Egyre többen dolgoznak kölcsönzött munkaerőként
A legutóbbi kötelező adatszolgáltatás szerint Magyarországon több mint 800 munkaerő-kölcsönző cég létezik és közel 150 ezer fő dolgozott hosszabb-rövidebb ideig kölcsönzött munkavállalóként - írja az adózóna.
Ez a 2017-es adat több mint 30 százalékkal magasabb, mint az előző évben, és várhatóan a 2018-as év statisztikái is hasonlóak lesznek - emlékeztet az adózóna.
Fontos tudni, hogy a kölcsönzés ideiglenes foglalkoztatás, nem lehet célja az állandó foglalkoztatás kiváltása. A jogszabály rendelkezik arról, hogy meddig, milyen időtartamban lehet valakit kölcsönzött munkavállalóként foglalkoztatni.
A munkaerő-kölcsönzés szabályairól a munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) XVI. fejezete rendelkezik. A munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó ellenérték fejében munkavégzésre ideiglenesen átengedi (kölcsönzés) a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevőnek.
Kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre, a kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. Kölcsönvevő pedig az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez.
A kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót nevezzük kölcsönzött munkavállalónak - vele szemben a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja. A kikölcsönzés pedig nem más, mint a munkavállaló által a kölcsönvevő részére történő munkavégzés.
adózóna
Fontos tudni, hogy a kölcsönzés ideiglenes foglalkoztatás, nem lehet célja az állandó foglalkoztatás kiváltása. A jogszabály rendelkezik arról, hogy meddig, milyen időtartamban lehet valakit kölcsönzött munkavállalóként foglalkoztatni.
A munkaerő-kölcsönzés szabályairól a munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) XVI. fejezete rendelkezik. A munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó ellenérték fejében munkavégzésre ideiglenesen átengedi (kölcsönzés) a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevőnek.
Kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre, a kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. Kölcsönvevő pedig az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez.
A kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót nevezzük kölcsönzött munkavállalónak - vele szemben a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja. A kikölcsönzés pedig nem más, mint a munkavállaló által a kölcsönvevő részére történő munkavégzés.
adózóna
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?