Az OKJ utódja digitalizált tananyagokkal és virtuális oktatással lehetne sikeresebb

Fazekas Éva álláskeresési tanácsadó összegyűjtötte, hogy milyen OKJ-s tapasztalatok futottak be hozzá az álláskeresőktől, és néhány ötlettel áll elő, amit szerinte érdemes volna megfontolni az új rendszer kidolgozóinak.

Az OKJ-s képzés értékelésekor gyakori megállapítás, hogy sokszor nem ad használható tudást. „Svájci bicskát” csinálnak az emberekből, akik „kicsit mindenre jók”, sok mindent tanulnak, és keveset tudnak abból a gyakorlatban alkalmazni, amiről papírt kapnak” - jellemzi Fazekas Éva. Feleslegesnek tartja például, hogy egy ügyintéző általános jogot, marketinget tanuljon pár óra keretében, kapjon felszínes, alkalmazhatatlan „tudást”, majd vizsgázzon belőle. Ez csak hamis tudásérzetet ad, hogy „vizsgáztam jogból is”. Ezekre a témákra inkább olvasottságot, ismeretterjesztést kellene szervezni ott, ahol szorosan nem része a szakmának. A vonatkozó jogszabályokat az adott munkakörben viszont mélységében meg kell ismernie minden szakmának, de ott specializáltan foglalkoznak vele most is. Szerinte a soft skilleket is kellene fejleszteni, egyszerűen azért, hogy „ügyesebbek legyenek” a végzettek, mivel közülük sokuknak ma még nem létező szakmákban kell majd helytállni. „Milyen lesz az „önvezető autók flottamenedzsere”? Ki fogja ezt kitalálni? De az ennél egyszerűbb pozíciókban is helye lesz annak, hogy részben maguk az érintettek fejlesztik ki, hogyan lehet hatékonyan dolgozni. Erre gondolni kell a felnőttképzési tananyagok, képzési módszerek fejlesztőinek” - mondta Fazekas Éva.

A kormányzat szándéka szerint az OKJ-t leváltó 2020-ban felálló rendszer két lábon fog állni: lesznek az alapszakmák, amelyeket iskolarendszerben, tehát az ötéves technikumban és a hároméves szakképző iskolákban lehet majd megtanulni. Ezek a képesítések széles alaptudást biztosítanak majd. A másik csoportot a rugalmasabb kereteket biztosító, rövidebb idejű, speciális szaktudást nyújtó szakmai képesítések alkotják, amelyeket kizárólag felnőttképzésben lehet oktatni - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár.

Valóban indokolt, hogy rugalmasabb legyen a rendszer, mert előfordul, hogy túl sok időt vesz igénybe a képzés. Fazekas Éva szerint nem szerencsés, ha csak egy alapszakma megszerzése után lehet elkezdeni a felnőttképzést, ami még plusz fél-, egy évig tart. Így egy-két pályamódosítás után kb. 25 évesen lesz pályakezdő, aki nem találta meg elsőre a neki való szakmát.

Fazekas Éva, alias JobangelA képzés túlszegmentált. „Teljesen értelmetlenül képeznek OKJ-ban takarítót, ügyintézőt, pénztárost és mindenki mást, aki úgyis a munkahelyén tanulja meg, amire szükség van. Emiatt túl sok a felesleges OKJ szak” - mondta a szakértő. A helyettes államtitkár szerint kormányzat szándéka az, hogy a 700-nál több képzést jócskán csökkenteni fogja. Az alapszakmák száma a jelenleginél alacsonyabb lesz, ezek körét a gazdasági szereplők közreműködésével létrejött ágazati készségtanácsok bevonásával alakítják ki, és számuk várhatóan nem haladja majd meg a 180-at. A felnőttképzéseket, specializációkat azonban nem fogják korlátozni, hiszen a gazdaság, illetve a munkaerőpiac igényeinek megfelelően dinamikusan változhat, hogy mikor milyen képzések indítására van szükség.

