Hol tart a HR hazánkban? - Itt az első átfogó kutatás eredménye

A DGS Global Research - a HR Portal, a HR Mesterkurzus, valamint a Budapesti Gazdasági Főiskola Menedzsment és Emberi Erőforrás Intézete támogatásával - "Országos HR Benchmark Felmérés" néven komplex felmérést készített tavaly, amelyben azt vizsgálták, milyen megoldásokat alkalmaztak 2005-ben a hazai emberierőforrás-menedzsment területén, milyen feladatokat látnak el a szakemberek a gyakorlatban, illetve mit értenek HR alatt a szervezetek. A kutatás rávilágít arra is, hogy az egyes iparágakban miként alakultak a HR trendek.

Az online kérdőíveket mintegy 320 szervezet, intézmény és vállalkozás töltötte ki anonim jelleggel. A felmérésben résztvevők - a 2005. évi adatok alapján - több mint 116 ezer főállású, teljes munkaidős alkalmazottat foglalkoztattak és 50 százalékuk a középvállalkozások közül került ki, negyedük kisvállalkozás, 7 százalékuk állami vagy önkormányzati költségvetési szerv. A kutatásban szinte minden ágazat képviseltette magát, a legtöbb résztvevő a bank- és pénzintézeti szektorból, a kis- és nagykereskedelemből, valamint a szolgáltatóiparból került ki.

Jóllehet a vizsgált szervezeteknél általában megtalálható HR-szervezet vagy szakember, negyedüknél nem jelenik meg szervezett formában a humánerőforrás-menedzsment. Az adatok alapján a válaszadók fele rendelkezik emberierőforrás-gazdálkodásra vonatkozó stratégiával, figyelemreméltó ugyanakkor, hogy egynegyedük nem tervezi ennek kialakítását. A HR-startégia legfontosabb elemének a teljesítményértékelést, a munkaerő fejlesztését, a munkaerő-tervezést, a motivációt, legkevésbé fontosnak pedig az alkalmazáspolitikát tartják.

A felmérés kitér egyebek mellett arra, hogy a szervezetek a munkaerőpiac mely területein tapasztalnak hiányt, kiket sorolnak a "nehezen megtartható szakemberek" közé. Rávilágít a toborzási, kiválasztási eljárások módjaira, hogy miért népszerű az internetes toborzás, megbíznak-e külső szolgáltatókban. Az adatokból kiderül, a szervezetek mely területen és miért tartják fontosnak az orientációs programot, a beillesztési eljárás során mire helyezik a fő hangsúlyt.

Emellett a kutatás képet ad a hazai bérezési gyakorlatról is, megtudhatjuk, elterjedt-e az időbérezés, teljesítménybérezés és mennyit formálódott a cafeteria, vagyis a béren kívüli juttatások rendszere az elmúlt években. A kutatás olyan témaköröket is felölel, mint a teljesítményértékelés, ösztönzés, személyzetfejlesztés, munkaügyi kapcsolatok, kommunikácó, a HR informatika támogatása, az outplacement, outsourcing.

A tervek szerint a felmérést minden évben megismételik, hogy a szakembereknek minél több információt nyújtsanak a HR hazai tendenciáiról, fejlődési irányvonalairól.

A kutatásról és az ebből készült tanulmányról a www.hrbenchmark.hu oldalon lehet bővebben tájékozódni.