Így érzik magukat a munkavállalók: elkötelezettség, stressz és a vezetők szerepe

A legfontosabb megállapítások a munkahelyekről

A menedzserek elkötelezettsége a korábbiaknál is meredekebben esett, 27-ről 22%-ra év/év. Míg a beosztotti elkötelezettség 18%-ról 19%-ra emelkedett. A világgazdaságnak mindez mintegy 10 billió dollárba, a globális GDP 9%-ába kerül. Az elköteleződés 2020 óta a legalacsonyabb értékre esett vissza. 

Az elkötelezettség pszichológiai kötődést jelent a munkahelyhez, a csapathoz és a munkához. Ha ez a kötődés hiányzik, vagy éppen az ellentétébe fordul, akkor annak komoly gazdasági hatása van.

Mindössze a munkavállalók 34%-a érzi úgy globálisan, hogy szárnyalhat, és a munkavállalói jóllét mértéke három év óta először mutat növekedést.

Úgy tűnik, egy érdekes elmozdulás is folyamatban van: azokban a munkakörökben, amelyek távmunkából végezhetők csökken az optimizmus, míg azon pozíciókban, amelyeket egyáltalán nem lehet távolról végezni (non-remote-capable, fully on-site workers) nőtt. Ez a változás fontos trendfordulónak tűnik, hiszen tavaly még azok, akik csak on-site munkát végeztek kevésbé voltak elkötelezettek, mint a távmunkát végzők, ami már alighanem a mesterséges intelligencia térnyerésének / fenyegetésének és annak a szellemi munkákra tett hatásának tulajdonítható, a munkaerőpiac strukturális átalakulásának (közvetlenül emberekkel és kézzel végzett munka előtérbe helyeződésének) előszobája lehet.  

A kulcs a vezetőképzés

A Gallup CEO-ja Jon Clifton figyelmeztet: „A hatékony embermenedzsment évtizedes kihívás a vállalatok számára, ám a tét mostantól jóval nagyobb: az MI-forradalmat nem a szoftverek, hanem a rátermett vezetők nyerik meg.”

Hogy sikeres lesz-e a technológia bevezetése és az integrációja, az nagyban múlik a vezetők hozzáállásán, támogatásán és aktivitásán. 

A vezetők elkötelezettségének csökkenése általában összefüggésben van azzal, ha nagyobb területet / több embert kell irányítaniuk, vagyis ha a menedzserek száma is csökken. Ugyanakkor ezt megfelelő képzéssel ellensúlyozni lehet. Azoknál a cégeknél, amelyek jógyakorlatokra alapozva működnek, a vezetők 79%-a elkötelezett volt, ami majdnem négyszerese a globális átlagnak. Ennek a gyakorlatnak az egyik kulcsa, hogy ezeknél a cégeknél a munkavállalói elkötelezettség a hosszútávú üzleti stratégia része. 

Maga az AI is hatékony eszköz lehet a vezetők fejlesztésében a jelentés szerint, ugyanis a vezetés egy olyan készség, amire nem mindenkinek van született tehetsége, sokan mégsem kapnak megfelelő tréninget. Az AI azonban áthidalhatja ezt a szakadékot: a legfrissebb menedzsmenttudományra alapozva valós idejű, személyre szabott tanácsokat adva.

Munkaerőpiaci kilátások

Érdekes, hogy miközben egyre több leépítésről, racionalizálásról, AI általi térfoglalásról és globális gazdasági bizonytalanságról lehet hallani, a munkavállalók 52%-a mégis úgy érzi, hogy a munkaerőpiac javuló tendenciát mutat, és miközben számos cikk jelenik meg a „job huggingról” vagyis a mozdulni nem akaró, a „széküket / pozíciójukat” fogó munkavállalókról, aközben ilyen sokan azt gondolják, hogy jók a körülmények az álláskereséshez, azaz az állásváltáshoz is. 

A jelentés azonban arra is rámutat, hogy ez az optimizmus és az 1% pontos javulás az előző évhez képest (51%), szinte kizárólag azoktól származik, akik kifejezetten távolról nem végezhető munkakörökben dolgoznak. 

Globális adatok Forrás: Gallup State of the Global Workplace

Munkavállalói jóllét: némi javulás, de a tartós stressz probléma

A munkavállalók közérzete három éve először javuló tendenciát mutat. 2018 és 2022 között folyamatosan javult a foglalkoztatottak jólléte, azonban 2022 óta csökkenés volt jellemző 35%-ról lefelé, az idei Gallup adat 34% vagyis a dolgozók körülbelül harmada szárnyal a munkájában. Az egyik legnagyobb emelkedést éppen Európa érte el, 2%-pontos erősödéssel.

A munkavállalók körében mért napi stressz, düh és szomorúság mértéke továbbra is meghaladja a világjárvány előtti szintet. Bár a negatív érzelmek hulláma a tetőzés után apadni kezdett, a mutatók nem tértek vissza a 2020 előtti állapothoz – ez tartós pszichológiai hatásokra vagy egy új, nehezebb status quo-ra utal. 

A jóllét kulcsa a belső motiváció: az elégedettség akkor nő, ha a munkavállalók értelmesnek és mások számára hasznosnak érzik saját tevékenységüket.

A vezetők ebből a szempontból is eltérnek a beosztottaktól, ami nyilván a pozícióból is származó adottság, mert míg általában jobban érzik magukat, mint a „végrehajtó” munkavállalók, jóval többen élnek meg stresszt (+7), haragot (+12), szomorúságot (+11) és magányt (+10), kevesebbet is mosolyognak vagy nevetnek napi szinten, vagyis a kutatás is igazolja, hogy a vezetés egy magányos és érzelmileg igencsak igénybevevő megbízatás. 

Azok a vezetők, akik elkötelezettek kevésbé élik meg ezeket a negatív érzéseket és jobban tudnak szárnyalni is a munkában, hiszen a döntésképességük és ráhatásuk is nagyobb a történésekre, mint a beosztottaknak.

Hogy áll mindezzel Európa? 

Európában a legkevésbé elkötelezettek a munkavállalók az összes régió közül, és bőven a globális átlag alatt van a mutató. Mindössze 12% az elkötelezettek aránya. 73% nem elkötelezett, 15% pedig bár gyakorlatilag a cég része, aktívan kicsekkolt a munkahelyéről. Az elkötelezettek aránya 1% ponttal még romlott is az előző évhez képest. 

Európai elkötelezettség Forrás: Gallup State of the Global Workplace

Majdnem azonos arányban szárnyalnak – bőven az átlag fölött egyébként – 49%-a a munkavállalóknak, míg 48% küszködik, a többiek pedig szenvednek. A szárnyalók aránya még növekedni is tudott. 

57% jónak tartja az álláspiaci kilátásokat, és 39% élt meg stresszt a felmérést megelőző napon a munkahelyén. 

Magyarországon nagyobb az elkötelezettség, de nem látják olyan kedvezően a munkaerőpiacot

Magyarországon az európai átlag felett van az elkötelezettség, mert a munkavállalók 19%-a elkötelezett, alacsonyabb a szárnyalók aránya: 43%, de valamivel kevesebben élnek meg stresszt: 35%. Viszont az álláspiacot a munkavállalók kevesebb mint fele (48%) látja ígéretesnek, és a helyzet romlott 2025-ben az előző évekhez képest.

Nyitókép: Freepik