Az élő virtuális oktatás sok mindenre adna megoldást

A munkába járóknak nem alkalmasak a heti délutáni képzési időpontok, pedig az úgynevezett „esti iskola” délutáni elfoglaltságot jelent a gyakorlatban. Többen arról számoltak be Fazekas Éva álláskeresési szakértőnek, hogy hazudni voltak kénytelenek, hogy el tudjanak lógni a munkahelyükről, csak így tudtak részt venni a délutáni oktatásokon, ami nem korrekt a munkáltatóval szemben, és stresszes annak, aki éveken át „terel”, csak azért, hogy előreléphessen a karrierjében.

Fazekas Éva szerint az „élő virtuális oktatás” indításával megoldanának sok akut problémát. Elsősorban a tanárhiányt, ami akadálya az órák megtartásának, kivéve akkor, ha sok tanár előadása elérhető élőben és felvételről, utóbbi megosztással az internetről. Egy tanárra így sok diák jut. A másik előny, hogy több tanártól is megnézhetik ugyanannak a témának az előadását, és nagy eséllyel meg fogják találni a számukra leginkább befogadható magyarázatot. A YouTube-on már most is vannak ilyen videók. Az élő virtuális oktatás másik előnye, hogy ugyanúgy kérdezhetnek a tanároktól a tanulók. Fazekas Éva szerint sok szaktekintély tenné meg, hogy térítés nélkül, önkéntes tevékenységben megtartja az előadásait támogatásként a leendő kollégáknak és lehetséges utódoknak.

A szakértő szerint a szakmánként egységes tananyagokat digitalizálni kell és letölthetővé tenni.

A virtuális oktatással egy másik makacs problémát is el lehetne tüntetni: a jelenlegi OKJ képzésben dolgozó szolgáltatókat terhelő teremdíjakat, rezsiköltségeket és a tanulók utazása során kidobott időt és költséget. Ráadásul, a munkahelyre járóknak szinte csak a virtuális oktatásban volna megoldható a tanulás, most pedig a jelenlét az egyik legfontosabb mérőszáma a felnőttképzéseknek. Ahogy a „home office” teret nyer, úgy a „home school”-nak is terjednie kellene. Itt sem a jelenlét a fontos ma már, hanem az elért eredmény, a felmutatott teljesítmény.

„A technikai háttérrel is törődni kell, akinek nincs lehetősége saját laptopot vásárolni, érdemes volna támogatni egy programban, hogy laptopot bérelhessen vagy tulajdonosként hozzájuthasson. Ennek a körnek az internetelérés is támogatható lehetne” - mondta Fazekas Éva.

Leküzdhetetlen és értelmetlen akadályok

A munkáltatók felelőssége, hogy ne kérjenek lehetetlent a felnőttképzésből érkezőktől. Hogyan lehetne olyan munkakörben pl. 5 év tapasztalat, amiben nem indult sehol képzés abban az időszakban? „Tanácsadás során futottam bele, hogy egy gyes alatt tanuló anyuka két év után frissen szerzett OKJ-s közbeszerzési szakértői végzettséggel nem tudott elhelyezkedni, elutasították, mert nem volt munkatapasztalata, pedig ez egy fontos hiányszakma. Ő nem ács, aki 1 x 1 centiméteres fakockákat készít, amíg jó nem lesz, honnan kellett volna tapasztalatot szereznie? A jelenlegi OKJ-s képzésben végzetteket sokszor csapják arcul azzal, hogy mindenhol azt hallják, tanulni kell a boldoguláshoz, aztán önhibájukon kívül nem kapnak munkát, mert sok esetben rossz beidegződések miatt nem veszik fel őket a munkáltatók” - mondta Fazekas Éva.

Kiemelte, hogy a gyakorlati oktatás hatékonyságának egyik kulcsa, hogy a most még rosszul gondolkodó „mesterek” ezután ne ingyen munkaerőt lássanak a tanulóban, hanem leendő kollégát, akit megbecsülnek személyében és anyagiakban is.