Hogyan viselkedj stresszinterjún?

Nincs egyetértés a HR szakmában az úgynevezett stresszinterjúról: nincs pontos definíció, hogy mit is nevezünk ennek, és a használatát sőt, a használhatóságát is sokan kétségbe vonják.

A formálisan stresszinterjút a második világháború alatt alkalmazták először a munkaerő-kiválasztásban. Egészen pontosan, Amerikában, az OSS-nél (Office of Strategic Services, a CIA elődje) vizsgálták ezzel a módszerrel azokat, akiket a német vonalak mögé juttatva akartak bevetni. Ennek részeként a leendő kémek viselkedését különböző, meglehetősen feszült, kiélezett szituációkban tesztelték.

Vedd észre!

A helyzet felismerése és tudatosítása az első lépés. Ismétlődő, kényelmetlen kérdések, kiabáló, vagy furcsán, esetleg, kihallgatóként viselkedő interjúztató, sok megszakítás, lehetetlen feladatok mind-mind utalhatnak stesszinterjúra.

Ilyenkor is a legkifizetődőbb, ha saját magadat adod, és nem próbálsz szerepek mögé bújni. Vegyél egy mély levegőt, és döntsd el, hogy hajlandó vagy-e velük játszani. Elég fontos-e neked ez az állás? Ha igen, akkor tegyél úgy, mintha ez egy üzleti megbeszélés lenne, egy nehezebb vevővel. Lassan, de határozottan beszélj. Válaszolj a kérdésekre a legjobb tudásod szerint.

Csináld meg a házi feladatodat!

Az álláskeresők egy része halálra izgulja magát az interjú előtt, és amikor odakerül, már annyira ideges, hogy nem veszi észre, mi is történik vele… A félelem, szorongás csökkentésének az egyik legjobb módja, ha tájékozott, felkészült vagy. Az a jó, ha nem ismeretlen helyzetbe ugrasz bele, hanem lehetőleg minden irányból felderíted a rád váró körülményeit. (Állásinterjú 6 tipp)
Minden esetben érdemes alaposan - még otthon - felkészülni az interjúra, minél több információd van, annál magabiztosabb leszel, és annál kisebb a valószínűsége a meglepetésnek. Amikor megkapod a meghívót az interjúra, kérdezz.

Például ezeket:
Pontosan hol lesz az interjú?
Ki(k) lesz(nek) ott?
Ki dönt a felvételedről?
Ki lesz a főnököd, ha felvesznek?
Meddig tart az interjú?
Hány kör lesz?
Mi a felvételi folyamat?
Az ezekre kapott válaszok (esetleg a válasz hiánya) sokat elárul a vállalatról és a várható interjúról.

Semmi köze hozzá!

Ez egy üzleti megbeszélés, és nem vallatás, kihallgatás vagy a magánéletedben való vájkálás. Te értékesíteni szeretnéd a tudásod, tapasztalatod, időd, ők pedig szolgáltatást akarnak tőled vásárolni, remélhetőleg hosszú távon. Azaz az üzleti életben megszokott viselkedés várható el mindkét féltől.

Ha úgy érzed, akkor szükséges lehet kedvesen figyelmeztetni az interjúztatót az udvariasság szabályaira, például „ha nincs kifogása ellene, befejezem az előbb elkezdett történetet...”. Ha egyértelmű, hogy fel akarnak bosszantani, vagy megaláznak, akkor - továbbra is nyugodtan - beszélj az ezzel kapcsolatos érzéseidről. Mint minden konfliktushelyzetben, itt is elveheti a dolog élét, ha tárgyilagosan tisztázzuk, hogy a másik viselkedése hogyan érint bennünket.

Még mielőtt bemennél az interjúra, tedd fel magadnak a kérdést: Mi a legrosszabb, ami történhet? Az, ugye, hogy nem vesznek fel… Milyen árat vagy hajlandó fizetni ezért?

Nekik mindegy?

Munkavállalóként sokszor elfelejtjük, hogy a munkaviszony kétoldalú kapcsolat, amelyben mindkét félnek elégedettnek kell lennie ahhoz, hogy hosszabb távon is működhessen. Vannak cégek, akik igen jelentős erőfeszítéseket tesznek azért, hogy bevonzzák a megfelelő jelölteket. A vállalatnak is el kell adnia magát neked, hiszen azt várják el tőled, hogy lelkesen, lojálisan végezd majd a feladataidat.

Tedd fel magadnak a kérdést: Vajon hogyan fognak veled viselkedni, ha már a kapcsolat kezdetén stresszelnek (pláne ha megaláznak)? Mi lesz, ha már aláírtad a munkaszerződést és tényleg a „kezük között” leszel?

Játssz velük

Az a stresszinterjú, amivel találkozhatsz, azon a feltételezésen alapul, hogy „ha kibillentem a jelentkezőt a normális lelki állapotából, akkor stresszes állapotban őszintébb lesz, több információhoz juthatok”. Ezt szerencsére, a kutatások nem igazolják.

Ez egy „felvételi beszélgetés” azaz te is kérdezhetsz. Vedd át az irányítást, kérdezz vissza. Igen, ebben van némi kockázat, de hatásos tud lenni, ha azt mondod: „Most, hogy válaszoltam erre a kérdésre (mosoly), rendkívül kíváncsi lennék, hogy ön mit válaszolna ugyanerre a kérdésre”.

Nem muszáj

A stresszinterjúnak csak nagyon kivételes esetekben, ellenőrzött körülmények között, és szakemberek által lefolytatva van létjogosultsága, akkor, ha a munkavégzés során valóban várható, hogy feszült, stresszes helyzetekben kell rendszeresen dolgozni. Ilyenkor ezt előre jelezni szokták, hogy a jelölt felkészülhessen, hiszen az ilyen jellegű munkahelyen is előre lehet számolnia várható konfliktusokkal.

Más esetekben ez többnyire csak az interjúztató szaktudásának a hiányával magyarázható jóindulatúan. Különösen, ha ez az interjúztató leendő munkahelyi vezető, indokolt lehet megköszönni a lehetőséget, és udvariasan távozni.

Gerlei Béla MBA MSc.
A nyelvhasználat és viselkedés szakértője
Igazgató
Karrier Intézet