Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis

Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) lehetővé teszi, hogy a munkavállaló, a munkáltató, valamint az illetékes hatóságok naprakész, hiteles központi nyilvántartásból szerezzenek információkat a munkavállaló foglalkoztatási helyzetéről.

Az EMMA lehetővé teszi, hogy a közel két és fél millió, a Magyar Munkatörvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállaló, valamint az őket foglalkoztató, több mint háromszázezer munkáltató naprakész, megbízható központi adatbázisból szerezzen a munkaviszonnyal kapcsolatos információt. Az EMMA megteremti a fejlett munkaügyi ellenőrzés feltételeit, illetve biztosítja az Európai Unió adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését. Az Adatbázis kialakításának fő célja továbbá a munkaerőpiac átláthatóságának javítása, valamint a munkavállalók jogbiztonságának növelése.
Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis létrehozásának jogi alapjait megteremtő törvény kiterjed a munkaügyi nyilvántartási és bejelentési kötelezettségre, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítésének visszaigazolására vonatkozó szabályokra.

Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis törvényi háttere

Az EMMA 2004. május 1-jétől történő létrehozásának törvényi feltételeit az egyes törvényeknek az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2003. évi XCIV. törvény teremtette meg. Ezt az Országgyűlés 2003. november 10-én fogadta el.
A törvény részletesen szabályozza, hogy a munkáltatók a bejelentési kötelezettségüket milyen módon teljesíthetik, a munkáltatók és a munkavállalók miként ellenőrizhetik a nyilvántartásban lévő adataikat, illetve, hogy az egyes szervek milyen módon férhetnek hozzá a nyilvántartás adataihoz.

A törvény szabályozza a Munkaügyi Adatbázis kapcsolatát más nyilvántartásokkal, továbbá rögzíti a nyilvántartásban szereplő személyek adatainak kezelésével kapcsolatos jogokat, valamint azok gyakorlásának módjára vonatkozó szabályokat. Ezeket viszont külön Kormányrendeletben határozzák meg. A törvény a nyilvántartás létrehozása és működésének biztosítása érdekében a munkáltatók részére bejelentési kötelezettséget ír elő a munkaviszony létesítésére és megszűnésére vonatkozóan. Mindemellett a törvény biztosítja a munkavállalók és a munkáltatók számára, hogy saját adataikhoz hozzáférjenek, és azokról, illetve felhasználásukról tájékoztatást kérjenek.

A Munkaügyi Nyilvántartó Központ feladatai

Az EMMA működéséért a Foglalkoztatási Hivatalon belül létrejövő Munkaügyi Nyilvántartó Központ felel. A központ feladatai közé tartozik a induló adatbázis kialakítása, "feltöltése"; a munkaviszonyokkal kapcsolatos változások rögzítése; a bejelentések visszaigazolása és az adatok valódiságának ellenőrzése; a munkaügyi ellenőrző szervek információkkal való ellátása; az adattulajdonosok egyedi információ igényeinek kielégítése; a nyilvántartási rendszer ügyfélszolgálatának működtetése; az információ feldolgozó központ biztonsági feltételeinek megteremtése és folyamatos biztosítása.

Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis működése

A május 1-től működő EMMA alapját adó, induló adatbázist az Országos Nyugdíjfolyósító 2002. és 2003. év végi adatai, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2004. január 1. és április 30. közötti nyilvántartásában szereplő létesített és megszűnt munkaviszonyok adatai képezik.
A törvény által a munkáltató számára előírt bejelentési kötelezettség tehát az ez év május 1-je után életbe lépő, munkaviszonnyal kapcsolatos változásokra vonatkozik. Ettől az időponttól kezdve a munkáltatónak azonnal jeleznie kell a munkaviszony létesítését és megszűnését.
A munkáltatók a munkaviszonyban történő változásokat négyféleképpen jelenthetik be: az eddig is megszokott, és továbbra is elfogadott személyes, illetve postai úton történő ügyintézéssel, vagy a XXI. században elvárható, gyors, hatékony és egyedi PIN kóddal védett telefonos, valamint Internetes felületen keresztül is. A PIN kódot a munkáltatók személyes ügyintézését követően, az illetékes Munkaügyi Kirendeltség adja ki. A munkavállalók részére a Törvény semmilyen kötelezettséget nem ír elő, azonban lehetőséget biztosít számukra munkaviszonyuk és ezáltal, munkáltatóik ellenőrzésére.
A munkavállalók ugyancsak a fent említett négy módon kaphatnak információt munkaviszonyukról. Nekik is személyesen kell eljárni PIN kód igénylésük ügyében az illetékes munkaügyi kirendeltségnél.

  • 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Év végi aktualitás: Ezt kell tudni a jövő évre szabályosan átvihető szabadságokról

Az év végéhez közeledve érdemes a szabályokat áttekinteni, hiszen a szabályosan jövőre át nem vihető, még fel nem használt idei szabadságok... Teljes cikk

Perelhető-e a munkáltató, ha megsérti az egyenlő díjazás elvét?

Az EU-ban a nemek közötti bérszakadék átlagosan 13%. Magyarországon a női bérek hátránya 18%. Az egyenlő díjazás alkalmazásának egyik gátja a... Teljes cikk

Távmunka vagy home office? Akár több tízezer forint múlhat a helyes besoroláson

Az év végi bér- és adótervezési időszakban a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a költségek optimalizálására – ebben pedig a... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek