Diákmunka - mikor, kinél, hogyan?

A munkáltatók szívesen veszik a diákmunkaerőt, hiszen többek között így próbálják megoldani a szabadságolások miatti munkaerő – kiesést, illetve számos idénymunka vagy cégen belül alkalmi feladat ellátására is alkalmaznak diákokat a cégek.

Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén, a munkáltatónak bérarányosan, 10 százalék nyugdíj- és 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell befizetnie. Megbízási szerződéssel, havi 31.500 forintos bér felett szintén 10 százalék a nyugdíjjárulék, míg az egészségbiztosítási járulék 7 százalék. Ha a diák iskolaszövetkezet tagja, vagy ha idény- illetve alkalmi munkában foglalkoztatják, akkor a munkáltatónak nincs járulékfizetési kötelezettsége.

A diákoknak is van adókötelezettségük, méghozzá munkaviszonyban, iskolaszövetkezeti tagként vagy megbízással a 16 százalékos személyi jövedelemadót kell kifizetni. Idénymunkában és alkalmi munkában pedig napi 500 illetve 1000 forint az adó összege.

Az iskolaszövetkezet minden ezzel kapcsolatos teendőt elvégez, a diáknak ezzel semmi dolga nincs. Az órabért 16 százalék személyi jövedelemadó terheli, ezt a szövetkezet fizeti be a NAV részére. A diákoknak legfeljebb a személyi jövedelemadó-bevallásukat kell kitölteniük, de a szövetkezet ebben is segítséget nyújt.Az elvégzett munka után a diákok megkapják az ilyenkor szükséges M30-as nyomtatványt is. Más esetekben, a „magánúton” megszerzett diákmunka esetében a diák dolga, hogy az összes járulék és egyéb költség megfizetéséről gondoskodjon.

Manapság hazánkban egyre elterjedtebb az a szokás, hogy a cégek és vállalatok munkaerő- kölcsönző cégekhez fordulnak, nem csak főállású munkavállalókat keresve, hanem ugyanúgy diákmunkaerőt is. A munkaerő- kölcsönzéshez egy igen hasonló foglalkoztatás valósul meg az iskolaszövetkezeti munka során.

Az iskolaszövetkezetek sajátossága, hogy tagjaik számára munkalehetőséget biztosítanak partnercégeiknél. A diákok tehát a szövetkezettel állnak jogviszonyban, de a munkavégzés általában nem magánál a szövetkezetnél történik, hanem egy harmadik félnél, akivel a szövetkezet egy bizonyos feladat ellátása céljából polgári jogi szerződést köt.

Az iskolaszövetkezeti tagság, valamint többnyire a munkavállalás feltétele, hogy a diákok aktív nappali tagozatos jogviszonnyal rendelkezzenek, ezzel valamennyire háttérbe szorítva azokat a hallgatókat, akik passzív státuszon vannak.

A passzív státusz azt jelenti, hogy a hallgatónak az adott szemeszterben nincs aktív hallgatói jogviszonya, vagyis nem kell órát felvennie, tandíjat fizetnie, de ugyanakkor ilyenkor ösztöndíjra sem jogosult, nem kap érvényes diákigazolvány matricát, valamint az államilag támogatott félévek száma sem fogy. A legtöbb főiskolán az első félévben nincs még lehetőség passzív félévre menni, a másodikban azonban már igen. Egyhuzamban maximum két félévet lehet halasztani. Hogyha ezek után a hallgató nem jelentkezik be, akkor az intézmény megszüntetheti a hallgatói jogviszonyát.

Az idén beterjesztett törvényjavaslat szerint azonban a nyártól már a passzív státuszú hallgatók is vállalhatnak újra diákmunkát. A megszavazott törvénymódosítással újabb 25 ezer diák kap lehetőséget arra, hogy legálisan, ellenőrizhetően és jól működő iskolaszövetkezetekben munkát végezhessen. Ezzel a módosítással igyekeznek háttérbe szorítani azt, hogy a passzívosok feketén dolgozzanak, valamint hozzásegíthetik őket tanulmányaik befejezéséhez, hiszen sokan pont ezért kezdenek el dolgozni.

A törvényjavaslatban fontos szerepet kapott még továbbá a diákbér- garancia megteremtése, vagyis hogy a diákok biztosan megkapják legalább a minimálbért. Ennek megfelelően, legalább a havi minimálbér arányos részének 85 %-át kellene fizetni a diákszövetkezeti tag munkavállalójának órabérként.

De milyen munkákat is találhatnak a diákok?

Zboray Balázs, a Prodiák Iskolaszövetkezet operatív vezetője szerint számtalan lehetőség közül választhatnak a diákok, legyen szó betanított-, vagy adminisztrációs munkáról, esetleg szakmai gyakorlati helyekről.
Jelenleg is nagy számban keresnek animátorokat, pénztárosokat áruházlánci munkákhoz, operátorokat időszakos munkákhoz, gyorséttermi munkákra és hostess feladatokra diákokat, de pénzügyi, IT, mérnöki, HR, logisztikai, adminisztrációs, telesales és nyelvi ismereteket igénylő területekre is nagy az igény a cégek körében. A fizetés szintén széles skálán mozog, hiszen bruttó 604 Ft-os órabértől, akár bruttó 1500 Ft-ot is megkereshetnek a fiatalok a munka típusától, tapasztalattól, nyelvtudástól függően. Érdekes lehet megjegyezni, hogy az elmúlt évben akadt olyan informatikai területen dolgozó diák, aki bármely kölcsönzött felnőtt munkavállalónál magasabb órabérben dolgozott.

És miért is érdemes diákmunkát vállalni?

A már fentebb említett jövedelemszerzési lehetőségtől eltekintve, először is, változatos feladatokkal lehet találkozni, legyen szó akár egyszerűbb, szaktudást nem igénylő, akár meghatározott területen végezhető speciális feladatokról. Előfordulhat, hogy nem csak nyáron szeretne a diák munkát vállalni, de ilyenkor sincs gond, hiszen a diákmunka rugalmasan igazítható az órarendhez a félévben. Nincs munkavégzési kötelezettség, csak azt a munkát vállalják el, amely számukra is megfelelő. Szintén nem utolsó szempont a gyakorlati hely megtalálása, valamint a karrierépítés. Ha az önéletrajzban szerepel már némi referencia, az megkönnyítheti a későbbi elhelyezkedést.

Diákmunka blog
HR Blog