Bizonytalanságból iránytű: így gondolják újra a HR-t a V4-ben

Több mint 2000 szervezet adataira, négy ország tapasztalataira és gyakorlati vállalati példákra épült az a nemzetközi HR-kezdeményezés, amelynek eredményei azt bizonyították, hogy a HR nem akkor hiteles, ha jól hangzik, hanem akkor, ha a vállalatok mindennapi működésében is segít jobb döntéseket hozni. 

Híd az akadémiai HR-tudás és a vállalati gyakorlat között 

Kálmán Edina, a projekt szakmai vezetője a konferencia elején úgy fogalmazott: a visegrádi országokban gazdag a HR-kutatási tárház és az akadémiai szakmai tudás, miközben a szervezetekhez ritkán érkezik meg mindez letisztult, praktikus útmutatásként​. A projekt éppen ezt a rést akarta áthidalni: a több mint 2000 szervezetet vizsgáló kutatások eredményeit gyakorlati eszköztárrá, sablonokká, folyamatleírásokká és KPI-csomagokká fordította le.

A zárókonferencia aktualitását éppen ez adta: nem egy jövőbeni tervről esett szó, hanem olyan kész anyagokról, amelyek már most elérhetők a vállalatok számára . A projektben részt vevő nemzetközi társaság üzenete világos volt: a HR körül kialakult zavaros félreértések helyett végre olyan ajánlásokat kell adni a cégeknek, amelyeket nagymintás kutatások is alátámasztanak.

Öt terület, ahol a legtöbb cég még mindig bizonytalan

A konferencián bemutatott kutatási eredmények öt kritikus HR-területet emeltek ki: 

• a stratégiai HR-integrációt, 
• a munkakörtervezést és szerepleírásokat, 
• a teljesítménymenedzsmentet, 
• a HR-digitalizációt és 
• a tehetségmenedzsmentet. 

A kutatók szerint ezek nem elszigetelt problémák, hanem ugyanannak a jelenség együttesnek a tünetei: sok szervezet még mindig nem rendszerszinten gondolkodik az emberekről, hanem különálló adminisztratív feladatokként kezeli a HR-t.

A számok kijózanítóak. A V4-es kutatás alapján a szervezetek jelentős része még most is formális HR-stratégia nélkül működik, miközben a munkaköri leírásai idejétmúltak, a teljesítményértékelés pedig még mindig inkább a bérezéshez kapcsolódik, mint a fejlesztéshez. Utóbbi gyakorlatot egyre több szervezet minősíti kontraproduktívnak, és vezeti ki a működéséből. Vagyis a probléma nem az, hogy a cégek ne hallottak volna ezekről a témákról, hanem az, hogy a sok HR-eszköz között gyakran hiányzik az összefüggés, a logika és a következetes alkalmazás.

A nemzetközi konzorcium több mítoszt is eloszlatott

A konferencia egyik legérdekesebb üzenete az volt, hogy több, széles körben ismételgetett HR-állítás egyszerűen mítosz, nem állja ki az adatok próbáját.  Az egyik ilyen tévhit, hogy a stratégiai HR csak a nagyvállalatok luxusa, miközben a kutatók éppen azt hangsúlyozták: a kis- és középvállalkozásoknak is szükségük van legalább egy minimalista HR-stratégiára, három-öt világos prioritással, felelősökkel, ütemezéssel és alap KPI-okkal. Azok a kkv-k bizonyítottan versenyképesebbek, ahol ilyen létezik, és nem csak a fiókban, hanem a mindennapi használatban.

Hasonló tévhit, hogy a digitalizáció egyenlő a bonyolult technológiával. Sampras Femi Robert (Sziléziai Egyetem) előadásából az derült ki, hogy a régióban a tranzakciós szintű digitalizáció sokkal gyorsabban halad, mint a vezetői döntéseket támogató integráció. Azaz a cégek egy része már használ digitális adminisztratív eszközöket, de jóval kevesebben építettek ki átlátható, menedzseri rutinokhoz kapcsolódó HR-rendszereket. A HR-digitalizáció összefüggéseit bemutató előadás itt sem azt állította, hogy minden szervezetnek azonnal mesterséges intelligenciára kell váltania, hanem azt, hogy előbb a mindennapi működést kell egyszerűbbé, követhetőbbé és bizalomkeltőbbé tenni.

