Családi és pénzbeli ellátások, 2005 /ICSSZEM hivatalos/

Családtámogatások
A családtámogatások célja a gyermek vállalásához kapcsolódó jövedelmi hátrányok mérséklése. Az e körbe tartozó támogatások aszerint különböztethetőek meg, hogy azok a gyermeknevelés költségeihez vagy a szülő megélhetéséhez járulnak hozzá.

A gyermeknevelés költségeihez négy támogatási forma kapcsolódik:
- anyasági támogatás,
- családi pótlék,
- családi adókedvezmény,
- rendszeres gyermekvédelmi támogatás.

Az anyasági támogatás a gyermek születésekor járó egyszeri pénzbeli ellátás, amelynek célja az újszülöttel kapcsolatos egyszeri kiadások mérséklése. Az ellátás gyermekenkénti összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíjminimum 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával. 2005-ben ez az összeg 55 575 Ft, illetve 74 100 Ft.

Családi pótlékra valamennyi gyermek jogosult. 2004-ben 1 287 ezer család kapott családi pótlékot 2 109 ezer gyermek után. A családi pótlék gyermekenkénti havi összege 2005. január 1-jétől:
- házaspár 1 gyermekkel: 5 100 Ft
- házaspár 2 gyermekkel: 6 200 Ft
- házaspár 3 vagy több gyermekkel: 7 800 Ft
- házaspár tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekkel: 13 900 Ft
- egyedülálló 1 gyermekkel: 6 000 Ft
- egyedülálló 2 gyermekkel: 7 200 Ft
- egyedülálló 3 vagy több gyermekkel: 8 400 Ft
- egyedülálló tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekkel: 15 700 Ft


A családi adókedvezményt azok a személyek tudják igénybe venni, akiknek van adózó jövedelmük, havi összege a gyermekek száma szerint 2005-ben az alábbi:
- egy gyermek után 3 000 Ft
- két gyermek után 4 000 Ft
- három vagy több gyermek után 10 000 Ft

2003-ban 1 150 ezren vettek igénybe családi adókedvezményt. A kedvezményt 987 ezren tudták teljes egészében érvényesíteni.

Rendszeres gyermekvédelmi támogatásra azon családok jogosultak, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegét (2005-ben nyugdíjminimum 24 700 Ft/hó). 2004-ben 675 ezer gyermek után folyósították az ellátást.

A szülő megélhetését biztosítja:
- terhességi gyermekágyi segély,
- gyermekgondozási díj,
- gyermekgondozási segély,
- gyermeknevelési támogatás.
Az első két ellátás biztosítási jogviszonyhoz kötött, így összege függ a szülő keresetétől. 2004-ben 28 ezer fő részesült terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban pedig 84 ezer fő.

A gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás viszont alanyi jogon vehető igénybe és összegük megegyezik az öregségi nyugdíjminimummal. Gyermekgondozási segélyen lehet minden szülő a gyermek három éves koráig, gyermeknevelési támogatásra viszont csak a három vagy több gyermekesek jogosultak a legkisebb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig. 2004-ben gyermekgondozási segélyt 163 ezer főnek, gyermeknevelési támogatást pedig 47 ezer főnek folyósítottak.


Fogyatékossághoz és egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások
Az egészségkárosodott, illetve fogyatékos személyeket megillető pénzbeli támogatások jelenlegi formájukban szerteágazóak, egymást részben átfedőek. Funkciójuk alapján két nagy csoportba sorolhatóak. Az egyik a jövedelem hiányát pótló, megélhetést szolgáló ellátások, a másik pedig az állapotból adódó többlet megélhetési költségekre tekintettel nyújtott kiegészítő jellegű támogatások.

A rendszeres jövedelem hiányát pótló ellátások:
- rokkantsági járadék,
- megváltozott munkaképességűek járadéka,
- rendszeres szociális segély.
Rokkantsági járadék azon személyek részére nyújt rendszeres jövedelmet, akik a 25. életévük betöltése előtt teljesen munkaképtelenné váltak és így rokkantsági nyugdíjra nem jogosultak. 2004-ben 27 ezer fő számára folyósították az ellátást.

Azon felnőtt korú személyek részére, akik nem jogosultak rokkantsági járadékra, de munkaképességüket legalább 67%-ban elveszítették, vagy vakok személyi járadékában, illetve fogyatékossági támogatásban részesülnek és emiatt nem tudnak munkát vállalni rendszeres szociális segély kerül megállapításra.. Az ellátásban 8,7 ezer fő részesül.

Amennyiben a 50%-ban megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása nem oldható meg, úgy részükre átmeneti vagy rendszeres szociális járadékot kell megállapítani és folyósítani. Átmeneti járadékra az jogosult, aki rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt legkésőbb öt éven belül eléri. Az ellátásban 2004-ben 12 ezer fő részesült. Rendszeres szociális járadékra pedig a reá irányadó nyugdíjkorhatárt még be nem töltött megváltozott munkaképességű dolgozó jogosult, de a rokkantsági nyugdíjhoz - életkora szerint - szükséges szolgálati idő felével rendelkezik. 2004-ben átmeneti járadékot 12 ezer fő, rendszeres szociális járadékot pedig 220 ezer személy kapott..

A többletkiadásokhoz történő kiegészítő jellegű ellátások:
- fogyatékossági támogatás,
- súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei.

A fogyatékossági támogatás célja, hogy anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Az ellátásra az a 18. életévét betöltött személy jogosult, akinek súlyosan fogyatékos állapota (látási fogyatékosság, hallási fogyatékosság, értelmi fogyatékosság, autizmus, mozgásszervi fogyatékosság, halmozott fogyatékosság) tartósan vagy véglegesen fennáll, amennyiben önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul. Fogyatékossági támogatásban 96 ezer fő részesül. A fogyatékossági támogatás rendszerébe integrálódó, kifutó jellegű ellátás a vakok személyi járadéka, amelyre 2001. óta új jogosultságot megállapítani már nem lehet.
Közlekedési kedvezményben a súlyos mozgáskorlátozott személyek részesülhetnek. E kedvezmények háromféle pénzbeli támogatási formát jelentenek.

A közlekedési támogatás funkciója a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatása. Az ellátásban 260 ezer fő részesül.
A személygépkocsi szerzési támogatás a gépjármű megvásárlásához nyújt segítséget. Szerzési utalványban 2004-ben 5000 fő részesült.
Személygépkocsi átalakítási támogatás a gépjárműnek a mozgáskorlátozott személy fizikai adottságaihoz igazított átalakításához vehető igénybe. Átalakítási utalványban 2004-ben 500 fő részesült.


Rászorultságon alapuló támogatások (segélyek)
A rászorultságon alapuló támogatások a települési önkormányzatok közvetítésével jut el a lakossághoz. Mivel a lakosság anyagi természetű szükségletei különböző okokra vezethető vissza, a segélyezésnek is több típusa alakult ki. Vannak megélhetéshez kapcsolódó jövedelempótló támogatások és vannak jövedelem kiegészítő segélyek.

A jövedelempótló ellátások jellemzően hosszabb időtartamú, havi rendszerességgel folyósított támogatási formák, amelyek a jövedelmi szegénység mellett meghatározott élethelyzethez kötöttek (pl. tartós munkanélküliség, ápolásra szoruló családtag, idős kor). Ezen ellátások normatívak, vagyis a törvényben rögzített jogosultsági feltételek teljesülése esetén a támogatások megilletik az igénylőket. Az önkormányzatok szabályozási hatásköre meglehetősen korlátozott, finanszírozásukban pedig a központi költségvetés részesedése a meghatározó (90%-os mértékű).
E körbe az alábbi ellátások tartoznak:
- rendszeres szociális segély,
- ápolási díj,
- időskorú járadéka.

A kiegészítő segélyek két csoportra bonthatóak: az un. kiadáskompenzáló ellátások és az eseti segélyek.

A kiadáskompenzáló támogatások a legfontosabb alapszükségletekhez (lakhatás, egészség, eltemettetés) kapcsolódnak. E körbe az alábbi ellátások tartoznak:
- lakásfenntartási támogatás,
- adósságkezelési támogatás,
- közgyógyellátás,
- temetési segély.
Az ellátásokra való jogosultsági küszöb esetükben magasabb, mint a jövedelempótló támogatásoknál, de jellemzően kötött felhasználásúak, vagyis természetben nyújtják azokat.

A kiegészítő segélyek másik csoportját az eseti segélyek (átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) képezik. Ezen ellátásoknál a törvény csak a rendkívüli élethelyzetet nevesíti, ami tartósan is fennállhat (pl. tartósan alacsony jövedelem). A jogosultsági feltételeket a törvényi előírások betartása mellett az önkormányzatok rendeletei határozzák meg, az e célra szánt kiadásokhoz pedig a központi állam normatív támogatással járul hozzá.