Egy partnerünk azt mondta, örül, ha túléli. Segítünk neki!
Komoly kihívások előtt áll a munkaerőpiac. Miközben folyamatosan munkaerőhiánnyal küzdenek a cégek, 2017-től a jelentős minimálbér-emelés is nehéz helyzetet teremt sok vállalkozás számára. A kelet-magyarországi HR-szakértő HSA Kft. cégvezetőjével, Papp Imrével beszélgettünk a kilátásokról, megoldásokról.
Hogyan fogadta a hírt, miszerint a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal növekszik 2017-től?
Mi a HSA-nál érzékenyek vagyunk az emberi sorsokra, így a munkavállalók szempontjából megközelítve a kérdést természetesen örültem neki. Ráadásul biztosan lesz áldásos gazdasági hatása is, többet költünk, növekszik a GDP. Ugyanakkor munkaerő-kölcsönző cégként negatív hatásokat is vizionálunk. Aggódva tehetjük fel a kérdést, hogy mi lesz azokkal a kis- és középvállalkozásokkal, amelyek eddig is szűkösen boldogultak.
Kelet-Magyarországon vannak tapasztalataink, csak erről a területről tudok beszélni. Itt szerintem sokan nehezen bírják majd a bérfejlesztéseket. 2016-ban ebben a régióban 750 forintos órabérrel már vonzó tudott lenni egy munkáltató, ez 2017-ben már kevés lesz, a multik lépéselőnybe kerülnek. Van olyan partnerünk, aki azt mondta, nyereséggel nem is számol jövőre, örül, ha nullára kihozza az évet. Örül, ha túléli. Debrecenben egy étterem-tulajdonossal is beszélgettem, aki szerint jövőre éves szinten 5 millió forinttal kellene megnövelnie a bevételét a megemelkedett bérek miatt. Mindemellett még nehéz megjósolni a béremelés munkaerőpiacra gyakorolt pontos hatását, január végén már okosabbak leszünk az ügyfelek visszajelzései alapján.
Papp ImreDe egyébként a béremelésekre szükség volt, nem? Az egész évben hangoztatott munkaerőhiányra sokszor az volt a válasz, hogy emelni kellene a fizetéseket, hogy a közfoglalkoztatásba és a szociális hálóba menekülőket vissza lehessen terelni a munkaerőpiacra.
A közfoglalkoztatás tényleg hátrányosan érinti a valódi munkaerőpiacot, de mi nem panaszkodunk emiatt. Kelet-Magyarországon még mindig vannak olyan területek, amelyeken képesek vagyunk megtalálni és bevonzani a munkavállalókat. Tizenkét irodát működtetünk a legnagyobb kelet-magyarországi városokban, amelyekben helyi szakemberek dolgoznak, akik ismerik a viszonyokat, megtalálják a forrásokat. A munkaerőhiány nemcsak a betanított munkásokra, operátorokra terjed ki, hanem a szakmunkásokra is. Asztalosok, lakatosok, csőszerelők és még sorolhatnám, akikből nehezen pótolható hiány keletkezik. Ezekben az esetekben igenis számít a béremelés, számít, hogy a munkáltatók vonzó fizetést, minőségi körülményeket biztosítsanak. Ehhez mi hozzátesszük a 16 éves tapasztalatunkat a toborzásban.
Nap mint nap találkozunk velük, hiszen mindenhol kutatjuk a munkaerőt. Az a baj, hogy a saját világukban a fekete munkába szocializálódtak bele. Elvárják, hogy a nap végén megkapják a bérüket, és ha másnap nincsen kedvük dolgozni, akkor egyszerűen nem mennek. Majd harmad- vagy negyednap, ha megint úgy gondolják, akkor dolgoznak. Ezek a rossz szokások egy törvényes keretek között működő, az alkalmazottaival szemben jogos elvárásokat támasztó munkáltatónál életképtelenek lennének. Próbálunk olyan konstrukciókat, munkalehetőségeket kidolgozni számukra, amelyekkel fokozatosan visszaszoktatjuk őket a munkaerőpiacra. Első lépésben megtanítjuk nekik, hogy nem naponta, hanem havonta kapnak fizetést, de még rugalmasnak kell lenni abban, hogy mikor járnak be dolgozni. Ekkor már elgondolkodnak rajta, hogy jó lenne többet keresni, amihez felelősséget kell vállalniuk. Ez egy folyamat, aminek a végén ha minden jól megy, hasznos munkaerő válik belőlük.
