Anyagilag nagyon nem mindegy, mikor igényli valaki a nyugdíját

A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Azt nem említi a törvény, hogy a nyugdíj összege drámai mértékben függ attól is, hogy valaki melyik évben igényli a nyugdíját. Pedig Magyarországon hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is nagy mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg a nyugdíjigénylés évétől függően. A világ modern nyugdíjrendszereiben jellemzően egyáltalán nincs hangsúlyos szerepe annak, hogy melyik évben igényli a jogosult a nyugdíját, hiszen teljes mértékben igazságtalan, ha a nyugdíjba vonulás időpontja a nyugdíj összegét leginkább meghatározó tényezők egyikévé válik - hívja fel a figyelmet írásában dr. Farkas András "nyugdíjguru".

A 2010-es évek derekától minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összegű nyugdíjat kaphat. Akár 60-80 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után hat-nyolc évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját. Ennek tehát az az oka, hogy a nyugdíjszámítás során a korábbi évek keresetét a nyugdíjbavonulás évét megelőző év átlagos nettó kereseti szintjéhez kell emelni, és miután az utóbbi években meglódult a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, a valorizációs mértékek is megugrottak. Ezt a méltánytalanságot részben enyhíti az inflációs nyugdíjemelési eljárás, de megszüntetni még a 13. havi nyugdíj figyelembe vételével sem képes.

A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentősége van tehát a valorizációs szorzóknak. Vajon mennyivel lehetnek 2024-ben magasabbak ezek a szorzók az idei szorzókhoz képest? Milyen valorizációs szorzókra számíthatunk 2024-ben?

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év nettó átlagkereseti szintjéhez igazítani. 2023. évi nyugdíjigénylés esetén a 2021-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2022. év kereseti szintjéhez igazítani a 2023 márciusában kiadott valorizációs szorzók révén.

A valorizációs szorzókat a 2023 teljes évre (január-december) vonatkozó nettó átlagkeresetnövekedés határozza majd meg, az erről szóló KSH gyorstájékoztató várhatóan 2024. február végén jelenik meg. Ha az éves jelentésben is keresetnövekedésről számolnak majd be, akkor 2024-ben tovább javulhatnak a valorizációs szorzók, és a 2023-ashoz képest is akár 13,9%-kal nagyobb mértéket érhetnek el. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez (a referencia-szinthez) kell igazítani a korábbi évek kereseteit, jövőre is folytatódhat az a trend, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is - ezt az összefüggést azonban felülírhatja a magas inflációs környezet (egyértelműen ez volt a helyzet 2022-ben), ezért a nyugdíjigénylés optimális időzítésének mérlegelése fontosabb, mint valaha.

A nyugdíjigénylés optimális időzítése nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíj, hanem a nők kedvezményes nyugdíja tekintetében is kulcskérdés, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a "rendes" öregségi nyugdíj összegét.

• A 2020-ban alkalmazott valorizációs szorzók 11,4%-kal voltak magasabbak, mint a 2019. évi nyugdíjmegállapítás esetén alkalmazott szorzók.
• 2021-ben 9,7%-kal voltak magasabbak, mint a 2020-ban alkalmazott szorzók.
• 2022-ben pedig 8,7%-kal voltak magasabbak, mint a 2021-ben alkalmazott valorizácós szorzók.
• 2023-ban 17,5%-kal voltak magasabbak, mint a 2022-ben alkalmazott valoriozációs szorzók.

Az eddigi idei kereseti adatok tükrében a jövő évi valorizációs szorzók pedig - hacsak a háborús veszélyhelyzetek (az orosz-ukrán háború mellé Izrael megtámadása is újabb globális krízist okozhat, ha a Közel- és Közép-Kelet ismét föllángol) nem eszkalálódnak váratlan visszaesést, és ezzel keresetcsökkenést okozva - tovább javulhatnak.

A 2023. január-július havi kereseti adatok alapján 2024-ben akár 13,9%-kal növekedhetnek a valorizációs szorzók. Így a 2024-ban nyugdíjat igénylőknek nem kell tartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét. Még jobban járhatnak, ha esetleg idén sor kerülne egy évközi minimálbér-emelésre is, mert ez tovább növelhetné a nemzetgazdasági nettó átlagkeresetet (amelynek nominális növekedési ütemétől függ a valorizáció jövő évi mértéke).

2024-ben egyébként az igényelheti a nyugdíját,

• aki jövőre tölti be a 65 éves nyugdíjkorhatárát (vagyis aki 1959-ben született), továbbá
• az a hölgy, aki jövőre szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges legalább 40 évi jogosító időt (amelynek hossza egyelőre nem változik), és természetesen
• az is igényelheti jövőre a nyugdíját, aki már korábban teljesítette a nyugdíj feltételeit, de a nyugdíja megállapítását még nem kérte.

A nyugdíjigénylés időzítése akár két-három évtizedre kiható súlyos anyagi következményekkel járhat, ezért az időzítést illetően feltétlenül célszerű tájékozódni az egyes opciókról és azok lehetséges hatásairól.

dr. Farkas András - NyugdíjGuru News