AI-ügynökök és humán kollégák egy csapatban - de vajon ki lesz a főnök?

A Microsoft Work Trend Index jelentéshez 31 országban 31 000 munkavállalót, vezetőt kérdeztek meg. Összefoglaljuk a jelentés főbb megállapításait, a részletekről és a gyakorlati következményekről, tapasztalatokról pedig Kamasinszki Ritát, a Microsoft Magyarország nagyvállalati üzletág igazgatóját kérdeztük.

A humán és AI hibrid csapatoké a jövő

Főbb megállapítások: 

• AI által működtetett, emberek által irányított rendszerek fognak működni, amelyekkel gyorsabb és hatékonyabb munkát lehet végezni. 

• A digitális kollégák teljesértékű tagjai lesznek a csapatoknak.

• Az emberek töltik be a vezetői szerepet, de a munkát - akár az egész üzleti folyamatot – az AI agentek végezhetik el. 

• A megkérdezett vezetők 82%-a már a következő egy-másfél évben digitális „munkavállalókkal” bővítené a kapacitásokat. Többek között, mert 80% szerint nincs elég energia és idő mindent elvégezni, amire szükség lenne. 

• Egy munkanapon 275-ször szakítjuk meg valamilyen okból a munkát, ami azt jelenti, hogy átlagosan 2 percenként valami megzavar a munkavégzésben, a meetingek 60%-a ad hoc, vagyis nem tervezett. Megnövekedett a munkaidőn kívüli üzenetek aránya, és a különböző időzónákban dolgozók miatt az este 8 utánra időzített megbeszélések is gyakoribbak. Ettől gyakran kaotikus és töredezett lesz a munka, amit az alkalmazottak és a vezetők körülbelül fele egyaránt megérez.

Új szervezeti modell: mi az a „frontier firm”? 

Ez egy újgenerációs szervezeti modellt jelent, ami a mesterséges intelligencia alapú működésre épül, emberi vezetés alatt – mondja Kamasinszki Rita, a Microsoft Magyarország nagyvállalati üzletág vezetője. Vagyis azokat az úttörő, élen járó cégeket értjük rajta, ahol már megtörtént az egész szervezetben az AI bevezetése és érett módon használják az AI-t, vannak mesterséges intelligencia asszisztensek és agentek, amelyek köre bővülni fog, mert úgy gondolják, kulcsjelentőségük van a vállalati célok elérésben. Ezek a cégek nem csak eszközként használják a mesterséges intelligenciát, hanem skálázható, folyamatosan elérhető szolgáltatásnak tekintik, amely bármikor rendelkezésre áll 7/24-ben. Ebben a felállásban hibrid ember-MI csapatok együttműködését jelenti.

Az alkalmazottak ezekben a vállalatokban új szerepet kapnak, feladatokat delegálnak az AI asszisztenseknek, agenteknek. Vagyis a mesterséges intelligencia mélyen be van ágyazva a működésbe, ami felgyorsítja a munkát, vázolta Kamasinszki Rita. Mint mondta ez a modell már működik a pénzügyi, a telekommunikációs és persze a technológiai szektorban. A kevésbé komplex megoldásokat (cahtbotok, egyéb kiszolgáló tevékenységek) pedig már látjuk a mindennapokban sales területen, ügyfélszolgálatoknál, belső vagy HR vagy IT területeken sokkal hatékonyabbá, gyorsabbá teszik a munkát. 

Új dinamikák a humán - digitális vegyes csapatokban

„Újszerű készségekre, képességekre és dinamikára van szükség ehhez a szervezetekben, ahol a mesterséges intelligencia agentek gyakorlatilag csapattagként működnek, nem csak szoftverként. Képesek önállóan feladatokat kezelni, időben alkalmazkodni, vagy kár kezdeményezni” - hangsúlyozta a szakember. A legfontosabb készségek, képességek, amelyekre a jövőben szükség lesz, az MI irányítására vonatkoznak (promptok, kontextus, megfelelő útmutatás adása), az eredményes együttműködés érdekében. Saját tapasztalatok és gyakorlat alapján kiemelte, hogy partnerként kell kezelni az MI-t, a javaslatait értékeljük, kérdezzünk vissza, finomítsuk az eredményeket. Nem kell elfogadni az első választ, hanem közösen együtt lehet dolgozni rajta. Éppen ezért elengedhetetlen a kritikus gondolkodás, az ellenőrzés szerepe. Tudni kell helyén kezelni, felülbírálni az eredményeket, ha szükséges.

„Ha az agentekre kollégaként gondolunk, akkor őket vezetnie kell valakinek. A kollégáknak agent főnökökké kell válniuk. Ha valaki vezetővé válik, akkor olyan készségekre lesz szüksége, mint a delegálás: mi az, amit rá lehet bízni a MI-ra, mi az, ami igényel emberi beavatkozást, és hasonló kérdések. Ezekre mindenképpen ügyelni kell a dolgozók képzése során.” 

Veszélyben a munakhelyek, ha több lesz az AI kolléga? 

„Az emberi munkahelyek nem megszűnnek, hanem átalakulnak a jövőben a mesterséges intelligencia használatának következtében. Az MI sok rutinfeladatot automatizál, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a munkahelyek száma nettóban csökken. A munkakörök típusai átrendeződnek” – hangsúlyozza Kamasinszki Rita. 

A felmérés eredményei szerint a megkérdezett vezetők 33%-a fontolgatja a létszámcsökkentést olyan területeken, ahol az AI átveszi a feladatok elvégzését, ugyanakkor 78% azt tervezi, hogy a mesterséges intelligenciára fókuszáló, új pozíciókra vesz fel embereket. 

