Használják, időt spórolnak, de félnek tőle: munkavállalók és a mesterséges intelligencia

A BCG elkészítette a „AI at Work” jelentést, amely világszerte 10 600 munkavállaló megkérdezésén alapult. A fő következtetése az eredményeknek, hogy a mesterséges intelligencia újraformálja a munkahelyeket, a felhasználása, a bevezetése egyre inkább terjed, de még mindig vannak hiányosságok. Például az első vonalban dolgozók körében, ahol a használati arány 52%-nál stagnál, valamint gyakran keletkezik hézag a várakozások és a megvalósulás között. 

Magabiztosabb használat, erősebb állásféltés

Az is érdekes különbség, hogy a déli országok előrébb vannak az AI rendszerek és az AI-ügynökök bevezetésében is, mint az északi országok. Így élen jár például India (92% használja) és Brazília, és az utóbbihoz kapcsolódik Európán belül Spanyolország. Dél-Afrika is megelőzi az Egyesült Királyságot, Németországot, az USA-t és Japánt is. Ugyanakkor az ügynökök még csak 13% esetében vannak jelen a munkafolyamatokban. 

Sylvian Duranton, a BCG X globális vezetője kiemelte, hogy azt is megállapították, hogy azokon a helyeken, ahol az MI beépül a struktúrákba, vagyis rendszeressé válik a használat, ott az emberek optimistábban állnak ehhez a változáshoz, kíváncsibbak és magabiztosabbakká is válnak, míg az aggodalmaik, szorongásuk ettől a technológiától csökken.

Ugyanakkor mintegy 41% tart globálisan attól, hogy a következő 10 évben megszűnik a munkaköre, a vezetők és menedzserek ettől jobban tartanak, mint a többi munkavállaló. Itt felmerül a kérdés, hogy ha mindenkiből vezető lesz, akik az MI-ügynököket vezetik majd, akkor hogyan alakul át egy vezető szerepe, hozzáadott értéke. Az is kiderült, hogy – nem meglepő módon – az intenzív használók jobban tisztában vannak a technika potenciáljával, ezért is féltik jobban az állásaikat.

A bevezetés hátráltató tényezői

47%-a a válaszadóknak több mint egy órát spórol meg egy nap a mesterséges intelligencia használatával, ugyanakkor mindössze a harmaduk kap arra nézve iránymutatást, hogy mit kezdjen a felszabaduló idővel. 

Vinciane Beauchene, a BCG human x AI globális vezetője felsorolta a három legfontosabb tényezőt, ami hátráltatja a bevezetést. Az első a képzés hiánya vagy  túlságosan felszínes volta. Mindössze a munkavállalók 36%-a vall arról, hogy megfelelő képzést kapott. A minimum szükséges tréning összesen legalább öt óra, van benne jelenléti rész és coaching követi. 

A másik fontos tényező a megfelelő eszközök rendelkezésre állása. Ez utóbbi azért lényeges, mert ha nem kapják meg az emberek a megfelelő, a cég által bevezetett eszközöket, akkor használják a rendelkezésükre állókat, a saját szakállukra. A megkérdezettek 54%-a használna „árnyék-MI-t”, a fiatalok körében az arány még magasabb, 3-ból 2-en fordulnának ehhez a megoldáshoz. 

Végül, de nem utolsó sorban döntő a vezetői támogatás, amit azonban a „frontvonalban” dolgozóknak csak a 25%-a érzékel. 

Általánosan azt lehet mondani, hogy a cégek72%-ában elkezdték bevezetni a generatív AI eszközöket a munkafolyamatokba, 50% tart ott, hogy újratervezik emiatt a folyamatokat és a munkaköröket, míg egyelőre csak 22% használja innovációra. Az iparágak közül, talán nem meglepetés, a technológiai és pénzügyi cégek járnak leginkább elöl a változási folyamatban. A folyamataikat átalakító cégek általában befektetnek a kollégáik képzésébe, ami meg is térül. A munkavállalóik több időt takarítanak meg, amit értelmesebben tudnak használni, például stratégiai feladatokra tudnak koncentrálni, valamint úgy érzik, hogy az adatok segítségével a cégük jobb döntéseket tud hozni. 

Ugyanakkor az általános 41%-hoz képest itt a dolgozók 46%-a félti a munkáját, ezért a BCG szakértője kiemelte, hogy elengedhetetlen a munkáltató részéről tiszta kommunikációra valamint továbbképzésekre és átlátható karrierút felvázolására. 

AI ügynök: de kié a felelősség? 

Az AI ügynökök még csak a munkafolyamatok 13%-ban vannak jelen, vázolta az eredményeket Nipun Kalra, BCG X India vezetője. A munkaválalók még nem egészen értik ezeknek a szerepét. 77% érzékeli, hogy fontosak lesznek a következő 3-5 évben, de csak 33% tudja igazán, hogy milyen potenciál rejlik bennük. Ezen a területen Brazília, India, Spanyolország és az USA jár az élen. 

Az „ügynökök” autonóm tevékenységekre, valódi interakciókra és cselekvésekre képesek. A legnagyobb aggodalmak velük kapcsolatban, hogy döntések fognak születni humán felügyelet nélkül (46%), hogy nehéz lesz a felelősség megállapítása (35%), valamilyen hiba esetén, és tartanak az előítéletes vagy igazságtalan bánásmódtól (32%).

A szakértők összefoglalták, hogy a cégek nem úszhatják meg, hogy pénzt és erőforrásokat fordítsanak a munkavállalók képzésére, át- és továbbképzésre egyaránt. Fontos annak folyamatos követése, hogy milyen értéket teremtenek az AI használatával. Az MI-ügynökökkel pedig kísérletezni kell, annak érdekében, hogy egyre több legyen velük a tapasztalat és a kockázatokat is ki lehessen szűrni. 

Nyitókép: Pixabay