Két kerekasztal, egy üzenet: a HR már nem lehet csak partner

A konferencia két kerekasztal-beszélgetése különösen jól megmutatta, hogyan találkozik a kutatás a vállalati valósággal. Az első, vállalati HR-kihívásokról szóló beszélgetésben dr. András Klára, az Egis Csoport HR- és kommunikációs igazgatója, a HSZOSZ alelnöke, Jozef Ďurian, a ZIAROMAT, A.S. ügyvezetője és a Matej Bel Egyetem docense, Helena Marková, a Sziléziai Egyetem Karvinái Üzleti Karának adjunktusa, valamint Magdalena Jóźwiak, a Coloplast Business Centre tehetségmenedzsment specialistája vett részt.  A beszélgetés egyik legerősebb tanulsága az volt, hogy a HR-nek ma már nem elég támogató funkciónak lennie: üzleti nyelven kell beszélnie, és képesnek kell lennie kézzelfogható válaszokat adni a cégek legégetőbb emberi és szervezeti problémáira.

A második kerekasztal a V4-es HR-ökoszisztéma, a szakpolitika és a szakmai hálózatok szerepét járta körül. Itt Csaposs Noémi, a BDO Hungary HR Advisory vezetője, az OHE elnöke, Jana Blštáková, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem docense és a Szlovák Akadémiai Személyügyi Menedzsment Szövetség alelnöke, Dana Chlupová, a Sziléziai Egyetem Karvinái Üzleti Karának nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársa, valamint Łukasz Chodkowski, a HR House vezérigazgatója osztotta meg tapasztalatait. 
A közös álláspont itt az volt, hogy a vállalatok — különösen a kkv-k — csak akkor tudnak gyorsabban fejlődni a HR-ben, ha az egyetemek, szakmai szervezetek és piaci szereplők nem külön utakon mozognak, hanem közös nyelvet, közös eszközöket és regionálisan is használható megoldásokat kínálnak. 

A valódi kérdés: mit tud kezdeni ezzel holnap egy vállalat?

A zárókonferencia végig a konkrétumokról, az eszközök és megközelítések használhatóságról szólt. Az előadók nem absztrakt modelleket mutattak be, hanem azt, hogy hogyan lehet egyszerű auditokkal, frissített munkaköri leírásokkal, átlátható teljesítménybeszélgetésekkel, fokozatos digitalizációval és világos tehetségdefinícióval rendet tenni ott, ahol ma még sok a bizonytalanság.

A javaslatok közös vonása az volt, hogy nem nagyvállalati díszletekben gondolkodnak, hanem a V4-régió céges valóságából indulnak ki. Ez különösen fontos egy olyan térségben, ahol sok kkv számára a HR még ma is inkább tűzoltás, mint tudatos üzletfejlesztési eszköz, miközben a munkaerőhiány, az AI, az átalakuló munkakörök és a vezetői utánpótlás egyszerre nehezednek rájuk.

A cégeknek elegük van a homályos ígéretekből. Olyan megoldásokat keresnek, amelyek egyszerre szakmailag megalapozottak és vállalati környezetben is használhatók, különösen a közép-európai régió sajátos feltételei között. Így a legerősebb üzenet ezért az volt, hogy a HR körüli téveszméket adatokkal és működő mintákkal lehet eloszlatni. A Best HR Solutions in V4 Countries projekt pontosan ezt kínálja: nem új jelszavakat, hanem bizonyított, adaptálható megoldásokat a visegrádi országok vállalatainak.

Nyitóképen a projekt partnerek Forrás: besthrpractices.org