Ettől függ, mekkora a diákok nettó jövedelme

Az SZJA-kedvezmény a foglalkoztatótól származó önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelemre érvényesíthető. A kedvezménynek köszönhetően idén havi 576 601 forintnyi jövedelem tulajdonképpen mentesül az adó alól, ami akár 86 490 forint adómegtakarítást is jelenthet a jogosultsági hónapokban a diákok számára. Ez 15%-kal több, mint az előző évben. Fontos megemlíteni, hogy a kedvezményt a kifizető már év közben figyelembe veszi, így alacsonyabb jövedelemnél a diák adót nem fizet, míg magasabb jövedelemnél a felettes részből a kifizető levonja a személyi jövedelemadót.

Optimális esetben a diák bruttó és nettó jövedelme azonos. Ez iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás esetén érhető el. A 25. életévének betöltéséig a tanuló, hallgató nem fizet sem személyi jövedelemadót, sem járulékot. Sőt a foglalkoztatót – aki ezesetben a diákszövetkezet – sem terheli szociális hozzájárulási adó kötelezettség. Ezen felül a diák részére juttatás, például SZÉP kártya is adható, ebben az esetben az iskolaszövetkezeti szolgáltatást fogadó vállalat minősül munkáltatónak.

A társaságnál munkaviszonyban foglalkoztatott tanuló a kedvezmény feltételeinek teljesülésekor SZJA-t nem fizet, de jövedelme járulékalapot képez, melyből a munkáltató 18,5% társadalombiztosítási járulékot von le.

Ha a diák megbízási szerződés alapján dolgozik, a járulékot az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben költséget lehet elszámolni, mely lehetséges tételesen, számlák alapján, vagy 10% mértékben bizonylat nélkül. Járulékot csak akkor kell fizetni, ha a diák részére fizetett díj eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (266 800 Ft) összegének 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét, azaz a napi 2 668 Ft-ot.

Mind munkaviszonyban, mind megbízási jogviszonyban ugyanakkor a munkáltatónak is keletkezik 13% szociális hozzájárulási adó kötelezettsége.

A hagyományos jogviszonyok helyett vagy mellett a diák egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban is vállalhat munkát mezőgazdasági, és/vagy turisztikai idénymunkára, illetve alkalmi munkára is - ide tartozik a filmipari statiszta is. Az alkalmi munkavégzés időben korlátozott, összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthető határozott időre munkaviszony.

Fontos, hogy egyszerűsített foglalkoztatásnál a diák jövedelme nettó, mivel sem SZJA-t sem járulékot nem fizet, ugyanis a munkáltató fizeti a közterhet. A közteher 2024-ben a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként fizetendő, mely:

• mezőgazdasági idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5%-a, azaz 1 300 Ft,
• turisztikai idénymunka esetén a hónap első napján érvényes miniálbér 0,5%-a, azaz 1 300 Ft,
• alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1%-a, azaz 2 700 Ft,
• filmipari statiszta esetén a minimálbér 3%-a, azaz 8 000 Ft.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár.

A filmipari statiszta napi nettó jövedelme 2024-ben nem haladhatja meg a 32 000 forintot. Eddig az összegig nem kell jövedelmet megállapítania, ezért erről bevallást sem kell benyújtania.

A 18. életévét betöltött diák egyéni vállalkozóként is végezhet tevékenységet. Az átalányadózás alkalmazása kedvező lehet számára, mivel az éves minimálbér felét el nem érő jövedelme (266.800*12÷2=1.600.800 Ft) mentes az adó alól, mely 40 százalékos költséghányadnál 2,668 millió forint bevételt jelent adó- és járulékmentesen a diák számára.

A diákok a nyári szünetben is vállalhatnak ház körüli munkákat, ilyen például a lakástakarítás, vagy fűnyírás. Fontos, hogy háztartási munkavégzésnél a foglalkoztató kizárólag a természetes személy és a háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozó részére történik a szolgáltatás nyújtása. A szabályszerű háztartási munka után a foglalkoztatónak bejelentési kötelezettsége ugyan keletkezik, de nem kell adót és járulékot fizetnie sem a foglalkoztatónak, sem a háztartási alkalmazottnak.

fotó: unsplash