Az általános gyakorlat buktatói

Az adott ügyben felmerült, hogy a diákok „kasszatréning-nyilatkozatot” írnak alá, mely ismerteti a kasszakezelés és az ezért viselt felelősség szabályait, a keletkezett kárt pedig ennek alapján külön vizsgálat nélkül érvényesítik a diákokkal szemben.

Az Mt. 21. § (4) bekezdése értelmében a fiatal munkavállaló kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozatához törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Azonban egyrészt korlátozott cselekvőképességű személyt törvényes képviselője sem „nagykorúsíthat” egy nyilatkozat aláírásával, tehát a kiskorú személy törvényes képviselőjének hozzájárulásával sem tehető korlátlanul felelőssé. Másrészt az Mt. 9. § (3) bekezdése értelmében a munkavállaló személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. Az objektív kárfelelősség, a felelősség vizsgálata és korlátozása, a munkavállaló munkabére ebben a tekintetben a személyiségi jognak minősül. Előre tehát ilyen nyilatkozat jogszerűen nem kérhető és nem adható: az egyes esetekkel kapcsolatban külön-külön, egyedileg kell eljárni.

A fiatal munkavállalók pénztári hiányért viselt felelősségének meghatározása az Mt. hatálya alá tartozik. A Btk. 209. §-a azonban az Mt. szabályainak megsértését fiatal munkavállalók esetében büntetendő tényállássá tette, és a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek foglalkoztatására vonatkozó törvényi előírások megszegését három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti.

A fentiek alapján Hoffmann Gábor Csaba okl. HR-közgazdász, munkajogi szakokl. tanácsadó véleménye a következő:

18. életévét be nem töltött személy pénztárkezelői munkakörben való alkalmazása „jelentős - jogi és politikai - kockázatokat” rejt magában, ezért álláspontunk szerint fiatal munkavállaló ilyen munkakörben nem alkalmazható.

• Ha 18. életévét be nem töltött személyt mégis pénztárkezelői munkakörben alkalmaznak, vele szemben a pénzkezelők objektív felelősségére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, a keletkezett pénztári hiányért a felelősséget a munkáltató viseli.
  
• A 18. életévét be nem töltött személy által okozott pénztári hiány megtéríttetésére - a fiatalkorú személy és törvényes képviselője hozzájárulása nélkül - csak abban az esetben van lehetőség, ha a hiány keletkezésének körülményeit nyomozóhatóság kivizsgálta, és a munkavállaló szándékosságát a bíróság megállapította. Adott esetben azonban ez az eljárás a keletkezett pénztárhiánnyal aránytalan.
  

Jogászvilág

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Felelősségre vonható-e a diákmunkás a kasszahiányért?
2. oldal - Az általános gyakorlat buktatói