Hatályos a kollektív szerződésünk? - Egy probléma, amire kevés figyelem vetül
A kollektív szerződés kötése nagyon hasznos lehet abban az esetben, ha a munkáltatónál már működik egy kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet. Többek között a munkaidőbeosztásra, a munkaidőkeret vagy a rendkívüli munkavégzés hosszára vonatkozóan is megállapodhatunk kedvezően, de pl. hátrányos jogkövetkezményeket is megállapíthatunk, vagy a bérpótlékokat is a törvényhez képest kedvezően állapíthatjuk meg.
Van azonban egy olyan aspektusa a kollektív szerződésnek, amelyre kevés figyelem irányul, ugyanakkor óriási jelentősége van: Még pedig az, hogy kivel kötjük a kollektív szerződést.
Szakszervezettel kötött kollektív szerződés
Az első kérdésnek mindig annak kell lennie, hogy vajon szakszervezet-e az az entitás, akivel kollektív szerződést kötünk. Így vizsgálandó, hogy önálló jogi személyiséggel rendelkezik-e, a tagjai munkavállalók-e – ennek kapcsán nem egyszer fordul elő, hogy a kollektív szerződést kötő entitás valamiféle nagyobb entitás szervezeti egysége, ami csak és kizárólag akkor fogadható el, ha a szervezeti egység a nagyobb entitás képviseletében jár el megfelelő felhatalmazottság alapján, és a nagyobb entitás pedig szakszervezetnek minősül.
Mit ér a közjegyzői nyilatkozat?
A következő vizsgálandó kérdés, hogy a szakszervezetnek kellő tagsága van-e ahhoz, hogy kollektív szerződést kössön. A törvény alapján ez – némi leegyszerűsítéssel – a munkavállalók 10%-a.. Nem egyszer előfordul, sőt, akár általános gyakorlatnak is mondható, hogy a szakszervezet vezetője egy, saját maga által egy közjegyző előtt tett nyilatkozattal próbálja „igazolni” a taglétszámot. Ne felejtsük el azonban, hogy ez az irat hiába „közjegyzői”, az mindössze azt igazolja, hogy a nyilatkozattevő (a szakszervezet vezetője) úgy nyilatkozott a közjegyző előtt, hogy a szakszervezetnek ennyi és ennyi tagja van. Azaz a „közjegyzői okirat” valójában nem a taglétszámot, csak a szakszervezeti vezető saját nyilatkozatát „igazolja” – más szavakkal nem ér semmit.
Szakszervezeti létszám igazolásának dilemmája
Ugyanez a helyzet természetesen a szakszervezeti vezetők által nem közjegyzői okiratban, hanem saját név alatt kiállított „igazolásokkal” is.
A szakszervezeti tagság ugyanakkor az adatvédelmi és munkajogi szabályok alapján olyan személyes adat, amelyet főszabály szerint a munkáltató nem kezelhet. Tehát a szakszervezeti létszám igazolásának dilemmája valójában egy nehezen kezelhető kérdés, amely jogalkotói megoldásért kiált.
Ennek hiányában csak olyan megoldások jöhetnek szóba – több-kevesebb jogi rizikóval – mint a tagdíjlevonások adatainak felhasználása (ami ugye nem pontos, hiszen készpénzbefizető tagok is lehetnek), vagy valamiféle titoktartásra kötelezett tagszámláló bizottság alkalmazása.
Hatályos-e a kollektív szerződésünk?
Szintén ügyelnünk kell arra, hogy 2023 őszéről egyértelmű a jogi helyzet abban a tekintetben, hogy amennyiben egy szakszervezet a kollektív szerződés hatályba lépését követően tesz szert 10%-nyi tagságra, úgy kollektív szerződéskötő féllé válik, azaz a kollektív szerződés legközelebbi módosításától ezen szakszervezet aláírása is szükséges lesz a kollektív szerződés módosításához.
Az ellenkező esetről se feledkezzünk meg: A kollektív szerződés hatályát veszti, ha a szakszervezet 10% alá esik. Ezen okból is fontos a szakszervezeti tagság valamilyen, munkáltató általi ellenőrzése.
Azt a helyzetet mindenképpen kerüljük el, hogy hiedelmünk szerint, vagy látszólag érvényes és hatályos kollektív szerződés van a cégünknél, a valóságban azonban ez nincs így.
Jogalap nélküli szabályozás
Egy ilyen helyzet „katasztrófához” is vezethet, hiszen előfordulhat, hogy jogalap nélkül rendeltünk el hosszabb munkaidőkeretet vagy rendkívüli munkavégzést. Ráadásul, a tévesen érvényesnek és hatályosnak hitt kollektív szerződés alapján fizetett, a törvényihez képest extra juttatások könnyen „egyoldalú munkáltatói juttatásnak” is minősülhetnek, amelyek visszavonása a vonatkozó munkajogi szabályozás alapján nagyon nehéz, szinte lehetetlen.
A kollektív szerződések tekintetében még egy dologra ügyelnünk kell: Vajon nincs-e olyan kollektív szerződés, amelyet nem a munkáltató kötött, azonban jogi szabályozás alapján kiterjed a munkáltatóra a hatálya? Ilyen lehet pl. a miniszter által az egész ágazatra kiterjesztett hatályú kollektív szerződés.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Bartha Edit és Verebélyi Péter évekig kollégák voltak egy multinacionális vállalatnál. Edit Péter tanácsára jelentkezett a Corvinus Executive... Teljes cikk
A munkaerőpiac „köztes” szereplői, azaz a munkaerő szolgáltatók – tehát a Pannon-Work cégcsoport is – a munkáltatói márka tekintetében is... Teljes cikk
Amikor rendezvényünk számára helyszínt keresünk, akkor általában több hasonló ajánlat között kell kiválasztanunk a legjobbat és a... Teljes cikk
- A vendégmunkások nem létező jogai, avagy mire mutat rá az Autoliv-gyárban folyó sztrájk? 1 hete
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 2 hete
- Felvehetem-e titokban az üzleti tárgyaláson elhangzottakat? 2 hete
- Uniós pénzt csak olyan cégek kaphatnának, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait 3 hete
- Költségelemzést Támogató Munkaidő-Nyilvántartás 4 hete
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságot, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban? 1 hónapja
- Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni 1 hónapja
- Egy lassú előre, két gyors hátra: foglalkoztatási pávatánc 1 hónapja
- A munkahelyi együttműködés 7 aranyszabálya 1 hónapja
- Új trend terjed a munkaidő-beosztásban: dolgozz akkor, amikor a teljesítőképességed csúcsán vagy 2 hónapja
- 5 milliárd forintnyi alvó pénz van a SZÉP-kártyákon 2 hónapja