Így is támogathatja a szülőket a munkáltató

Az iskolakezdés támogatására a munkáltatónak többféle lehetősége is van. A megszokott, gyermekenként a minimálbér 30%-ig (2013-ban maximum 29.400Ft/gyerek) adható utalvány-juttatás ezek közül csak az egyik. Tegyük hozzá, hogy a legegyszerűbb is: csak egy nyilatkozat kell a dolgozótól, hogy ő megfelel a törvényi feltételeknek, a munkáltató kiosztja az utalványokat, a dolgozó elkölti, nincs vele sok gond. (Itt olvashatja szakértőnk korábbi írását arról, hogy hogyan adjunk jól cafeteriát.)

Gyakori dolgozói panasz azonban, hogy amikor igazán sokba kerül a gyerek, akkor már nem kap támogatást. Hát igen, a felsőoktatásban tanuló gyermek után a szülő már nem jogosult családi pótlékra és így iskolakezdési támogatásra sem.

Új lehetőség az önsegélyező pénztár

Van azonban egy most még kevesek által alkalmazott módja a gyermeküket taníttató szülők munkáltatói támogatásának. Az önsegélyező pénztárak már korábban is folyósíthattak beiskolázási támogatást a szülőknek, de az nagyjából ugyanazokkal a feltételekkel történt eddig, mint az iskolakezdési utalvány. Tehát a családi pótlékra jogosult szülő igényelhette a közoktatásban résztvevő gyermekre a tankönyv, tanszer és ruházat térítését évente a minimálbér 30 %-ig.

Az önkéntes pénztárakról szóló törvény tavaly novemberi módosítása következtében nőtt az értékhatár, évente a minimálbér mértékéig, tehát az idén 98 ezer forintig finanszírozhat a pénztár gyermekenként. További változás, hogy bővült a személyi kör és a felhasználási lehetőség. A felsőoktatási törvény által államilag elismert felsőoktatási intézményben tanulói jogviszonnyal rendelkező fiatal 25 éves koráig szintén részesülhet támogatásban. Rá tekintettel a tandíj, a térítési díj, a kollégiumi vagy albérleti díj téríthető a pénztári számláról szintén a minimálbér mértékéig évente.

Hogyan lehet a támogatáshoz hozzájutni?

Mint minden önkéntes pénztár esetén, az önsegélyezőben is tagsággal kell rendelkeznie a magánszemélynek. Az egészség- és nyugdíjpénztárhoz hasonlóan a munkáltatónak is szerződést kell kötni a pénztárral ahhoz, hogy a munkavállalójának tagdíj-hozzájárulást tudjon nyújtani. Az önsegélyező pénztárban is egyéni számlája van a tagoknak, amire a munkáltatói vagy egyéni befizetéseket a működési költség levonása után könyvelik.

A beiskolázási támogatást a pénztár egyéni szolgáltatásként a pénztártag magánszemély egyéni számlája terhére nyújtja. Az önsegélyező pénztári támogatást azonban alkalmanként igényelni kell. Az igénylés a tankönyv, tanszer, tandíj, stb. számla alapján történik, ami a tanév első napját megelőző 15. naptól a tanév utolsó napját követő 15 napig terjedő időtartam (tehát a teljes tanév +/-15 nap) alatti lehet.

A számla mellett a pénztár rendszerint a jogosultságot igazoló dokumentumokat is kér, iskolalátogatási igazolás, tanulói jogviszony, életkor igazolása, stb.

Mikor térít a pénztár?

A kifizetés időpontját a pénztári alapszabály határozza meg. Az önsegélyező pénztárak esetében viszont van egy fontos szabály, ami a kifizetés időpontját lényegesen befolyásolhatja – a 180 napos szabály.

Ez pedig úgy szól, hogy a pénztártag egyéni számlájára befizetett összeg (tagdíj, munkáltatói hozzájárulás, adomány, stb.) bizonyos kivételektől eltekintve 180 napon belül nem használható fel az egyéni szolgáltatások finanszírozására. A beiskolázási támogatás pedig sajnos nem tartozik a kivételek közé.

Lefordítva ez azt jelenti, hogy egy-egy hónap tagdíjbefizetését legkorábban fél év múlva tudjuk felhasználni. Például ha havonta 10.000 Ft kerül a pénztári számlánkra és ebből szeretnénk a főiskolás gyermekünk havi 10 ezer forintos kollégiumi díját fizetni, akkor úgy kell számolnunk, hogy 6 hónap tagdíjfizetést követően tudjuk az első 10 ezer forintos számlát megtéríttetni a pénztárral. Akkor telik le ugyanis az első befizetésünk utáni 180 nap. Ezt követően már gördülékenyebb lehet a dolog, a következő hónapban mehet az újabb számla. A fentiekből látható, hogy a szokásosnál kicsit átgondoltabb pénzügyi tervezést igényel ez a megoldás.

Adózási oldalról

Szem előtt kell tartani, hogy a munkáltatói tagdíj-hozzájárulásra vonatkozó minimálbér 30%-os korlát az egészségpénztárra és az önsegélyező pénztárra együttesen értendő. Vagyis ha a munkáltató egy adott hónapban az egészségpénztárba és az önsegélyező pénztárba is utal tagdíj-hozzájárulást a dolgozónak, akkor a kettő együttesen nem haladhatja meg a 29.400,- Ft-ot.

Ugyancsak vonatkozik rá a több munkáltatótól történő támogatás tilalma és az erről szóló nyilatkozati kötelezettség, valamint értelemszerűen az 500 ezres korlát alá is be kell számítani. A dolgozónak történő pénztári kifizetésnek viszont nincs adóvonzata.

A munkáltató által nyújtott iskolakezdési utalvány és az önsegélyező pénztári beiskolázási támogatás nem zárja ki egymást, hiszen az előbbi a munkáltató által az Szja tv.-ben definiált béren kívüli juttatás, az utóbbi pedig a pénztár szolgáltatása.

Összefoglalva

A munkáltató saját elhatározása vagy a dolgozó igénye alapján tagdíjat fizet az önsegélyező pénztárba, a munkavállaló pedig a megfelelő dokumentumok alapján a pénztártól igényli a számlái megtérítését. Erre az egész tanév során lehetősége van, legfeljebb összesen 98 ezer forintig.

Puskelyné Király Ágnes
okleveles adószakértő
Top Cafeteria Kft.