Veszélyezteti-e a nyugdíjamat, ha felmentési idő alatt elhelyezkedem?

A Kjt. (1992. évi XXXIII. törvény) 33.§ (3) bekezdése szerint a munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól.

A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

Ha Ön a felmentési ideje azon részében vállal munkát - más, nem állami vagy önkormányzati munkáltatónál, nem közalkalmazotti státuszban -, amelyben Önt a munkavégzési kötelezettsége alól is mentesítették, akkor ez nem veszélyezteti az Ön távolléti díját (a mentesítés idejére Ön nem illetményt, hanem távolléti díjat kap: 37/A. § (2) A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult.)

A Kjt. erről a 37.§ (12) bekezdésében közvetve rendelkezik, eszerint ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni. (A c) pont természetesen nem vonatkozik a nők kedvezményes nyugdíját igénylő közalkalmazottra, mert ő végkielégítésre eleve nem jogosult). A rendelkezésből következik, hogy ha Ön nem a fent körülírt munkáltatóval létesít teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt, az nem veszélyezteti az Ön felmentési ideje alatt járó juttatásait.

A nők kedvezményes nyugdíja melletti munkavégzés esetén még hatályban van az ún. éves keretösszeg, amely a mindenkori minimálbér 18-szorosáig terjedő összeg. Ezt nem kell arányosítani, így Ön az év hátralévő részében a nyugdíja mellett kereshet 2.484.000 (bruttó) forintot anélkül, hogy ezzel veszélyeztetné a nyugdíja folyósítását.

2019. január 1-jétől a nyugdíj mellett a Munka Törvénykönyve szerinti jogviszonyban dolgozó nyugdíjas keresetét már nem terheli semmilyen járulék, így nem kell beszámítani a keresetet az éves keretösszegbe, vagyis munkaviszonyban Ön a nyugdíja mellett annyit kereshet, amennyit csak tud.