Hogyan számítják a nyugdíjat, ha valaki rokkant ellátásban részesül?

A nyugdíjmegállapító hatóság döntésének hátteréül a következőket kell tudniuk:

1) ha édesanyja 1997 és 2011. december 31. között III. csoportos rokkantsági nyugdíjban, majd 2012. január 1-jétől a nyugdíjigénylés napjáig rokkantsági ellátásban részesült, akkor ez a teljes időszak - 1997 és a nyugdíj igénylés napja között - kiesik, mert sem a rokkantsági nyugdíj, sem a rokkantsági ellátás folyósításának tartama nem szolgálati idő.

2) 2011. december 31-éig a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzéssel sem volt szerezhető szolgálati idő, 2007. április 1-jét követően viszont a rokkantsági nyugdíj mellett végzett keresőtevékenységgel - ide tartozhat megfelelő feltéltelek esetében az őstermelői jogviszony is - az ún. félszázalékos nyugdíjnövelésre lehetett jogosultságot szerezni, ami az öregségi nyugdíj összegét növelheti (az adott évi járulékalapot képező kereset egytizenketted részének fél százalékával kell az öregségi nyugdíj havi összegét növelni).

3) 2012. január 1-jétől a rokkantsági ellátás mellett folytatott őstermelői tevékenység révén édesanyja már szerezhetett plusz szolgálati időt, ha megfelelt az őstermelőkre előírt feltételeknek. Ezek a következők:
- a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 5.§ (1) bekezdés i) pontja szerint biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Ilyen esetben az őstermelő a Tbj. 30/A.§-ban meghatározott járulékfizetési kötelezettsége teljesítésével szerez szolgálati időt.
- a Tny. (1997. évi LXXXI. törvény) 22.§ (1) bekezdés i) pontja szerint a nyugdíj alapjául szolgáló számított nettó havi életpálya átlagkereset meghatározása során jövedelemként kell figyelembe venni a Tbj. 30/A. § (2) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági őstermelő - azaz a kistermelő - esetében az éves bevételének 6 százalékát (a kistermelő az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után fizet természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot), míg az egyéb őstermelő esetében a minimálbért.

Ráadásul azt a szabályt is figyelembe kell venni, amelyet a Tny. 39.§-a tartalmaz és amely szerint a szolgálati időt a nyugdíj kiszámítása során arányosítani kell, ha az adott időszakban szerzett kereset, jövedelem nem érte el a mindenkori minimálbér összegét. A nyugdíjjogosultság szempontjából az ilyen időszak is teljes értékű, de a nyugdíjszámítás során már arányosítani kell ezt az időtartamot a tényleges járulékalapot képező kereset és a minimálbér arányában.

A fentiekre tekintettel édesanyja nyugdíja sajnos eleve nem lehet magas összegű. Természetesen édesanyjának joga van fellebbezni, vagy ha a fellebbezésre nyitva álló határidő már eltelt, akkor egyéb módon jogorvoslatot keresni - de a leírtak alapján kicsi az esélye, hogy sikert érjen el.

A nyugdíjmegállapítás részleteiről olvassák el az összefoglalómat.