Hogyan lehet sikeres a munkahelyi biztonságra ösztönző program?

Évek óta folyik a vita arról, milyen program lenne a legalkalmasabb arra, hogy a dolgozókat biztonságos tevékenységre ösztönözze. Min alapuljon a biztonságra ösztönző program, melyek legyenek a célkitűzései, milyen jutalmakat helyezzen kilátásba, és ez a befektetés hogyan térülne meg legjobban a vállalatnak?

Sok vállalat abba a hibába esik, hogy az ösztönző programot funkcionális biztonsági program helyett, vagy egy gyengén megtervezett biztonsági program pótlékaként próbálja alkalmazni. Az ösztönző program azonban csak kiegészíti a jól összeállított biztonsági programot, és csak akkor lehet sikeres, ha az átfogó biztonsági program többi eleme is a helyén van. Az alábbi javaslatok segítenek a vállalatoknak abban, hogy eldönthessék, helyes ösztönző programot alkalmaznak-e, valamint útmutatást nyújtanak biztonságra ösztönző programjuk összeállításához.

Egyszerű és világos programmal kikerülhetők a buktatók
Az ösztönző program felépítésének egyértelműnek kell lennie. Az embereknek meg kell érteniük, mi történik, ha bizonyos módon viselkednek. Például ha 30 napig balesetmentesen dolgoznak, akkor jutalmat kapnak. Nyilvánvaló, hogy a világos és következetes kommunikáció az ösztönző program kulcsa, és ez már a program beindításával kezdődik. Célszerű, hogy a programot a vállalatnál minél magasabb szintű vezető nyissa meg, hogy ezzel is kifejezésre jusson, hogy azt a felső vezetés is fontosnak tartja.

Hangsúlyozni kell, hogy a biztonsági program sokkal átfogóbb, mint az ösztönző program. Ez utóbbi csak arra szolgál, hogy a biztonsági programot érdekesebbé tegye és jutalmazzon. Azt is nagyon fontos időben tisztázni, hogy a balesetek eltitkolása elfogadhatatlan. Közölni kell a dolgozókkal, hogy nemcsak a törvény, hanem a vállalati szabályzat is előírja, hogy minden rendkívüli eseményt jelenteni kell. Aki ezt elmulasztja, az elveszíti az abban a hónapban esedékes jutalmát.

Az ösztönző programok ellenzői és támogatói egyaránt kifejezték azt az aggályukat, hogy a munkatársak és/vagy elöljárók nyomása a sérülések eltitkolásához vezethet. Ezek a félelmek megalapozottnak látszanak, de a szakértők arra is rámutattak, hogy a munkatársak nyomását a vállalat céljainak érdekében is fel lehet használni. Minden csak attól függ, milyen az ösztönző program. Helyes program esetén a kollégák nyomása jó irányba hat. Ha az ösztönző program csoportosan jutalmaz, akkor a jutalom elvesztésének kilátása már ráveheti a többieket arra, hogy beszéljenek, vagy legalább is jobb belátásra térítsék kollégájukat.

Az ösztönző programok egyik közös hibája, hogy nem a megfelelő embereket célozzák meg. Egy felmérés szerint például a bolti eladók közül 80% a legtöbbször minden ösztönző nélkül is ügyel a biztonságra, ösztönzőre a fennmaradó 20%-nak van szüksége. Egyes vállalatok egész biztonsági költségkeretüket azokra fordítják, akik egy éven át biztonságosan dolgoznak, de vajon mit tesznek azoknak a megváltoztatásáért, akik nem dolgoznak biztonságosan?

A legtöbb javaslattevő egyetért abban, hogy a sikeres ösztönző programnak a "mindenki nyer" mentalitást kell tükröznie. Az is ajánlatos, hogy az ösztönző program többszintű legyen, amelybe mindenkit bevonnak a felső vezetőktől és a felügyelőktől kezdve az alkalmazottakig és a programért felelős vezetőkig. Általában nem tanácsos pénzzel jutalmazni a munkásokat, de az igazgatók és a termelésirányítók esetében a pénzjutalom prémium formájában elfogadott, ha a cég, a gyár vagy a részleg teljesíti biztonsági célkitűzéseit.

A legtöbb szakértő úgy véli, hogy legalább havonta vagy kéthavonta kell jutalmat osztani. Nem elég, ha a biztonságos magatartást csak félévente vagy évente jutalmazzák, hiszen naponta kell ilyen magatartást tanúsítani. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne honorálják azokat az alkalmazottakat, akik 6 hónapig vagy egy évig balesetmentesen dolgoztak, de ez a biztonságra ösztönző programnak csak egy része legyen.

A jutalom legyen valódi elismerés
Egy ismert élelmiszeripari vállalatnál alkalmazott biztonságra ösztönző program nem került sokba ahhoz képest, amilyen eredményt hozott. A program azért volt hatásos, mert a jutalmaknak "trófea" értékük volt - sokkal többet jelentettek az alkalmazottaknak, mint pénzben kifejezett értékük.

