Fontos a kkv-k szerepe a romák alkalmazásában
A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzője az alacsony munkaerőpiaci részvétel, melynek kezelésében nagy szerepet játszhat a társadalmi különbségek mérséklése. Az ILO ezért nagyon fontosnak tartja a roma népesség munkaerőpiaci integrálását. Ehhez a munkaerőpiaci folyamatok és intézkedések mellett a romákkal szembeni előítéletek leküzdésére is szükség van.
A romák foglalkoztatottsági szintje durván a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse a nem cigány lakosságénak. Aránytalanul rossz munkaerőpiaci helyzetűk elsősorban nem megfelelő iskolázottságuk, területi eloszlásuk, rossz lakáshelyzetük, és nem utolsó sorban a velük szembeni diszkrimináció következménye - áll az ILO sajtóközleményében, amelyet a Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből című jelentéssel kapcsolatban adtak ki.
A romákat nem lehet egy homogén csoportként kezelni, figyelembe kell venni a csoporton belüli különbözőségeket - fogalmaz a közlemény. A diszkrimináció azonban egy olyan hátráltató tényező, amellyel majdnem minden roma találkozik, ezért az ILO elengedhetetlenek tartja az ennek leküzdésére tett erőfeszítéseket.
A szervezet fontosnak tartja, hogy a kormányzat és a civil szféra mellett a vállalati magán szektor is foglalkozni kezdjen a témával. Az alkalmazottak képzése elengedhetetlen ahhoz, hogy egy vállalat megfelelőképpen tudja integrálni a különböző társadalmi, kulturális hátterű munkavállalókat.
Az ILO-nak 2005 óta van egy projektje, melynek célja a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának előmozdítása révén a munkahelyi diszkrimináció felszámolása és a befogadóbb és sokszínűbb vállalati kultúra kialakításának segítése. A projekt keretében kidolgoztak egy képzési anyagot, mely a magyar helyi és multinacionális vállalatoknak kíván segítséget nyújtani a diszkrimináció felismerésében, az esélyegyenlőséghez kapcsolódó jogi környezet megismerésében, és a vállalati esélyegyenlőségi/ fenntarthatósági tervek kidolgozásában.
Ma Magyarországon a foglalkoztatottaknak mintegy 60-70 százalékát a kis- és középvállalkozások alkalmazzák, és mivel a romák gyakran élnek az ország gazdaságilag kevésbé fejlett északi és keleti térségeiben, ahol a nagyvállalatok nincsenek olyan mértékben jelen, mint a fejlettebb központi régióban, ezért szerepük megkerülhetetlen a romák alkalmazásában - tér ki rá a közlemény.
A jelentést kiemelten fontosnak tartjuk abból a szempontból, hogy alapját képezheti egy meginduló párbeszédnek a cégek körében, és újabb eszmecseréket és kutatásokat generálhat.
A romákat nem lehet egy homogén csoportként kezelni, figyelembe kell venni a csoporton belüli különbözőségeket - fogalmaz a közlemény. A diszkrimináció azonban egy olyan hátráltató tényező, amellyel majdnem minden roma találkozik, ezért az ILO elengedhetetlenek tartja az ennek leküzdésére tett erőfeszítéseket.
A szervezet fontosnak tartja, hogy a kormányzat és a civil szféra mellett a vállalati magán szektor is foglalkozni kezdjen a témával. Az alkalmazottak képzése elengedhetetlen ahhoz, hogy egy vállalat megfelelőképpen tudja integrálni a különböző társadalmi, kulturális hátterű munkavállalókat.
Az ILO-nak 2005 óta van egy projektje, melynek célja a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának előmozdítása révén a munkahelyi diszkrimináció felszámolása és a befogadóbb és sokszínűbb vállalati kultúra kialakításának segítése. A projekt keretében kidolgoztak egy képzési anyagot, mely a magyar helyi és multinacionális vállalatoknak kíván segítséget nyújtani a diszkrimináció felismerésében, az esélyegyenlőséghez kapcsolódó jogi környezet megismerésében, és a vállalati esélyegyenlőségi/ fenntarthatósági tervek kidolgozásában.
Ma Magyarországon a foglalkoztatottaknak mintegy 60-70 százalékát a kis- és középvállalkozások alkalmazzák, és mivel a romák gyakran élnek az ország gazdaságilag kevésbé fejlett északi és keleti térségeiben, ahol a nagyvállalatok nincsenek olyan mértékben jelen, mint a fejlettebb központi régióban, ezért szerepük megkerülhetetlen a romák alkalmazásában - tér ki rá a közlemény.
A jelentést kiemelten fontosnak tartjuk abból a szempontból, hogy alapját képezheti egy meginduló párbeszédnek a cégek körében, és újabb eszmecseréket és kutatásokat generálhat.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Aki kérdez: Szabó Zsuzsanna
Az egykori orvos kitálal a brit állami egészségügyről