Cafeteria 2018: így változik jövőre az adózás

43,66 százalék helyett 41,3 százalék

A nem adómentes cafeteriaelemek közül a béren kívüli juttatásokra jelenleg 34,22 százalékos közterhet kell fizetni (1,18-as adóalapra 15 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás). Csak két béren kívüli juttatás van, a SZÉP-kártya 450 ezer forintig, és az évi százezer forintos készpénzcafeteria.

Az összes többi adóköteles elem „egyes meghatározott juttatás”-nak számít, és 43,66 százalékkal adózik (1,18-as adóalap, 15% szja, 22% eho). De mivel az eho jövőre a már elfogadott szabályok alapján 20 százalékra mérséklődik, ezen juttatások adóteher is kisebb lesz: 41,3 százalékos.

Ennyi lehet tehát jövőre többek között az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a vállalati üdültetés, az iskolarendszerű képzés, az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, szolgáltatás; az üzleti célú telefonszolgáltatás; a személybiztosítási díj; az üzleti- illetve a csekély összegű ajándék, illetve a keretösszegen felüli béren kívüli juttatás adóterhe is. És az egyes meghatározott juttatások továbbra is korlátlanul adhatóak.

- A változással tovább olvad a béren kívüli juttatások adóelőnye, 9,44 százalékról 7,08 százalékra.

- A 41,3 százalékos adózással bruttó százezer forintos egyes meghatározott juttatás esetén 2360 forintot nyerhet a dolgozó.

Lakhatási támogatás

A képviselők megszavazták azt is, hogy 2018-tól tovább nőjön a munkáltató által 5 évig adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás (=adómentes albérleti térítés) mértéke.

A foglalkoztatás első 24 hónapjában jelenleg maximum a minimálbér 40 százaléka lehet a támogatás, jövőre ez felmehet 60 százalékra.
-Ez azt jelenti, hogy a 2018-ra várható 138 000 forintos minimálbér mellett az első két évben havi legfeljebb 82 800 forintnyi lehet dolgozónként az adómentes juttatás.

A következő 24 hónapban pedig a minimálbér 25 százaléka helyett 40 százalékot, a rá következő 12 hónapban 15 helyett 20 százalék lakhatási támogatást lehet adni adómentesen a dolgozóknak.

A támogatás adómentességének feltétele továbbra is, hogy a munkavállaló legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesítsen a munkáltatóval, és hogy a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re legyen egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhely közötti napi oda-vissza utazás több időt vegyen igénybe tömegközlekedéssel, mint 3 órát.

Az adómentességhez jövőre az is kell majd, hogy a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás folyósításának idején a munkavállaló ne rendelkezzen haszonélvezeti joggal nem terhelt, 50 százalékot meghaladó mértékű lakástulajdonnal vagy haszonélvezeti joggal a munkavégzés helyén, illetve olyan településen, amely 60 km-nél közelebb van a munkahelyéhez, vagy ahonnan 3 óránál rövidebb idő alatt be lehet jutni tömegközlekedéssel.

Ez egyébként könnyítés, mert míg idén minden a munkahelyhez közeli valamekkora lakástulajdonnal is rendelkező munkavállalót ki kell zárni a támogatásból, addig jövőre a közelben lévő kisebb arányú lakástulajdonjog nem lesz akadálya annak, hogy adómentes támogatást adjon a munkáltató.

Fontos változás még, hogy a módosítás hatálybalépését követően az adómentesség határozott idejű munkaszerződés és munkaerő-kölcsönzés esetén is igénybe vehető lesz 2018-tól a mobilitási célú lakhatási támogatásra.

BaBér