Hankó Balázs: 1,8 milliárdos forrásból újul meg a felsőoktatás képzési szerkezete

Megújul a felsőoktatás képzési szerkezete, 1,8 milliárd forintos kormányzati forrásból - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten. Hankó Balázs A felsőoktatási képzések ágazati modernizációja című projekt nyitórendezvényén közölte, hogy a képzéseket gyakorlatiasabbá, rugalmasabbá, a munkaerőpiaci fókuszúvá, a szakindítást és szaklétesítését gyorsabbá kívánják tenni. Elmondása szerint az oktatási kormányzat ennek kialakítására szövetkezett konzorciumi partnereivel, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal (MAB), a Magyar Rektori Konferenciával, az Oktatási Hivatallal és a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.-vel.

A helyettes államtitkár beszélt a magyar felsőoktatás megújulásáról: az elmúlt két évben teljesen új fenntartói struktúra alakult ki, 21 modellváltó és 16 egyházi fenntartású intézménnyel. Közölte: idén - a korábbiakhoz képest két és félszeresére növelt - ezermilliárd forintnyi finanszírozás áll a felsőoktatási intézmények rendelkezésére. Jelezte, hogy ez az Európai Unióban is "toplistás" finanszírozást jelent. Kifejtette, minőségi és teljesítményalapú finanszírozást alakítottak ki, amiben a források 30, 40 vagy 50 százaléka olyan minőségi paraméterektől függ, amelyek célja, hogy csökkenteni tudja a hallgatók lemorzsolódását.

Hankó Balázs célként jelölte meg, hogy a jól képzett, gyakorlati fókuszú képzéssel rendelkező hallgatók rövid időn belül a képzettségüknek megfelelő munkahelyeken helyezkedjenek el. A helyettes államtitkár további olyan kiemelt ágazati célokat jelölt meg, mint a kutatási teljesítményben való előrehaladás, a nemzetközi mobilitás elősegítése, a tehetséggondozás, a sporttevékenységek javítása és a társadalmi felzárkózás segítése.

"Azt, hogy jó úton járunk, bizonyítja az is, hogy 11 felsőoktatási intézményünk szerepel a világ élvonalában" - mondta, arra is kitérve, hogy 2013-hoz képest 65 százalékkal nőtt a külföldi hallgatók létszáma, elérve a 40 ezret. Úgy fogalmazott, "új a tömlő, új a szerkezet", amibe "új bor kell". Hankó Balázs szavai szerint ez az "új bor" a megújított gyakorlati fókuszú képzési rendszer. A további tervekre térve jelezte: az 1,8 milliárdos forráson kívül a jövőben további gyakorlati képzési támogatások lesznek elérhetőek, a digitalizációra pedig további EU-források állnak rendelkezésre.

Az eseményen Merkely Béla, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke arról beszélt: szervezetük elkötelezett felsőoktatás versenyképességének folyamatos növelésében, és az új képzési struktúra ehhez "számos lehetőséget ad a kezünkbe". A Semmelweis Egyetem rektora egyúttal kulcskérdésnek nevezte a gyakorlati képzést, majd példaként említette, hogy az orvos- és egészségtudományok esetében képzésük felét a hallgatók gyakorlatokon töltik. Merkely Béla utalt arra is, hogy hasonló arányt tartana kívánatosnak a mérnök- és pedagógusképzésben is.

A MAB MTI-hez eljuttatott írásos összegzése szerint a humán tudástőke gazdasági jelentősége a 21. században fokozatosan nő, és a tudásipar jelentősége a koronavírus-járvány hatására különösen felértékelődik, és elengedhetetlen, hogy a magyar felsőoktatás is reagáljon ezekre a kihívásokra, és javítsa versenyképességét. "A fejlesztések hatására kialakuló modern, inkluzív és minőségi felsőoktatási rendszer működtetése fenntarthatóvá válik" - olvasható az összegzésben, amely szerint a projektben vállalt tevékenységek 2023 évégig "teljeskörűen megvalósulnak".

MTI