Így sértheti a HR a versenyjogot
A járvány teremtette munkaerő-piaci helyzet kockázatos lehet versenyjogi szempontból, amire sokan nem is gondolnak - hívja fel a figyelmet dr. Adamov Dávid, a Baker McKenzie versenyjogi- és compliance szakértője. A GVH éppen kartellezés miatt bírságolta meg nemrég 1 milliárd forintra a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének 23 tagvállalatát.
Miért érinti a versenyjog a HR területet?
A munkaerőpiac az elmúlt időszakban dinamikus változásokon ment keresztül. Nőtt a kiszámíthatatlanság, a vállalatok pedig arra törekszenek, hogy az üzleti működésüket racionalizálják. A bizonytalansági tényezők csökkentésével átláthatóbbá, kezelhetőbbé kívánják tenni a piacot. Ez a törekvés nem kizárólag a vállalatok üzleti szegmenseiben (sales, marketing) van jelen, hanem a HR területek is igyekeznek tervezhetőbbé tenni a működésüket. A kiszámítható gazdálkodás üzleti szempontból rendkívül kívánatos, ugyanakkor utat nyithat versenyellenes magatartások megvalósításához, amelyek compliance szempontból jelentős versenyjogi kitettséghez vezethetnek.
Milyen értelemben lehet versenyjogi kitettségről beszélni egy HR területen?
Vegyünk alapul egy olyan, már sokak által ismert helyzetet, amikor a vállalatok kereskedelmi vezetői árakat egyeztetnek vagy piacokat osztanak fel egymás között. Ilyen esetben kartell tevékenységről beszélünk. Azt azonban kevesen tudják, hogy a versenyjogi kitettség egy HR területet is érinthet.
Nyilván a HR vezető nem az adott vállalat termékeinek árával kapcsolatban tud kartellezni, hanem például oly módon, hogy más vállalatokkal együttműködve megállapodnak abban, hogy nem alkalmazzák, illetve nem keresik meg ajánlataikkal az „egyezségben” résztvevő vállalatok (bizonyos) munkavállalóit.
Előfordulhat az is, hogy a vállalatok közösen elhatározzák, az állandóan „vándorló” munkaerőt mesterségesen kialakított bérplafonokkal fékezik meg, azaz megegyeznek abban, hogy egyikük sem ad magasabb bért egy adott pozícióra jelentkező munkavállalónak.
Értelemszerűen párosulhat ezekhez a magatartásokhoz a vállalatok közötti tiltott információcsere is. Ebben az esetben a munkabér és a munkáltatás egyéb körülményeinek (munkaidő, bónusz, cafeteria és egyéb juttatások) egymás közötti megosztása az az információ, amelynek ismerete a fenti egyezségeket segíti, a piacot átláthatóvá és kiszámíthatóbbá teszi egyben a munkaerőpiacon folyó verseny csökkenését eredményezi.
Ez a folyamat nagyon hasonlít ahhoz, amikor a versenytársak egymás között megegyeznek a termékek árában és a köztük létrejött „paktum” vagy „gentleman's agreement” alapján egyik sem adja olcsóbban az adott terméket vagy nem támadja más vállalat üzleti területét, megszüntetve ezzel a közöttük lévő egészséges versenyt.
A verseny célja a munkaerőpiacon is az lenne, hogy a vállalatok minél jobb feltételekkel és bérekkel tegyék vonzóbbá a szakemberek számára a náluk történő munkavállalást. Jól látszik tehát, hogy a leírt folyamatok növelik ugyan a kiszámíthatóságot de sértik a versenyt és az ilyen törekvésekkel szemben már számos ország, köztük Németország, Horvátország, Hollandia és Spanyolország versenyhatósága is fellépett.
Hogyan értelmezhető ebben az esetben a versenytárs?
Meglehetősen tágan, ugyanis a piac itt a munkaerő piac, amelyen a szaktudással rendelkező munkavállalók és az őket alkalmazó munkáltatók vannak jelen és ez független attól melyik vállalat milyen termékpiacokon végzi fő üzleti tevékenységét. Létrejöhet tehát kartell olyan vállalkozások között is a HR területen, amelyek látszólag nem is egy piacon mozognak pl. energiaipari, élelmiszeripari vagy éppen autóipari szegmensek között.
Magyarországon volt ilyen ügy?
Magyarországon pár hete a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 1 milliárd forint bírságot szabott ki a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségére. Döntésében a GVH kifejtette, hogy a Szövetség tagjai között kartell állt fent, amely korlátozta a 23 tagvállalat közötti munkaerő áramlást. A GVH álláspontja szerint a tagvállalatok között a munkaerő közvetítés minimum díja és egyéb feltételei kerültek meghatározásra, továbbá a szektor felosztását célozta a munkaerő átcsábításának tilalma is. A GVH szerint a piac felosztását célozták a tagvállalatok a kiközvetített munkavállalók újraközvetítésének tilalmával.
Minden vállalat arra törekszik, hogy a piac kiszámíthatóbb legyen és ez alapvetően nem baj, ameddig versenyjogi szempontból megengedett eszközökkel érik el céljaikat. Azt tapasztaljuk, hogy tőlünk nyugatra egyre több HR területet érintő versenyjogsértés kerül felszínre, amelyre most a magyar ügy is egy jó példa, ezért célszerűnek tartjuk felhívni a figyelmet a téma időszerűségére.
Nyitókép: Romain V on Unsplash
- 2023.06.06Napi, heti pihenőidő és az új visszaélés-bejelentési törvény A workshop második felében azzal foglalkozunk, hogy az Európai Unió Bírósága 2023. márciusában egy magyar ügy kapcsán kimondta, hogy a heti és a napi pihenőidőt elkülönítve kell kiadni. Ez a magyar „általános munkarend” alapulvételével azt jelenti, hogy a szombati és vasárnapi naptári napokra eső heti két pihenőnap előtt kell kiadni a 11 órás napi pihenőidőt, tehát péntek 13.00 óra után munka már nem végezhető.
Részletek
Jegyek
- 2023.06.27IFRS Halasztott adó képzés Élő, interaktív, online képzés a nemzetközi beszámolókészítési elvek szerint az adózás számviteli kezeléséről. Fő cél: - a halasztott adó fogalmának megismertetése: mitől halasztott? - a halasztott adó elszámolásának célja és jelentősége - a számítás esetei és gyakorlati példákon keresztüli bemutatása.
Részletek
Jegyek
- 2023.09.01I Land gamifikált készségfejlesztés Gamifikált készségfejlesztő e-learning programunk játszva tanít: 30 napon keresztül, napi 20-30 percben egy izgalmas virtuális küldetésen vezetjük végig a résztvevőket.
Részletek
Jegyek
- 2023.10.10MŰEGYETEMI ÁLLÁSBÖRZE 150+ KIÁLLÍTÓ, TÖBB SZÁZ ÁLLÁS ÉS SZAKMAI GYAKORLAT VÁR! Kiállítóink hallgatókat, frissdiplomásokat és tapasztalt munkavállalókat is várnak állásajánlataikkal.
Részletek
Jegyek
A HR Portál a magyar sajtóban elsőként tudósított az Európai Unió Bírósága március 2-i, C-477/21. számú ítéletéről, amely szerint a... Teljes cikk
Az Országgyűlés által tegnap elfogadott törvény értelmében valamennyi, 50 főt meghaladó vállalkozás köteles lesz decembertől... Teljes cikk
Gyakran felmerül az ügyvezetők részéről az a kérdés, hogy fennáll-e és ha igen, milyen mértékben áll fenn a felelősségük az üzleti... Teljes cikk
- Szigorításokat szorgalmaz a bérmunkás-import ellen a Jobbik 3 hete
- Ezeknél a vállalatoknál várható munkaerő-felvétel a legnagyobb eséllyel 3 hete
- Motivációs levél ChatGPT-vel - Hogyan változtathatja meg a mesterséges intelligencia a munkaerő-felvételt? 4 hete
- Őrült módon pezseg az álláspiac az Egyesült Államokban 1 hónapja
- 74 tehetséges friss diplomásnak kínál állást a MOL-csoport, hogy fenntartható megoldásokat biztosítson a régió számára 1 hónapja
- Munkaerőpiac: Romlik a helyzet Amerikában 2 hónapja
- Harmadik országbeli állampolgárokat is kölcsönözhet a Pensum Group 2 hónapja
- Tényleg elveszik-e a magyarok munkáját a külföldiek? 2 hónapja
- Nyíregyházán nyit új irodát a Work Force 3 hónapja
- Sem mennyiség, sem minőség. Hol vannak a jó munkatársak? 3 hónapja
- Van, hogy a hétszámjegyű fizetés sem hat - munkaerő kihívások a logisztikában 3 hónapja