Felemás az uniós sztrájkjog

Európában kifejezetten zavaros, kinek, mihez van joga, a rendvédelmi dolgozók munkabeszüntetését illetően pedig nincs egyértelmű közösségi iránymutatás. A magyar rendvédelmi dolgozók szakszervezeteinek vezetők előszeretettel hivatkoznak az Európai Szociális Chartára, amely pedig kifejezetten lehetővé teszi a sztrájkjog korlátozását.

Az Országgyűlés tavaly decemberben kibővítette a sztrájktörvényt, így a munkabeszüntetés már akkor is jogellenesnek minősül, ha valamelyik fél „visszaél a sztrájkjoggal, vagy megszegi együttműködési kötelezettségét.” A sztrájktörvény egyik passzusa ráadásul gyakorlatilag kizárja a fegyveres és rendvédelmi szervek munkavállalóit a sztrájkjogot gyakorlók köréből, ami a szakszervezetek szerint ellentétes az Európai Szociális Charta rendelkezéseivel.

A Liga Szakszervezetek szerint a magyar sztrájktörvény nem definiálja pontosan, hogy a munkavállaló mikor él vissza a sztrájkjoggal, mikor szegi meg együttműködési kötelezettségét, ami meglehetősen tág teret enged a bírói értelmezésnek, és sérti a jogbiztonság elvét. Szakemberek szerint a sztrájkjog kérdésében az új alkotmány sem ad megnyugtató eligazítást, az alaptörvény túlzottan általánosan fogalmaz a munkabeszüntetés lehetőségéről.

Ahány ház, annyi...

A szakszervezetek által sokszor hivatkozott Európai Szociális Charta rendelkezéseit Magyarországon többször is kihirdették. Az okmány azonban nem minden esetben, és nem minden munkavállalónak teszi lehetővé a sztrájkot. Éppen ellenkezőleg. A Charta lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy a sztrájkjogot korlátozzák. A 31. cikk értelmében a sztrájkhoz való jog „kizárólag mások jogainak és szabadságainak, a közérdek, a nemzetbiztonság, a közegészségügy vagy a közerkölcs védelmében korlátozható.”

Európában alapvetően kétféle szabályozási modell ismert, de léteznek vegyes megoldások is. Vannak államok, ahol a sztrájkjogot külön törvény szabályozza. Ilyen Franciaország, Belgium, Luxemburg, Spanyolország, Portugália, Finnország, a Cseh Köztársaság és Románia. Számos országban ugyanakkor (Ciprus, Dánia, Hollandia, Luxemburg, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Olaszország) egyedül az alkotmány deklarálja a sztrájkhoz való jogot.

A kritikus ágazatokat érintő munkabeszüntetésekről valamennyi európai országban folyamatosak a viták. Az orvosok, a pedagógusok vagy a rendőrök sztrájkhoz való jogát az államok túlnyomó többsége ugyanis sem az alkotmányban, sem a sztrájktörvényben nem szabályozza egyértelműen. Ez a téma leginkább a munkabeszüntetések alkalmával kerül terítékre, a szakemberek ilyenkor fejtik ki véleményüket, és ütköztetik a különböző jogértelmezéseket. Ajánlott weboldalak

A rendőröknek elvitathatatlan sztrájkjoga az Európai Unió területén kizárólag Belgiumban, Franciaországban, Svájcban és Finnországban van. Kanadában és az Egyesült Államokban persze ez a jog régi hagyományokkal rendelkezik. Más kérdés, hogy a francia vagy svájci rendőrök a munkabeszüntetés lehetőségével ritkán élnek, de egészen más munkakörülmények között végzik is a munkát, mint magyar kollégáik. Finnországban a rendőröknek sztrájk esetén is biztosítaniuk kell az elégséges szolgáltatást, vagyis egy minimális létszámmal kell folytatniuk a munkát.

Csehországban a hatályos törvény kifejezetten tiltja a belügyi dolgozók sztrájkját. Hasonló a helyzet Nagy-Britanniában is, ahol a rendőrök egyébként fittyet hánynak a szabályozásra, ha éppen munkabeszüntetéshez van kedvük. Legutóbb 2008 januárjában léptek sztrájkba, akárcsak holland kollégáik, akik miatt ugyanabban az évben két labdarúgó-mérkőzést is el kellett halasztani. Hollandiában egyébként 1969-ben kidolgoztak egy sztrájkrendtartást, amely iránymutatásként használnak a sztrájkban érintett felek a vitás ügyek rendezésekor.

London szigorítaná a sztrájkjogot

A sztrájkjog szigorításának lehetőségére figyelmeztette a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció a közalkalmazottakat tömeges sztrájkakciók esetére. Vince Cable, az üzleti ügyek minisztere szerint jelenleg alacsony a sztrájkaktivitás, és ha ez így marad, akkor nincs ok a sztrájktörvény módosítására. Ha a helyzet változik, és az esetleges tömeges, összehangolt sztrájkok súlyos gazdasági-társadalmi károkat okoznak, az növelné a kormányra nehezedő nyomást a sztrájkjog módosítása végett. Mint ismert, a brit szakszervezetek június 30-ára általános közalkalmazotti sztrájkot hirdettek a közszférát érintő súlyos költségvetési megszorítások és a nyugdíjrendszer tervezett szigorítása elleni tiltakozásul.