összegben állapítsák meg. Ezen egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás esetén nem terheli a kisadózó vállalkozást iparűzési adóbevallási, adóelőleg-bevallási, adóelőleg-fizetési, sőt iparűzési adóalap-megosztási kötelezettség sem. Az adó összege a rögzített adóalap és a települési adómérték szorzata, amelyet két részletben kell megfizetni.