Fáradtan nyitnak vasárnap - kis pénz, kevés boltos

„A vasárnapi munkavégzés ismételt rendszeressé válása egyrészről a munkavállalók számára keresetnövekedést biztosít, másrészről viszont a munkavállalók számának növekedéséhez is vezethet, mivel a megnövekedett nyitvatartási idő miatt várhatóan több munkavállalót kell foglalkoztatni” – hangsúlyozza tegnap Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.

A vasárnapi boltnyitás ellen leghangosabban tiltakozó Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke, Sáling József elnök elmondta lapunknak, hogy a keresetnövekedés nagyon csekély lesz, 2 ezer forint vasárnaponként, a létszámbővülés pedig csak egy év alatt érheti el a kívánt mértéket. Mindkét állítását azzal támasztotta alá, hogy alacsonyak a bérek.

„A vidéken dolgozók 80 százaléka, a teljes létszám 50-60 százaléka szakmunkás minimálbéren van, ez 2 ezer Ft-ot jelent vasárnaponként, ami nem egy nagy növekmény, ha a jelenlegi 50 százalékos vasárnapi pótlékot nézem. Ennyiért nem szívesen vállalják el a vasárnapot az emberek” – mondta el Sáling. Hatalmas létszám érintett, mert a kereskedelmi dolgozók (4 fő fölötti statisztikai adat) 350 ezres létszámát tekintve mintegy 180 ezer fő dolgozik a bruttó 129 ezres szakmunkás minimálbérért, aminek 83 800 Ft a nettója.

Sáling nem értékeli keresetnövekedésnek ezt a pár ezer forintot. Legfeljebb annál a szűkebb körnél, amely bruttó 150 ezret keres, mert annak 3 ezer Ft a pótléka. A dolgozók nagy része azt válaszolta a szakszervezet kérdéseire, hogy ennyiért nem vállalnák fel a vasárnapot. A KASZ célja, hogy a pótlék 100 százalék legyen, amit szerinte a munkáltatók elfogadnak tárgyalási alapnak. (A további tárgyalási pontokat lásd keretes írásunkban.)

Sáling a műszakok számát is kérdésesnek tekinti: ha elég egy műszak vasárnap, akkor az csak a dolgozók egyharmadát érinti, és a pihenőnap kettő vagy három vasárnapra eshet havonta.

A boltzár feloldásakor, vagyis a múlt vasárnap előtti héten kevés volt az idő, csak rendkívüli munkában tudták megszervezni az üzletek, de most vasárnap nincs vita, akinek elrendelték a munkát, annak el kell végeznie. Vagyis várhatóan megoldott a munkaerő-kérdés, mivel nem kell a munkavállaló hozzájárulását kérni, ha „dolgoztatni” akarják vasárnap. Egy héttel korábban be kell osztani a munkáltatókat, és jelenleg nincs önkéntesség. Az Mt. szerint, ha a munkát elrendelik, a munkavállalónak azt be kell tartania. „Tárgyalni szeretnének arról, hogy az Mt.-ben legyen olyan munkavállalói kör, pl. gyerekesek, kismamák, akiknek önkéntességet kell biztosítani a vasárnapi munkavégzés esetében. A munkáltatók hajlandóak erről tárgyalni, mert érzik, hogy felháborodás van” – jelentette ki a KASZ elnöke.

Létszámhiány

Sáling egyetért azzal, hogy a vasárnapi nyitva tartás miatt szükséges lesz a létszámbővítésre, de szerinte nem fog simán menni. Jelenleg létszámhiány van, azaz nincs elég ember, és nem annyi pénzért, amit kínálnak: „A fővárosban, nagyvárosokban el sem mennek 83 ezres szakmunkás minimálbérért dolgozni. Egy év kell ahhoz, hogy feltöltsék a szükséges helyeket.” Sáling kitért arra, hogy mekkora szakemberhiány van a Tescóban a pékekből, hentesekből. A kereskedelemben főleg a kis- és középvezetőkből van hiány, mivel egy-két ezer forintért nem vállalják el, hogy embereket irányítsanak. (Értsd ezt a pénzt a szakmunkás minimálbér felett elnyerhető ezer forintokra.) Vidéken pedig nem vesznek fel embert, mert nagyon vigyáznak a létszámra.
Az Auchan tavaly 10 százalékot emelt a béreken. A Tescóval bértárgyalásban áll a KASZ, és Sáling szerint elképzelhető, hogy 140 ezer forintra emelkedjen a bérek alsó határa, mert különben nem kapnak embert. Azzal érzékeltette, mekkora az érintettek köre, hogy 9 ezer Tesco dolgozóról van szó, vagyis a foglalkoztatottak 60 százaléka minimálbérért dolgozik. A nagyobb városok melletti ipari parkok elszívó hatása is érvényesül, igaz ez a miskolci, szegedi, győri, nyíregyházi ipari parkokra, ahol 160 bruttó körül lehet a legalacsonyabb kereskedelmi bér. Sáling szerint az egy évvel ezelőtt leépített diákmunkásokat, kölcsönzött dolgozókat és részmunkaidősöket fogják visszavenni, vagyis velük növekszik a létszám, nem a teljes állásban dolgozókkal. Ráadásul ezek foglalkoztatása külön felügyeletet igényel.

Egy pénztáros panaszai

Egy SPAR üzletben beszélgettem az éppen kasszát záró pénztárosnővel, amikor téma volt a vasárnapi boltnyitást kezdeményező népszavazás. „Agyon vagyunk hajszolva, nincs elég pénztáros” – mondta. Röviden összefoglalva, hogy miért:

- a rossz székek és egyéb megterhelés miatt gerincsérve lett
- nem keresnek 100 ezer forintot
- örült a vasárnapi bezárásnak a fix pihenőnap miatt, még úgy is, hogy kevesebb a fizetése
- ha visszahozzák a vasárnap nyitva tartást még több kollégája el fog menni

Az érthető, hogy nem lehet regenerálódni 6 naponta egy pihenőnappal: „A 17 évesen végző szakmunkások 65 éves korukig dolgoznak, ezt nem lehet bírni, mindenki kivan. Ezért a 40 éves szolgálati idő leteltével szinte mindenki elmegy, annyira el vannak az emberek fáradva” – reagált Sáling.

„Lázadás van a verseny miatt is, ugyanis a munkaadók egyre nagyobb terhet raknak a fáradt kereskedelmi dolgozókra. A jelenlegi gyakorlat szerint a másik pihenőnapot a munkaidőkeret végén adják ki – ez a keret 1, 2 vagy 3 hónapra szól –, de az nem pihenés, hogy három hónapon át hetente csak egyszer pihenhetnek, a harmadik hónap végén megkapják az öt napot egyben. Emellett nem lehet emberi életet élni, főként nem családdal” – tette hozzá a KASZ elnöke.