Kamasinszki Rita: "A jól megtalált arány lesz a kulcsa a sikeres működésnek."

Különös tekintettel arra, hogy jelenleg is fennáll egy kapacitáshiány. A vezetők 53%-a mondta, hogy növelni kellene a termelékenységet, miközben a munkavállalók 80%-a már jelenleg is túlterheltnek érzi magát. Vagyis az AI agentek kitölthetik ezt a hiányt, a dolgozók delegálhatják számukra a nekik való munkát, míg a humán kollégák a magasabb hozzáadott értékű – stratégiai feladatokra koncentrálhatnak. Az élen járó cégeknél, ahol minderre már van némi rálátás, ott pozitívabban gondolkodnak a munkavállalók a jövőről, mint ott, ahol még nem indult el ez a folyamat.

Ez a változás különös tekintettel rezonálhat a fiatal generáció igényeire, mert az MI olyan feladatokat is el fog végezni, amiket korábban a junior kollégákra bíztak, így ők maguk összetettebb feladatokkal kezdhetnek már a karrierjük elején és gyorsabban szintet léphetnek, emelte ki a szakember. 

Már akár a következő egy-másfél évben találkozhatunk a digitális kollégákkal

Globálisan a vezetők 82%-a gondolkodik ebben az időkeretben abban, hogy bevezeti a cégnél a digitális agenteket. Így felteszik például azt a kérdést a szervezetükben, hogy egy ember munkájának különböző vetületeit hány agent tudja elvégezni? Hány ember szükséges adott számú mesterséges intelligencia agent irányításához? Ebben meg kell találni feladatspecifikusan az egyensúlyt. Egy jól definiálható folyamat esetén egy ember akár 5-10 agentet is felügyelhet. Az agent önállóan viszi a feladatot, akár döntést is hoz, de a folyamatot végül ember ellenőrzi, értékeli. Egy stratégiai projektben viszont sokkal nagyobb arányszámban van szükség humán részvételre. A jól megtalált arány lesz a kulcsa a sikeres működésnek – elemezte a lehetőségeket a Microsoft üzletágigazgatója. 

A szervezeti ábra helyébe a munka-diagram lép, vagyis nem a munkakörök, pozíciók köré, hanem a projektfeladatok köré épül a munkaszervezés. A munkavállalók több szerepben is dolgozhatnak, amikben őket az MI kollégák támogatják majd. A kompetenciaalapú szervezés kerül előtérbe, hogy ki, milyen képességeket hoz a feladathoz, eredményalapú, rugalmas csapatokat kell felépíteni emberi és MI erőforrások kombinálásával. Az MI kiterjesztett tudásbázist jelent, amelynek a segítségével az ember a szakértelmét különböző kontextusokban tudja használni. Ez pedig nem káoszhoz, hanem jó tervezés és szervezés mellett dinamikus működéshez vezet. Az élen járó cégeknél a legfontosabb „mérőszám” az elért hatás mértéke, Kamasinszki Rita szerint. 

Mindez a toborzást is jelentősen befolyásolja, hiszen szinte mindenütt kérdéssé válik az MI affinitás, a tanulásra való nyitottság, hiszen képesnek kell lennie az új belépőknek arra, hogy a fenti trendekhez, megváltozott munkarendhez alkalmazkodjanak. 

Az üzletágigazgató a globális következtetések mellett a magyar helyzetre is kitért. Azt látják, hogy Magyarországon megvan a nyitottság ezekre a technológiai megoldásokra, de általában még az út elején tartanak a magyar cégek. Elismerik az MI fontosságát, vannak pilot projektek, de a BBJ tavasszal megjelent tanulmánya szerint a magyarok többsége bár hallott az MI-ról, de a gyakorlati alkalmazás még nem általános. 79%-a a válaszadóknak a saját ismereteit, gyakorlatát csak 3,9-esre értékelte egy tízes skálán. A fehérgallérosok 27%-a próbálta csak ki az MI-t. A fiatal generáció ugyanakkor nagyon lelkes az AI kapcsán – előny a cégek számára a fiatalok toborzásánál, ha ilyen eszközöket használnak. A Z generáció 46%-a használ napi szinten AI eszközöket, így ha ők belépnek a munkaerőpiacra, akkor az katalizálni fogja az elterjedést is. 

Veszélyben az álláskeresők

A szakember szerint elengedhetetlen, hogy a cégek befektessenek az edukációba ebben a témakörben, mert sikeresen csak akkor tudják alkalmazni ezeket a technológiákat, ha hangsúlyt fektetnek a dolgozók képzésére és a változásmenedzsmentre. Az éberség és a kritikus gondolkodás fontosságát a mesterséges intelligencia használatának kockázatai kapcsán még egyszer nyomatékosította.  A közelmúltban jelent meg a cég Cyber Signal Report-ja, amelyből az derül ki, hogy egyre több digitális visszaélés / csalás történik az álláshirdetések piacán is. A csalók hamis álláshirdetéseket hoznak létre különböző platformokon, akár állásinterjúkat bonyolítanak az AI segítségével abból a célból, hogy a jelentkezők szenzitív adatait ellopják. Ezért a HR területnek és az állásportáloknak is koncentrálniuk kell a biztonságra, akár többfaktoros hitelesítéssel. A fokozott figyelemre és óvatosságra folyamatosan tréningezni kell a dolgozókat, hiszen gyakran épp az ember a gyenge láncszem ezeknél a csalásoknál. 

Nyitóképen Kamasinszki Rita