Az utolsó helyen kullognak a magyar vezetői fizetések

A politikai vagy éppen gazdasági kockázat, az adott ország jól képzett, gyakorlott menedzsereinek száma, valamint a közszolgáltatások színvonala határozza meg a vezetői fizetéseket - világított rá a probléma gyökerére, a globalizálódó világban is létező jelentős javadalmazásbeli különbségekre Gyenge Zsolt, a Hay Group menedzsment tanácsadó magyarországi munkatársa.

Jellemzően az alacsony bérű országok menedzserei keresnek a legjobban, pedig a józan ész pontosan az ellenkezőjét diktálná. Igaz, a lista élén a szaúd-arábiai és az egyesült emirátusokbeli vezetők állnak. A dubai iroda vezetője ezt az alapbérek nagyobb szerepével indokolta. Az arab országokat a fejlődő államok követik. Oroszországban, Törökországban vagy éppen Ukrajnában egy vezető nagyjából másfélszer olyan jól élhet fizetéséből, mint egy magyar és majd háromszor olyan jól, mint egy kanadai vagy észt. A lengyel vezetők átlagosan harmadával - évi 37 ezer dollárral -, a románok pedig 24 ezer dollárral többet keresnek, mint a honfitársaink.

Nem annyival élnek jobban a magyaroknál az egyesült államokbeli és a nyugat-európai országok gazdasági vezetői. A vezetői keresetek vásárlóértéke a lista 19. helyén álló Németországban évi 30 ezer dollárral haladja meg az itthon jellemző átlagos jövedelmet, az Egyesült Államokban vagy Hollandiában dolgozó menedzsereké, pedig alig több mint 10 ezer dollárral. A skandináv államokban viszont évi 14-15 ezer dollárral, az Egyesült Királyságban pedig ötezerrel maradnak el a keresetek a hazaiaktól. Ezt a kutatók a kiterjedt és minőségi közszolgáltatásokkal magyarázzák. Mivel Svédországban, Norvégiában és Finnországban olyan magas színvonalú például a közoktatás, az egészségügyi ellátás, hogy sokkal kevesebbet kell költeniük. Így az, hogy Szaúd-Arábiában vagy Hongkongban háromszor akkora a vezetők reálkeresete, mint Skandináviában, korántsem jelenti azt, hogy háromszor jobban is élnek.

Népszabadság