Egyre többen kapnak meleg étkezési utalványt

A sajtótájékoztató előadói

A jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzetben - alacsony növekedési ütem, elenyésző reálkereset bővülés és az inflációt meghaladó élelmiszerár drágulás - az étkezési utalványok kiemelt szerepet töltenek be a vállalatok kompenzációs rendszerében. Az étkezési jegyek piaca folyamatosan nő, mérete mára megközelíti a 300 milliárd forintot, és népszerűsége a munkáltatók, a munkavállalók és az utalványbeváltó üzletek körében is töretlen - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Szonda Ipsos étkezési jegyekre vonatkozó felméréséből, amelyet tegnap mutattak be sajtótájékoztatón.

Feljövőben a meleg étkezési jegyek

Idén év elején a vállalati szférában a dolgozók 49 százaléka részesült hideg és 32 százalékuk meleg étkezési utalványban. Ez utóbbi jelenleg a bruttó átlagkeresetek 6,4 százalékát éri el, amivel a középmezőnyben helyezkedik el az uniós nemzetközi összehasonlításban - ismertette a kutatás eredményeit Ádler Judit a GKI képviseletében. Az étkezési juttatásban részesülők száma 2003 és 2008 között alig változott, ám a hideg utalvány használata csökkenést mutatott: míg 2003-ban a versenyszférában 2,1 millióan, 2008-ban már csak 1,5 millióan kaptak ilyen juttatást. Ezzel szemben a meleg utalvány juttatásban jelentős növekedés figyelhető meg: 2003-ban 300 ezer, 2008-ban pedig már közel egymillió dolgozó kapott meleg étkezési jegyet. A munkáltatók 75 százaléka egyébként béremeléstől függetlenül, míg 25 százalékuk részben a béremelés terhére nyújt ilyen juttatást.

A felmérés tanúsága szerint még mindig többnyire a foglalkoztató dönti el, hogy milyen étkezési utalványt ad dolgozóinak, kedvező fejlemény azonban, hogy ebben az esetben általában mindkét fajta utalványt kínálják, vagyis a dolgozók választhatnak. A gyakorlatban a tulajdonosok és a menedzsment inkább a hideg étkezési utalványok felé húz, de a munkavállalók többségének ez ellen nincs kifogása. Ádler Judit tájékoztatása szerint minden dolgozó azt a juttatást tartja fontosabbnak, amelyikben részesül, ám az adatok évek óta azt mutatják, hogy a meleg utalványban részesülőknek csak mindössze 10 százaléka térne vissza a hideg jegy alkalmazására, míg a "hideg utalványosok" 47 százaléka szívesen váltana melegre.

Létszámbővülés a vendéglátásban

Ennek egyik oka, hogy a dolgozók többsége fontosnak tartja a meleg ebédet, 65 százalékuk fogyaszt is munkanapokon, 32 százalékuk ebédel a munkahelyén vagy az annak környékén található étteremben. A munkaadók szerint az alkalmazottak 19 százalékának van módja munkahelyén meleg étel fogyasztására, 68 százalékának annak környékén. A munkavállalók bevallása szerint viszont ennél kedvezőbb a meleg ebéd fogyasztásához szükséges infrastrukturális ellátás, nem beszélve arról, hogy a meleg ételt kiszállító cégek szolgáltatásai is egyre szélesebb körben elérhetőek.

Az utalványt elfogadó vendéglátóhelyek többsége is elégedett a rendszerrel, 72 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy megéri a jeggyel foglalkozni. Az étkezési utalványokat elfogadó vendéglátóhelyek 31 százaléka hajlandó gépi beruházásokra, fejlesztésre, új munkaerő felvételére. A meleg-étel utalvány rendszer működésével keletkező forgalom 4000 munkahelyet tart fenn - hangsúlyozta Ádler Judit.

A GKI emelné az értékhatárt

Az Accor képviseletében

Mint mondta, a meleg utalványokra való áttérést a két utalvány adómentes értékhatára közötti távolság további széthúzásával lehetne leginkább elősegíteni, a hideg utalványok értékhatárának emelése távlatilag is legfeljebb az inflációt követve lehet célszerű. A GKI Zrt. ezért azt javasolja, hogy 2008-ban a hideg étkezési utalványok értéke maradjon változatlan (6.000 forint), illetve a meleg jegyek értéke emelkedjen 13-14 ezer forintra, ami számításaik szerint 3-4 milliárd forint költségvetési terhet jelentene 2008-hez képest.

Visszavetné az étkezési utalványok piacát az adómentesség megszüntetése

A felmérést végzők szerint a béren kívüli juttatások esetleges 11 százalékos egészségügyi hozzájárulása a piac stagnálását, vagy átmeneti csökkenését eredményezné, és nem kedvezne sem a munkáltatóknak, sem a munkavállalóknak, de még az állam sem nyerne vele nagy bevételt. Ádler Judit szerint az adómentesség megszüntetése azzal a veszéllyel járna, hogy a cafeteria-rendszer bővítésére szánt munkaadói összeget a közteher vinné el. Szerinte így csökkenhet az utalványok összege és megtorpanhat a piac, de az utalványok tömeges megszüntetésétől nem kell tartani.

Levendel Ádám, a Szonda Ipsos vezérigazgatója úgy vélte, nem kell hisztériát kelteni a béren kívüli juttatások megadóztatásával kapcsolatban, mert bármely uniós kormány a pénzügyek optimalizálására törekszik. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ma nagyobb szerepe van a cafeteriának hazánkban, mint hat évvel ezelőtt, és az emberek szeretnének jobban élni a jövedelmükből. Levendel Ádám ezért úgy látja, a munkavállalók 2009-ben nyomást fognak gyakorolni a munkaadókra a béren kívüli juttatások értékmegőrzése érdekében.

A szakemberek hangsúlyozták: az étkezési jegyek rendszere még mindig a feketegazdaság felszámolásának egyik alternatíváját jelenti, illetve munkahelyteremtő hatása ugyancsak kimutatható. Ha kivonnák a piacról ezeket az utalványokat, az szűkítené az élelmiszer kiskereskedelmi és a vendéglátó-ipari keresletet, illetve egészségtelen irányba mozdítaná el a dolgozók étkezési szokásait.

Szilágyi Katalin, HR Portal