Nyári meló helyett karrierépítés: a cégek már nem kiegészítő munkaerőt, hanem jövőbeli kollégát keresnek

Az elmúlt másfél évtized egyik legfontosabb trendje, hogy a demográfiai változások miatt – évente mintegy 50 ezerrel kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, mint amennyien nyugdíjba mennek – felértékelődtek a fiatal munkavállalók. Mindez gyökeresen alakította át a diákmunka világát is.

„A vállalatok, ma már legtöbbször nem „diákot”, hanem „kollégát” keresnek, junior munkakörbe. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tehetségek korai megszólítására, másrészt a hallgatók számára is felértékelődött a szakmai tapasztalatszerzés és a karrierépítés lehetősége. A diákmunka így fokozatosan kilépett a nyári kiegészítő kereset szerepéből, és a munka világába vezető első lépéssé vált” – mondta el Tóth Rozália, a havonta 5000 diákot foglalkoztató és 70 ezer fős aktív hallgatói adatbázist mozgató Prodiák Iskolaszövetkezet elnöke. 

Amikor a diák már nem csak kiegészítő munkaerő

A fordulópont 2015 körül jött el: a cégek nehezen találtak dolgozókat jellemzően irodai háttérmunkára, a junior pozíciók betöltése időigényes volt, és sok helyen hiányzott az utánpótlás. 

„A portfóliónkban ekkor jelentek meg a könnyebb fizikai munkák mellett az irodai, adminisztratív és ügyfélszolgálati feladatkörök, valamint a szakmai gyakornoki lehetőségek. A diák ettől kezdve nem kiegészítő munkaerő volt, hanem fejleszthető, hosszabb távon is értéket teremtő erőforrás. A „hívj be egy diákot borítékolni” gondolkodás átalakult, egyre felelősségteljesebb munkákat kaptak a diákok– emlékszik vissza Tóth Rozália. – A hallgatók ma tudatosan építik karrierjüket, a vállalatok pedig egyre inkább hosszú távú utánpótlásként tekintenek a fiatalokra. Nem véletlen, hogy klasszikus diákmunka mellett mára önálló, kifejezetten a gyakornoki foglalkoztatásra szakosodott divíziót is működtetünk, amely a fiatal szakember-utánpótlás egyik legfontosabb csatornájává vált.

Ennek a folyamatnak kedvezett egy 2014-es jogszabályi változás is, amely lehetővé tette, hogy a végzős diákok a diákigazolványuk érvényességéig, október 31-ig még diákként dolgozhassanak – új lehetőséget nyitott a pályakezdők számára is. A korábbi joghézag a legkényesebb pillanatban, a záróvizsga után hagyta védőháló nélkül a frissen végzetteket; az új keret viszont lehetővé tette, hogy a fiatal és a leendő munkáltató kockázat nélkül próbálja ki egymást, és a frissen végzett fiatal akkor is valódi munkatapasztalattal lépjen tovább, ha végül nem az adott cégnél marad.

Nemcsak a cégek számára értékelődtek fel a diákok, hanem ez fordítva is igaz. „A CV-n feltüntetett diákmunka-tapasztalat azt mutathatja, hogy a jelölt ismeri a munka világát, tud felelősséget vállalni, és rendelkezik alapvető munkahelyi szocializációval. Mindez gyakran magasabb kezdőfizetést is eredményez” – mondja Tóth Rozália. Mint kifejti, nem csak a szakmailag releváns diákmunka számít, hiszen a felelősségtudat és a kitartás minden szakmában értékes.

Már nemcsak a nyár van fókuszban, és nemcsak a bér számít

Sokat változott a bérezés is. A szövetkezet indulásakor, 2011-ben a diákok átlagos órabére bruttó 500-800 Ft forint körül mozgott; ma ez bruttó 2200–2800 forint – nagyságrendileg 4-szeres emelkedés. A legjobban fizető informatikai és mérnöki gyakornoki helyeken az óradíj a bruttó 3000–4000 forintot is eléri, és a 25 év alattiak szja-mentessége esetében ez nettó jövedelem.

Átalakult a diákmunka szezonalitása is. A nyár továbbra is a legintenzívebb időszak, de a kereslet már nem korlátozódik a strandszezonra. Az e-kereskedelem felfutásával, a logisztika és az online rendelésfeldolgozás vált az egyik legdinamikusabban bővülő területté, és ez az őszi iskolakezdés utáni hónapokban, a karácsonyi ünnepi szezonra készülve élénkíti a piacot. A gyakornoki helyek, vagy épp az irodai, adminisztratív pozíciók pedig egész évben elérhetők.

Maguk a diákok is tudatosabb munkavállalókká váltak az elmúlt 15 évben. „Jelentős változást látunk a fiatalok preferenciáiban: a magasabb órabér mellett ma már a pontos, időben történő kifizetést és a megbízható szövetkezeti hátteret is mérlegelik, az iskolai órarendhez igazodó rugalmas beosztás pedig alapelvárássá vált. A hosszabb távú gyakornoki pozícióknál sokan kifejezetten a home office lehetőségét keresik – ez a szempont másfél évtizede még fel sem merült” – mondta el Tóth Rozália.

A következő nagy ugrást a digitalizáció hozta. A jelentkezés, a szerződéskötés, a jelenlétkezelés és a megrendelés folyamatai fokozatosan az online térbe költöztek, így az adminisztráció gyorsabbá és átláthatóbbá vált. Egyre nagyobb szerepet kap emellett a Magyarországon tanuló, harmadik országbeli hallgatók foglalkoztatása is, ami több, munkaerőhiánnyal küzdő iparágban jelent megoldást.

Nyitóképen Tóth Rozália