Ahogy már korábban is feszegettük a témát, 2016-ban a munkaerőhiány minden területen megnehezítette a vállalkozások életét. Nekünk viszont - mint munkaerő-közvetítő és- kölcsönző cégnek - az a küldetésünk, hogy valódi, hatékony megoldásokat találjunk a hozzánk forduló ügyfelek problémáira. Többféle tervünk is van erre, egy multinacionális partnerünknél például a kölcsönzött munkavállalók mellett a Meló-Diákkal szorosan együttműködve diákokat is foglalkoztatunk. Komplex szolgáltatást nyújtunk. Az ukrajnai munkavállalók behozatalával sok partnerünk munkaerőhiányát orvosoltuk, és nagyon elégedettek a dolgozókkal. Csak hogy a számokat is lássuk: tavaly sokszor 1-5 fős munkaerőigények futottak be hozzánk, idén 50-150 fős hiányok vannak. Egyetlen régióból nagyjából 50 főig lehet megoldani záros határidőn belül a toborzást, ennél nagyobb igény esetén már jól jön, hogy van egy bejáratott utunk Ukrajnából.
A toborzást Ukrajnában végezzük helyismerettel rendelkező, ott élő szakemberek vezetésével. Kialakult a kapcsolatunk a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal is, teljesen törvényes úton járunk el. Akár a megrendeléstől számítva két héttel később már munkába is tud állni a leoktatott munkaerő. Az utaztatásukat és elszállásolásukat mi biztosítjuk. Mivel a magyarországi fizetések csábítóak számukra, a munkaminőségre sem lehet panasz.
Idén Egerben nyitottuk meg a legújabb irodánkat, és büszkék vagyunk például a saját fejlesztésű bérszámfejtést és a számlázást előkészítő szoftverünkre is. Ezt a programot az évek során szerzett tapasztalataink és partnereink igényei alapján alakítottuk ki, januártól már élesben is használjuk majd. Azt a munkát, amit korábban az adminisztrátoraink manuálisan csináltak, ez a rendszer egyetlen gombnyomással automatikusan elvégzi. Ez a kontrollfolyamatot is jelentősen meggyorsítja, így már nem számít, hogy ezer vagy tízezer munkavállaló bérszámfejtését kell elvégeznünk. Minden gyorsabban kész lesz, a bérszámfejtés és ezzel együtt a bérkifizetés továbbra is garantáltan határidőre történik majd. Az időben fizetéshez jutó, magát biztonságban érző dolgozó elégedettsége pedig a munkaminőségben köszön vissza a kölcsönbevevőnél.
Mi a HSA-nál érzékenyek vagyunk az emberi sorsokra, így a munkavállalók szempontjából megközelítve a kérdést természetesen örültem neki. Ráadásul biztosan lesz áldásos gazdasági hatása is, többet költünk, növekszik a GDP. Ugyanakkor munkaerő-kölcsönző cégként negatív hatásokat is vizionálunk. Aggódva tehetjük fel a kérdést, hogy mi lesz azokkal a kis- és középvállalkozásokkal, amelyek eddig is szűkösen boldogultak.
Vannak személyes benyomásai is ezzel a félelemmel kapcsolatban?
Kelet-Magyarországon vannak tapasztalataink, csak erről a területről tudok beszélni. Itt szerintem sokan nehezen bírják majd a bérfejlesztéseket. 2016-ban ebben a régióban 750 forintos órabérrel már vonzó tudott lenni egy munkáltató, ez 2017-ben már kevés lesz, a multik lépéselőnybe kerülnek. Van olyan partnerünk, aki azt mondta, nyereséggel nem is számol jövőre, örül, ha nullára kihozza az évet. Örül, ha túléli. Debrecenben egy étterem-tulajdonossal is beszélgettem, aki szerint jövőre éves szinten 5 millió forinttal kellene megnövelnie a bevételét a megemelkedett bérek miatt. Mindemellett még nehéz megjósolni a béremelés munkaerőpiacra gyakorolt pontos hatását, január végén már okosabbak leszünk az ügyfelek visszajelzései alapján.
Papp ImreDe egyébként a béremelésekre szükség volt, nem? Az egész évben hangoztatott munkaerőhiányra sokszor az volt a válasz, hogy emelni kellene a fizetéseket, hogy a közfoglalkoztatásba és a szociális hálóba menekülőket vissza lehessen terelni a munkaerőpiacra.A közfoglalkoztatás tényleg hátrányosan érinti a valódi munkaerőpiacot, de mi nem panaszkodunk emiatt. Kelet-Magyarországon még mindig vannak olyan területek, amelyeken képesek vagyunk megtalálni és bevonzani a munkavállalókat. Tizenkét irodát működtetünk a legnagyobb kelet-magyarországi városokban, amelyekben helyi szakemberek dolgoznak, akik ismerik a viszonyokat, megtalálják a forrásokat. A munkaerőhiány nemcsak a betanított munkásokra, operátorokra terjed ki, hanem a szakmunkásokra is. Asztalosok, lakatosok, csőszerelők és még sorolhatnám, akikből nehezen pótolható hiány keletkezik. Ezekben az esetekben igenis számít a béremelés, számít, hogy a munkáltatók vonzó fizetést, minőségi körülményeket biztosítsanak. Ehhez mi hozzátesszük a 16 éves tapasztalatunkat a toborzásban.
Azt mondta, hogy még mindig van hadra fogható munkaerő, és ugye ott vannak azok is, akiket kielégít a közfoglalkoztatás. Milyen a sokszor elhagyatott falvakban élő, a munka világától elszakadt emberek lélektana?
Nap mint nap találkozunk velük, hiszen mindenhol kutatjuk a munkaerőt. Az a baj, hogy a saját világukban a fekete munkába szocializálódtak bele. Elvárják, hogy a nap végén megkapják a bérüket, és ha másnap nincsen kedvük dolgozni, akkor egyszerűen nem mennek. Majd harmad- vagy negyednap, ha megint úgy gondolják, akkor dolgoznak. Ezek a rossz szokások egy törvényes keretek között működő, az alkalmazottaival szemben jogos elvárásokat támasztó munkáltatónál életképtelenek lennének. Próbálunk olyan konstrukciókat, munkalehetőségeket kidolgozni számukra, amelyekkel fokozatosan visszaszoktatjuk őket a munkaerőpiacra. Első lépésben megtanítjuk nekik, hogy nem naponta, hanem havonta kapnak fizetést, de még rugalmasnak kell lenni abban, hogy mikor járnak be dolgozni. Ekkor már elgondolkodnak rajta, hogy jó lenne többet keresni, amihez felelősséget kell vállalniuk. Ez egy folyamat, aminek a végén ha minden jól megy, hasznos munkaerő válik belőlük.
A HSA elkezdett ukrajnai munkavállalók behozatalával is foglalkozni. Erre miért van szükség?
Ahogy már korábban is feszegettük a témát, 2016-ban a munkaerőhiány minden területen megnehezítette a vállalkozások életét. Nekünk viszont - mint munkaerő-közvetítő és- kölcsönző cégnek - az a küldetésünk, hogy valódi, hatékony megoldásokat találjunk a hozzánk forduló ügyfelek problémáira. Többféle tervünk is van erre, egy multinacionális partnerünknél például a kölcsönzött munkavállalók mellett a Meló-Diákkal szorosan együttműködve diákokat is foglalkoztatunk. Komplex szolgáltatást nyújtunk. Az ukrajnai munkavállalók behozatalával sok partnerünk munkaerőhiányát orvosoltuk, és nagyon elégedettek a dolgozókkal. Csak hogy a számokat is lássuk: tavaly sokszor 1-5 fős munkaerőigények futottak be hozzánk, idén 50-150 fős hiányok vannak. Egyetlen régióból nagyjából 50 főig lehet megoldani záros határidőn belül a toborzást, ennél nagyobb igény esetén már jól jön, hogy van egy bejáratott utunk Ukrajnából.
Hogyan képzeljük el ennek a folyamatát?
A toborzást Ukrajnában végezzük helyismerettel rendelkező, ott élő szakemberek vezetésével. Kialakult a kapcsolatunk a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal is, teljesen törvényes úton járunk el. Akár a megrendeléstől számítva két héttel később már munkába is tud állni a leoktatott munkaerő. Az utaztatásukat és elszállásolásukat mi biztosítjuk. Mivel a magyarországi fizetések csábítóak számukra, a munkaminőségre sem lehet panasz.
Milyen fejlesztéseket terveznek jövőre?
Idén Egerben nyitottuk meg a legújabb irodánkat, és büszkék vagyunk például a saját fejlesztésű bérszámfejtést és a számlázást előkészítő szoftverünkre is. Ezt a programot az évek során szerzett tapasztalataink és partnereink igényei alapján alakítottuk ki, januártól már élesben is használjuk majd. Azt a munkát, amit korábban az adminisztrátoraink manuálisan csináltak, ez a rendszer egyetlen gombnyomással automatikusan elvégzi. Ez a kontrollfolyamatot is jelentősen meggyorsítja, így már nem számít, hogy ezer vagy tízezer munkavállaló bérszámfejtését kell elvégeznünk. Minden gyorsabban kész lesz, a bérszámfejtés és ezzel együtt a bérkifizetés továbbra is garantáltan határidőre történik majd. Az időben fizetéshez jutó, magát biztonságban érző dolgozó elégedettsége pedig a munkaminőségben köszön vissza a kölcsönbevevőnél.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról