Hankó Balázs: "Az európai diploma veszélye itt kopogtat"

Hankó Balázs úgy foglalta össze a magyar modell célját, hogy a nemzeti és a keresztény értékekhez ragaszkodva meg kell tudni védeni a kultúrát, a családpolitikát és a tudományos életben be kell mutatni a magyar géniuszt.

Hangsúlyozta, hogy a magyar tudományegyetemeknek tradicionális a fejlődésük, és az olyan szakegyetemek, mint a Semmelweis Egyetem vagy az Állatorvostudományi Egyetem, kiválóan teljesítenek.

Kitért arra is, hogy az egyetemeknek térségi megtartó szerepük is van, példaként a Nyíregyházi Egyetemet emelte ki.

Kifejtette, hogy

a magyar felsőoktatásban számos előrelépés történt, amit az idei felvételi eredmények is jeleznek.

A hallgatók 50 százaléka vidéki egyetemre jelentkezett, minden második felvételiző mérnöki, informatikai, orvos-egészségügyi, agrár- vagy pedagógusképzésre akart bejutni - sorolta. Hozzátette, hogy húszezerrel nőtt a 30 év feletti hallgatók száma.

Véleménye szerint a felsőoktatásban nem mennyiségi vagy minőségi kérdésről kell beszélni, az egyetemeknek egyszerre kell teljesíteniük a gazdasági-társadalmi és a munkaerőpiaci elvárásokat, és a tehetséggondozást is.

A miniszter kitért a szakképzés helyzetére is. Mint mondta, sikeres a szakképzés átalakítása, Magyarország a világ élvonalában van mind a hároméves szakképzés, mind pedig az ötéves technikusi képzés tekintetében.

Magyarország nem összeszerelőüzem - jelentette ki Hankó Balázs. Azt mondta, hogy gyártási csúcstechnológiában az ország a világon az ötödik helyen áll, amihez az kellett, hogy a technológiák megjelenjenek a képzésben is.

A beszélgetést vezető Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora az úgynevezett bolognai rendszerrel kapcsolatban azt vetette fel, hogy kevés hallgató marad mesterképzésre.

Hankó Balázs válaszában azt mondta, hogy az egyetemeknek kell vonzóvá tenniük a mesterképzést, ehhez a kormány megalkotta a keretrendszert.

"Az európai diploma veszélye itt kopogtat"

- fogalmazott a miniszter, hozzátéve: a diploma attól lesz európai, hogy Brüsszelben mondják meg a képzési tartalmat.

Kiemelte, nem szabad engedni, hogy a képzési tartalomba a brüsszeli szabályozók belépjenek, mert az a nemzeti hatáskör megszűnéséhez vezethet. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a felsőoktatás az Európai Unióban nemzeti hatáskör.

Azt is megjegyezte, "igazságtalan, hogy Brüsszel mindenféle jogalap nélkül kivágta" az Erasmus és a Horizont programokból a magyar modellváltó egyetemeket. Jelezte, hogy hat egyetem emiatt pert is indított, amely másfél éve húzódik.

A miniszter azt mondta, "Európa hanyatlik, ezért át kell tudni kötni a kapcsolatokat". Hozzátette, hogy

a Pannónia-programban már több mint 4000 együttműködést kötöttek az egyetemek az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Japánban és Dél-Koreában.

A felvételi rendszer idei módosításával kapcsolatban Hankó Balázs közölte, az egyetemek nagyobb lehetőséget kaptak arra, hogy megválasszák a hallgatóikat, akikkel együtt akarnak dolgozni.

A mesterséges intelligencia (MI) és a felsőoktatás kapcsolatát firtató kérdésre a miniszter azt mondta, hogy meg kell tanítani a mesterséges intelligencia használatát a hallgatóknak.