Hogyan néz ki a jövő vállalati stratégiája?

A gép lesz a fő konkurencia

Három évvel ezelőtt a számítógépek megverték az embereket. 2001-ben a tudósok végeztek egy kísérletet, ahol embereket versenyeztettek számítógépes algoritmusokkal. A versenyt a gépek nyerték. Erre mutatott rá Andrew McAfee und Erik Brynjolfsson könyve, a Race Against the Machine is, amely a digitális világ hatásait vizsgálja a szervezetek és a foglalkoztatás tekintetében.

A gyorsabban és jobban gondolkodó gépek átvehetik a menedzserek olyan munkaköreit, mint az adatelemzés vagy a stratégiaépítés. A mérnökök, jogászok vagy felsővezetők számíthatnak leginkább ilyen változásra a könyv szerzői szerint. Az egyéni döntések és a verseny helyett pedig a kooperáció és a hálózatépítés kerül előtérbe.

Minden cég tech-cég lesz

Aki a stratégia fejlesztésével foglalkozik egy cégnél, annak a technológiai kérdésekre is sok időt kell szánnia. Richard Dobbs, a McKinsey partnere szerint ez a jó vállalati stratégia előfeltétele, ezért érdemes kinevezni egy digitális ügyekkel foglalkozó vezetőt.

Ez a vezető nem a napi informatikai problémák megoldásával foglalkozna, hanem a cég technológiai jövőjével. Különösen fontos ez a kiberbiztonság miatt, mert ez a cég minden területére hatással lehet.

Növekedési potenciál a kisebb városokban

A McKinsey szerint a 2025-ig a városi népesség évente 65 millió fővel növekszik, és a feltörekvő országokban lesz a legdinamikusabb a gyarapodás. A globális GDP-növekedés felét 440 város fogja megtermelni, ezek 95 százaléka kis- és közepes méretű lesz, nem a többmilliós megapoliszok. Olyan települések felemelkedése várható a következő évtizedekben, mint a kínai Tianjin, a brazil Porto Alegre vagy a ghánai Kumasi. Hasonló mértékű urbanizációs folyamatnak vagyunk most tanúi, mint amilyen a 18-19. századi Angliában ment végbe az ipari forradalom hatására.

2009-ben például már nagyobb mértékben járultak hozzá a globális növekedéshez a fejlődők, mint a fejlett országok. Az elemző cég tanulmánya szerint 2025-ben a Fortune Global 500-as listájának 45 százalékát kínai cégek uralják majd, az amerikai és európai vállalatok pedig visszaszorulnak. Így azok a cégek lesznek versenyben, amelyek a fejlődő piacokon jelen vannak.

A viselkedési és evolúciós közgazdaságtan szerepének növekedése

A piacok a versennyel szabályozzák önmagukat – ez a paradigma vezetett a pénzügyi válsághoz Michael Jacobides, a London Business School professzora szerint. Az új elméletek új szempontokat hoznak a kutatásokba. Azért van szükség a modern közgazdasági tanokra, hogy meg tudjuk magyarázni például, hogyan és miért hoznak rossz döntéseket a felsővezetők szervezeti szinten.

Aki képes felismerni a hibákat, az könnyebben tud javítani a folyamatokon.

A győzelem nem jelent első helyet

Jacobides szerint a győztes fogalmát is újra kell definiálni. A győztes már nem azt jelenti egy cég életében, hogy a világon ő a leggazdagabb, hanem hogy annyira átírja a piaci játékszabályokat, hogy ahhoz mindenkinek alkalmazkodnia kell.

A professzor szerint erre a Google, a Facebook vagy az Apple a legjobb példák, hiszen alapjaiban változtatták meg az emberi kommunikációt.

Tehetetlenség a nők előléptetésében

A vállalatoknak több női vezető kell – mutat rá a tanulmány. Példának az eBay e-kereskedelmi céget hozzák. Ott olyan intézkedéseket hoztak az elmúlt négy évben, ami segíti a nők előbbre jutását. Ennek ellenére az igazgatótanácsban a férfiak vannak elsöprő többségben, a tizenegy főből egy nő. A felsővezetők 90 százaléka is férfi.

A McKinsey szerint a női kvóta bevezetése lenne erre a legjobb megoldás.

A növekedés függ a demográfiától?

Az eddigi teóriák szerint a születések számának csökkenése népességcsökkenéshez és kisebb növekedéshez vezet. A McKinsey szerint ez ma már nem így van, nem a demográfiai változások vezetnek stagnáláshoz. Sokkal inkább a termelékenység lehet a fenntartható és hosszú távú növekedés forrása.

Az az évtizedek óta uralkodó nézet, miszerint a globális növekedés összefügg a népességnövekedéssel, már nem tartható.

A multinacionális cégek produktívabbak

Történelmi távlatokban nézve a multinacionális vállalatok sokkal termelékenyebbek. Ennek az az oka, hogy ha egy országban növekedési problémák vannak, akkor más országok piacain például kompenzálhatja a bevételkiesést.

Az elemzők szerint azok a cégek lesznek a legproduktívabbak, amelyek a feltörekvő országokban vannak jelen, hiszen ott a legösztönzőbb a technikai fejlettség. De mindenképpen fontos, hogy a cég több országban és több piacon legyen jelen.

Az önrombolásnak is köszönhetőek az innovációk

A cégeknek kreatívnak kell lenniük az önmegsemmisítésben – mondja Marcus Wallenberg a SEB Bank elnöke. A kijelentés mögött az a gondolat rejlik, hogy egy olyan cég, amely régóta a piacon van, nem lustulhat. Önmagát kell kihívások elé állítania, rendszeresen felül kell vizsgálnia termékeit, fejlesztéseit, hogy valóban meghozták-e a kívánt piaci eredményt.

Akkor nem lehet alábecsülni a régi, tradicionális vállalkozásokat sem, ha képesek önmaguktól megújulni.

A szociális piacgazdaság eléri az USA-t

Hogyan járulhatnak hozzá a cégek a társadalmi fejlődéshez? Ez a mai napig a kapitalizmus egyik központi kérdése. Az a korábbi nézet, hogy a jelenleg működő kapitalizmus a hatékonysága miatt sikeres, mára elavult. Inkább a kreatív problémamegoldás teheti sikeressé.

A társadalmi vagyon felhalmozása megoldást jelenthet sok szociális problémára. Másként mondva a szociális piacgazdaság európai gondolata egyre népszerűbb lesz az angolszász világban.