Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét 2024-ben?

A nyugdíjszámítási eljárás fő lépései 2024-ben a következők:
 
1. A teljes elismert szolgálati idő (az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő (az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít). Ettől az évszámtól függ a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke (pl. 40 egész évnyi szolgálati idő esetén 80% ez a szorzó).
 
2. Az átlagszámítási időszakban - az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban - szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "járuléktalanítani" kell, majd
 
3. az előző pont szerint járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "adótlanítani" kell, majd
 
4. a járuléktalanított és adótlanított éves kereseteket az adott évre vonatkozó - idén a 2024. március végén közzéteendő, a 2023-as mértéknél várhatóan 14%-kal magasabb  -  valorizációs szorzóval meg kell szorozni (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben, tehát idén a 2024-ben és a 2023-ban szerzett kereseteket), majd
 
5. az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal), majd
 
6. az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni idén - szökőévben - 366-tal, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó "életpálya" átlagkeresetet,
 
7. amelyet szükség szerint degresszálni kell, vagyis ha a havi nettó "életpálya" átlagkereset meghaladja a 372 ezer Ft-ot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni,
 
8. az így kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált "életpálya" átlagkereset összegét meg kell szorozni az 1. pontban foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét, amelyet - ha valaki erre jogosultságot szerzett - meg kell növelni a nyugdíjbónusz összegével, így kapjuk meg a nyugdíj folyósítandó összegét.
 
Közben persze ezernyi részletszabályt kell alkalmazni - teszi hozzá dr. Farkas András. A nyugdíjszakértő szerint, aki nem biztos benne, hogy milyen időponttól lenne a legkedvezőbb igényelnie a nyugdíját, annak érdemes utána járnia az időzítéssel kapcsolatos fontos tudnivalóknak.

Ha a helyesen megválasztott időzítés következtében akár csak néhány ezer forinttal növeli a megállapított nyugdíja összegét, akkor e látszólag csekély növekedés akár milliós plusz juttatást eredményezhet az élete során. Ha az időzítést elkapkodja, az emiatt alacsonyabb összegben megállapított nyugdíja újraszámítását később nem kérheti - olvasható a NyugdíjGuru News hírlevelében.