Nagy ösztönzést jelentett például az a bankett, amelyet a vállalat évente rendezett biztonságosan közlekedő gépkocsivezetőinek és alkalmazottainak. Itt a cég elnöke és felső vezetői elvegyültek a dolgozók és családjaik között, nem volt asztalfő. Az elnök minden biztonságosan közlekedő gépkocsivezetőnek személyesen adta át a jutalmat. Előzőleg bekérte a díjazottak legfontosabb adatait, és azokat még a bankett előtt áttanulmányozta. 5x8 cm-es kártyákon szerepelt a jutalmazott neve, osztálya, a balesetmentes munkával eltöltött évek száma, a felesége és a gyermekei neve és minden olyan speciális körülmény, amelyet az elnök a díjkiosztáskor meg akart említeni.

Nem szabad lebecsülni egy hátba veregetés jelentőségét, ha az őszinte és szívélyes. Az első bankett megrendezése után nem telt el 3 év, és a sérülési ráta közel nullára csökkent, a vállalat járművei balesetmentesen közlekedtek. Ha a vállalat költségvetése szoros, egy kis diplomácia is elég a munkahelyi biztonság javításához.

Egy másik tanácsadó szerint a jutalom típusát aszerint kell megválasztani, hogy a dolgozók minek örülnének. Különböző alkalmazottak különböző fajta elismerést szeretnek. Lehet, hogy ami az egyiknek dicsőség, az a másiknak limlom. Meg kell találni mindenkihez a kulcsot.

A felső vezetésnek ki kell állnia a programért
Bár a vállalat biztonsági programja csak akkor lehet sikeres, ha az egész vezetés kiáll mellette, a szakértők egybehangzó véleménye szerint mégis nehéz megnyerni a felső vezetést a biztonságra ösztönző program támogatására, tekintettel annak költségeire. Szakértői becslések szerint az ösztönző programok a cégnek munkásonként 50-200 euróba kerülhetnek a cég nagyságától és a program sikerétől függően. (Ne felejtsük el, hogy minél jobbak az eredmények, annál több jutalmat fizet ki a vállalat.) A vállalat költségei azonban az első év után lényegesen csökkenni fognak.

Az első évben jelentős befektetést kell fordítani kommunikációs anyagokra - jelvényekre, transzparensekre, eredménytáblákra, részvételi táblákra és nyomtatási költségre - valamint időt kell szánni a program kidolgozására. A programot a második évben még mindig erősíteni kell, de addigra a tanulás jórészt már befejeződik. A mai takarékos világban még így is nehéz rávenni azokat, akik a cég pénzeszközei felett rendelkeznek, hogy ne legyenek szűkmarkúak.

Sok tanácsadó a költségek és a várható nyereség szembeállításával próbálja meggyőzni a cég vezetését, és rávenni az ösztönző program támogatására. Ezt csak ajánlani lehet akkor is, ha a programot a cég saját biztonsági, kockázatkezelési vagy emberi erőforrás igazgatója tervezi. Három szempontot kell hangsúlyozniuk:

ˇ A munkaadók súlyos árat fizetnek a betegállományt okozó sérülésekért, nemcsak a kártérítésekre közvetlenül, hanem közvetetten is. A termeléskiesés, a többletmunkára és a betanításra fordított idő, az ellenőrzésre szánt időtöbblet, a dolgozó távolléte miatt bekövetkező minőségromlás és az esetleges szállítási csúszások költsége a dolgozók kártérítésére fizetett összeg 4-10-szeresét is kiteheti.

ˇ Az ösztönző programok célja, hogy biztonságosabbá tegyék a munkahelyeket. A rossz munkahelyi biztonság árt a cégnek, ezért a biztonságra ösztönző program támogatása a cég érdeke.

ˇ A sikeres biztonságösztönző program kifizetődő. A cégek csupán a kártérítési biztosítás prémiumaiból is jelentős megtakarítást érhetnek el, akár már 1 évvel azután, hogy biztonságra ösztönző programot vezetnek be. Számtalan példát lehetne felsorolni, amikor a vállalatok a programmal milliókat takarítottak meg.

Nem elegendő, hogy a cég vezetői csupán jóváhagyják az ösztönző program költségeit, hanem a program kidolgozásában is részt kell venniük, és érezni kell jelenlétüket az egész program során. Ez kifejezésre juthat abban, hogy a jutalmakat ők adják át a dolgozóknak, vagy beszélgetnek velük a nyitóünnepségen. Már csak azért is fontos, hogy a vezetők figyelmet fordítsanak a programra és azt ne zárják le idő előtt, mert könnyen elveszíthetik a dolgozók tiszteletét és bizalmát. A programnak beindulása után a munkakultúra állandó részévé kell válnia. Következetesen ki kell tartani mellette, hiszen ezzel a vállalat legfontosabb erőforrását, a dolgozókat védik.


  • 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Még nincs kimondva, de egyre inkább ez dönti el, ki kapja meg az állást

A munkaerőpiacon ma már nemcsak a tapasztalat számít: egyre nagyobb előnyt jelent, ki tud hatékonyan dolgozni AI-eszközökkel. A legtöbb... Teljes cikk

Vissza az irodába és vissza a múltba - miért kezdenek főnökösködni a vezetők?

A járvány utáni évek rugalmassága leáldozóban van: egyre több cégvezető követeli vissza dolgozóit az irodába, szigorítja a teljesítménymérést... Teljes cikk

24 ezer tanár teljesen kimaradt, a többieknek morzsák jutottak a béremelésből

Összesen 24 192 pedagógus maradt ki az idei őszi béremelésből – derül ki a Klebelsberg Központ adataiból. A teljesítményértékelés alapján a... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek