Generációváltás az auditor szakmában - miért olyan nehéz az utánpótlás képzése?

A rendszerváltást követően új szakma jelent meg hazánkban, először a külföldi tanúsítók révén. Az első cégek a ’90-es évek legelején tűntek fel, majd őket követték az évtized második felében azok a cégek, amelyek a felkészítést végzik, illetve azon tanúsítók, amelyek már hazai szereplőként szerettek volna a piacra lépni. 

Az akkori, fiatal nemzedék azokból a mérnökökből állt, akik már végeztek az egyetemen, elkezdtek dolgozni, de lehetőséget láttak az új szakmában. Ők alapították az első tanácsadó, felkészítő cégeket, valamint a hazai tanúsító cégeket. Ezzel párhuzamosan pedig ki kellett képezni egy auditor gárdát is, hiszen a tanúsítóknak még nem voltak auditoraik. Erre pedig ekkor leginkább külföldön volt lehetőség, amihez nyelvtudás kellett. Ha pedig  külföldről jöttek az oktatók Magyarországra, akkor fordítással lehetett hallgatni a tanfolyamokat. 

A 2000-es évek elején végzett auditorok közül van, aki még mindig aktívan dolgozik. 

Szükség lenne a fiatalokra

A fentiekből is látszik, hogy akár a felkészítőket, akár az auditorokat nézzük, vitathatatlanul idősödik a szakma. Amellett, hogy szükség van ennek a generációnak a sok évtizedes tapasztalatára, fontos lenne a fiatalabbak pályára lépése is. Az “auditorság” azonban nem slágerszakma, sokan nem is tudnak erről a lehetőségről. 

Ezért volt jelentős lépés egy olyan tudásközpont létrejötte, amely a nemzetközi követelményrendszerhez igazodó vezető auditor képzést nyújt, és amelynek sikeres elvégzése után az végzettek bekerülhetnek az IRCA (International Register of Certificated Auditors – regisztrált auditorok nemzetközi jegyzéke) nemzetközi adatbázisába. A képzés elhivatottságot, a vizsga pedig alapos szakmai felkészültséget kíván. Ahhoz, hogy valaki IRCA vezető auditor legyen, műszaki végzettség, legalább 5 éves gyakorlat és külföldi megbízás teljesítéséhez magabiztos angol nyelvtudás szükséges. 

Szigorú vizsga, komoly buktatókkal

Az auditorok képzését nem könnyíti meg, hogy a tanfolyam egy rendkívül nehéz vizsgával zárul. A vizsga során időkorlátos vizsgasort kell megoldaniuk, ami körülbelül 34 oldal, ráadásul mindezt kézzel kell kitölteni.  Maga a vizsga négy részre tagolódik, minden résznek van egy meghatározott minimum szintje, amelyet teljesíteni kell, és a négy résznek együtt is el kell érnie a 70 százalékos eredményt. Azonban a karrierútban egy ilyen vizsga sikeres teljesítése akkora ugrást jelent, ami megéri a nehézséget, és amihez elvárható a nagyon magas szintű tudás is. A képzés és a sikeres vizsgát igazoló dokumentum nemzetközileg elfogadott, tehát nemcsak itthon, de külföldön is vállalhat auditálást, aki sikeresen teljesíti a kihívást.

Hosszú az út az önállósághoz

Ahhoz, hogy valaki önálló auditor lehessen, a végzettség megszerzése után 2-3 év is eltelik, mire önállóan dolgozhat. Bár minden tanúsító máshogy szabályozza, hogy melyek a szamárlétrát jelentő lépcsőfokok, egy korábbi szabály szerint húsz mérnöknapot kell felmutatni, amibe beletartoznak az előkészületek, a helyszínen eltöltött idő, valamint az utómunka.

A 20 nap körülbelül 5-6 auditot jelent, ami nagyon sok idő. Ennek oka az is, hogy az auditált cég sokszor nem járul hozzá, hogy még egy valaki részt vegyen (bár csak megfigyelőként) a folyamatban. Van egyfajta ellenérzés ezzel szemben, amit nehéz leküzdeni. Ráadásul sok kisebb cégnél előfordul, hogy fizikailag sincs elég hely akár csak egyetlen plusz ember fogadására is.

Egyre több nő választja

Bár az auditorok első generációjában még túlsúlyban voltak a férfiak, mára ez az arány erősen megfordult. Ha az IRCA tanfolyamokon végzettek arányát nézzük, a 2023-ban sikeresen végzett hallgatók 63%-a már nő volt. Ez nem véletlen, lévén a munkavégzés során a racionalitás mellett szükség van egyfajta empátiára, érzékenységre is, amiben a női auditorok általában erősebbek.

Az auditálás ugyanis ellenőrzést jelent, ami óhatatlanul feszültséget generál az ellenőrzött személyekben, ezért fontos, hogy az auditor jól tudjon az emberekkel bánni. A jó audit nem kizárólag az ellenőrzésre fókuszál, rámutat azokra a pontokra is, amelyek fejlesztésével, javításával a folyamatok egyszerűsíthetők és a költségek csökkenthetők.

A vezető auditor aspiránsnak ráadásul jól kell viselnie a szabályokat, hiszen az egész folyamat a pontosan körülírt szabványra és annak elvárásaira épül. Fontos tehát a szabálykövetés, az adminisztratív munkák iránti fogékonyság, de ugyanilyen lényeges, hogy az együttműködő attitűd kerüljön előtérbe az auditálás folyamatában.

Certunion Tudásközpont 

Nyitókép: Pixabay