El tudja-e dönteni egy 12 éves, hogy szakács akar-e lenni?
A 168 óra interjút készített Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, aki büszkén mesélte milyen nagy eredményeket ért el: lejjebb vitte a tankötelezettséget és szakiskolákat támogat a gimnáziumok helyett, azaz egyre kevesebb diák szerez majd érettségit - írja a 168 óra.
"A szakképzésbe, a „mesterjogosítványok” kiadásába beleszólunk. Ebben az értelemben valóban van közünk ahhoz, hogy egy-egy megyében hány gázszerelő legyen" - mondta a lapnak Parragh.
A lap érdeklődött arról is hogyan lehetséges, hogy a kormány és a kamara nézetei elég hasonlóak a közoktatás kérdésében. Parragh elmondta úgy érzi kevés a szövetségese a harcban. Azt nem árulta el, hogy az Iparkamara álláspontja közeledik a kormányéhoz, vagy fordítva.
A PISA jelentés, amelyről mi is beszámoltunk szerinte az ő nézeteit támasztják alá: a magyar iskolában mechanikusan magolnak, másodlagossá züllött a nyelvtanítás, a digitális technika oktatása. Állítása szerint az Árpád-házi királyok családfáját fölösleges a diákkal magoltatni, hiszen azt úgyis kidobja a Wikipedia.
Büszkén mesél arról, hogy a szakiskolákban csökkentik a közismert tárgyak oktatását: "Készséggel elismerem, ebben a kormánnyal tettestársak voltunk. Gondolatom lényege egyszerű: ha valaki szakács akar lenni, annak a szakács szakmát kell megtanulni."
De vajon eltudja-e dönteni egy tizenéves diák szakács lesz-e belőle? - teszi fel a kérdést a 444. Ha valaki 12-14 éves korában elkezd egy szakiskolát, de aztán rájön, hogy rossz szakmát választott, már nehéz változtatnia.
Parragh a felsőoktatást is megreformálná ugyanis szerinte sok a felesleges szak "létezik például olyan szak, hogy „terminológia”. Az micsoda? „Társadalmi viselkedéselemző.” „Európai lexikográfia.” Nem tartom magam ostoba embernek, de nehezen tudnám megmondani, mi a csudát jelentenek" - mondta.
Beszél egy bizonyos "szakértő körről" amely szerinte 25-30 éve mantrázza ugyanazt, betokosodtak a világra, nem fogékonyak az újra. Szeretné, hogy ne ők legyenek hatással az oktatásra. Ez szerinte nincs jó hatással az oktatásra "Képzeljen el egy osztályt, amelybe jár egy háromszorosan bukott diák. Milyen rongáló hatással van a közösségre pusztán azért, mert nem engedi el őt az iskola?". Szerinte ezért kellett lejjebb vinni a tankötelezettséget, és ezért fontosak a szakiskolák.
Parragh szerint "ha átlagosan hét évet tölt egy diák a felsőoktatásban, ott valami nem stimmel".
Beszélt arról is miért fontos szerint a kötelező középiskolai felvételi bevezetése: "Ha 2,5-es átlaggal indítanak egy osztályt, azért teszik, hogy a város fenn tudja tartani a hírneves gimnáziumát. Ez pazarlás. Ha rögtön a szakmatanulással kezdenénk, többre jutnánk" - mondta.
A 168 óra rákérdezett arra is, hogy ezekkel a döntésekkel nem-e a szegények fognak elesni az oktatástól, akiknek majd a közmunka jut csak. Parragh szerint mindenki előtt azt a kaput kell kinyitni, amelyen be is tud majd lépni. Elmondta az elmúlt öt évben százezer gyerek esett ki a középfokú oktatásból, tizenhatezer a gimnáziumokból, nyolcvannégyezer a szakképzésből.
A 444 szerint Parragh nézetei azért is rosszak, mert a technológiák folyamatosan korszerűsödnek, így nem lehet arra alapozni, hogy a szakiskolában megszerzett tudás, egész életében segíti majd a munkavégzést.
Fotó: Pixabay
168 óra/444
A lap érdeklődött arról is hogyan lehetséges, hogy a kormány és a kamara nézetei elég hasonlóak a közoktatás kérdésében. Parragh elmondta úgy érzi kevés a szövetségese a harcban. Azt nem árulta el, hogy az Iparkamara álláspontja közeledik a kormányéhoz, vagy fordítva.
A PISA jelentés, amelyről mi is beszámoltunk szerinte az ő nézeteit támasztják alá: a magyar iskolában mechanikusan magolnak, másodlagossá züllött a nyelvtanítás, a digitális technika oktatása. Állítása szerint az Árpád-házi királyok családfáját fölösleges a diákkal magoltatni, hiszen azt úgyis kidobja a Wikipedia.
Büszkén mesél arról, hogy a szakiskolákban csökkentik a közismert tárgyak oktatását: "Készséggel elismerem, ebben a kormánnyal tettestársak voltunk. Gondolatom lényege egyszerű: ha valaki szakács akar lenni, annak a szakács szakmát kell megtanulni."
De vajon eltudja-e dönteni egy tizenéves diák szakács lesz-e belőle? - teszi fel a kérdést a 444. Ha valaki 12-14 éves korában elkezd egy szakiskolát, de aztán rájön, hogy rossz szakmát választott, már nehéz változtatnia.
Parragh a felsőoktatást is megreformálná ugyanis szerinte sok a felesleges szak "létezik például olyan szak, hogy „terminológia”. Az micsoda? „Társadalmi viselkedéselemző.” „Európai lexikográfia.” Nem tartom magam ostoba embernek, de nehezen tudnám megmondani, mi a csudát jelentenek" - mondta.
Beszél egy bizonyos "szakértő körről" amely szerinte 25-30 éve mantrázza ugyanazt, betokosodtak a világra, nem fogékonyak az újra. Szeretné, hogy ne ők legyenek hatással az oktatásra. Ez szerinte nincs jó hatással az oktatásra "Képzeljen el egy osztályt, amelybe jár egy háromszorosan bukott diák. Milyen rongáló hatással van a közösségre pusztán azért, mert nem engedi el őt az iskola?". Szerinte ezért kellett lejjebb vinni a tankötelezettséget, és ezért fontosak a szakiskolák.
Parragh szerint "ha átlagosan hét évet tölt egy diák a felsőoktatásban, ott valami nem stimmel".
Beszélt arról is miért fontos szerint a kötelező középiskolai felvételi bevezetése: "Ha 2,5-es átlaggal indítanak egy osztályt, azért teszik, hogy a város fenn tudja tartani a hírneves gimnáziumát. Ez pazarlás. Ha rögtön a szakmatanulással kezdenénk, többre jutnánk" - mondta.
A 168 óra rákérdezett arra is, hogy ezekkel a döntésekkel nem-e a szegények fognak elesni az oktatástól, akiknek majd a közmunka jut csak. Parragh szerint mindenki előtt azt a kaput kell kinyitni, amelyen be is tud majd lépni. Elmondta az elmúlt öt évben százezer gyerek esett ki a középfokú oktatásból, tizenhatezer a gimnáziumokból, nyolcvannégyezer a szakképzésből.
A 444 szerint Parragh nézetei azért is rosszak, mert a technológiák folyamatosan korszerűsödnek, így nem lehet arra alapozni, hogy a szakiskolában megszerzett tudás, egész életében segíti majd a munkavégzést.
Fotó: Pixabay
168 óra/444
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Így teszi le a névjegyét egy új vezető