Bérvita a láthatáron: a munkaadók újratárgyalnák a minimálbér-emelést

Az első három negyedév makro adatainak ismeretében október második felében indulnak el a 2026-ra vonatkozó bértárgyalások.

A tavaly novemberben aláírt hároméves bérmegállapodás értelmében 2025-ben 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedik a minimálbér havi bruttó összege.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára közölte, a szerdai ülés a bértárgyalások előkészítésére szolgált, hiszen a bérmegállapodás értelmében a konkrét tárgyalások az első három negyedév makro adatainak (GDP, infláció, rendszeres bruttó átlagkereset) ismeretében kezdődnek el.

Jelezte ugyanakkor, hogy a munkaadói oldal már az év első két negyedévének adatai alapján felhívta arra a figyelmet, hogy a várt dinamikus gazdasági növekedéshez képest egy lényegesen lassabb pályán fog alakulni idén a gazdaság teljesítménye.

A bérmegállapodásban rögzített 2025-re várt 3,4 százalékos gazdasági növekedés helyett, idén a GDP bővülése várhatóan 1 százalék alatt marad. Ezért a VKF munkaadói oldalának szereplői (a VOSZ mellett, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége az ÁFEOSZ-COOP is) elengedhetetlennek látják a hároméves bérmegállapodás újratárgyalását, szem előtt tartva, hogy a bérfelzárkóztatási programot továbbra is folytatni kell - emelti ki Perlusz László.

A VOSZ főtitkára az újratárgyalásról elmondta, a 2026-os minimálbér-emelés mértékét szerinte a mostani lassabb gazdasági növekedéshez kellene igazítani, hogy a foglalkoztatási eredmények ne kerüljenek veszélybe.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke elmondta, a vártnál magasabb infláció és a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés miatt fennállnak a hároméves bérmegállapodás újratárgyalásának feltételei.

Hozzátette: a munkáltatók a GDP kedvezőtlen alakulására hivatkozva jelezték, hogy különösen nehéz helyzetben vannak, nem hiszik, hogy a bérmegállapodásban szereplő 13 százalékos minimálbér emelést tartani tudják. A szakszervezeti vezető erre reagálva felvetette, hogy mi lenne ha a bérek kiáramlását nem a GDP növekedéséhez kötnék, hanem azt vizsgálnák meg, hogy 2025 első kilenc hónapjában hogyan alakult a hazai cégek profittermelő képessége.

Egyúttal ismertette a Nemzetgazdasági Minisztérium közelmúltban kiadott tanulmányát, amely szerint a magyar gazdaság profittermelő képessége uniós szinten a középmezőnyben van, míg a magyarországi cégek által fizetett bérköltségek alakulása az uniós rangsorban hátulról a harmadik.

Mindezek miatt a munkavállalói oldal szeretné megtartani a hároméves bérmegállapodásban foglalt 2026-ra vonatkozó 13 százalékos minimálbér emelést - jelentette ki a szakszervezeti vezető, hozzátéve, ez azért is fontos, mert a minimálbérnek a gazdasági mellett szociális funkciója is van.

Palkovics Imre ugyanakkor közölte, nem mondják, hogy a hároméves bérmegállapodásban foglaltaktól nem lehet eltérni, de annak igen nyomós oka kell, hogy legyen.

"Ennek is örülni kell"

- Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter legfrissebb nyilatkozata a témában. 

kép: freepik