Megjelent: 7 hónapja

Így sértheti a HR a versenyjogot

A járvány teremtette munkaerő-piaci helyzet kockázatos lehet versenyjogi szempontból, amire sokan nem is gondolnak - hívja fel a figyelmet dr. Adamov Dávid, a Baker McKenzie versenyjogi- és compliance szakértője. A GVH éppen kartellezés miatt bírságolta meg nemrég 1 milliárd forintra a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének 23 tagvállalatát.

Miért érinti a versenyjog a HR területet?


A munkaerőpiac az elmúlt időszakban dinamikus változásokon ment keresztül. Nőtt a kiszámíthatatlanság, a vállalatok pedig arra törekszenek, hogy az üzleti működésüket racionalizálják. A bizonytalansági tényezők csökkentésével átláthatóbbá, kezelhetőbbé kívánják tenni a piacot. Ez a törekvés nem kizárólag a vállalatok üzleti szegmenseiben (sales, marketing) van jelen, hanem a HR területek is igyekeznek tervezhetőbbé tenni a működésüket. A kiszámítható gazdálkodás üzleti szempontból rendkívül kívánatos, ugyanakkor utat nyithat versenyellenes magatartások megvalósításához, amelyek compliance szempontból jelentős versenyjogi kitettséghez vezethetnek.

Milyen értelemben lehet versenyjogi kitettségről beszélni egy HR területen?


Vegyünk alapul egy olyan, már sokak által ismert helyzetet, amikor a vállalatok kereskedelmi vezetői árakat egyeztetnek vagy piacokat osztanak fel egymás között. Ilyen esetben kartell tevékenységről beszélünk. Azt azonban kevesen tudják, hogy a versenyjogi kitettség egy HR területet is érinthet.

Nyilván a HR vezető nem az adott vállalat termékeinek árával kapcsolatban tud kartellezni, hanem például oly módon, hogy más vállalatokkal együttműködve megállapodnak abban, hogy nem alkalmazzák, illetve nem keresik meg ajánlataikkal az „egyezségben” résztvevő vállalatok (bizonyos) munkavállalóit.

Előfordulhat az is, hogy a vállalatok közösen elhatározzák, az állandóan „vándorló” munkaerőt mesterségesen kialakított bérplafonokkal fékezik meg, azaz megegyeznek abban, hogy egyikük sem ad magasabb bért egy adott pozícióra jelentkező munkavállalónak.

Értelemszerűen párosulhat ezekhez a magatartásokhoz a vállalatok közötti tiltott információcsere is. Ebben az esetben a munkabér és a munkáltatás egyéb körülményeinek (munkaidő, bónusz, cafeteria és egyéb juttatások) egymás közötti megosztása az az információ, amelynek ismerete a fenti egyezségeket segíti, a piacot átláthatóvá és kiszámíthatóbbá teszi egyben a munkaerőpiacon folyó verseny csökkenését eredményezi.

Ez a folyamat nagyon hasonlít ahhoz, amikor a versenytársak egymás között megegyeznek a termékek árában és a köztük létrejött „paktum” vagy „gentleman's agreement” alapján egyik sem adja olcsóbban az adott terméket vagy nem támadja más vállalat üzleti területét, megszüntetve ezzel a közöttük lévő egészséges versenyt.

A verseny célja a munkaerőpiacon is az lenne, hogy a vállalatok minél jobb feltételekkel és bérekkel tegyék vonzóbbá a szakemberek számára a náluk történő munkavállalást. Jól látszik tehát, hogy a leírt folyamatok növelik ugyan a kiszámíthatóságot de sértik a versenyt és az ilyen törekvésekkel szemben már számos ország, köztük Németország, Horvátország, Hollandia és Spanyolország versenyhatósága is fellépett.

Hogyan értelmezhető ebben az esetben a versenytárs?


Meglehetősen tágan, ugyanis a piac itt a munkaerő piac, amelyen a szaktudással rendelkező munkavállalók és az őket alkalmazó munkáltatók vannak jelen és ez független attól melyik vállalat milyen termékpiacokon végzi fő üzleti tevékenységét. Létrejöhet tehát kartell olyan vállalkozások között is a HR területen, amelyek látszólag nem is egy piacon mozognak pl. energiaipari, élelmiszeripari vagy éppen autóipari szegmensek között.

Magyarországon volt ilyen ügy?


Magyarországon pár hete a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 1 milliárd forint bírságot szabott ki a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségére. Döntésében a GVH kifejtette, hogy a Szövetség tagjai között kartell állt fent, amely korlátozta a 23 tagvállalat közötti munkaerő áramlást. A GVH álláspontja szerint a tagvállalatok között a munkaerő közvetítés minimum díja és egyéb feltételei kerültek meghatározásra, továbbá a szektor felosztását célozta a munkaerő átcsábításának tilalma is. A GVH szerint a piac felosztását célozták a tagvállalatok a kiközvetített munkavállalók újraközvetítésének tilalmával.

Minden vállalat arra törekszik, hogy a piac kiszámíthatóbb legyen és ez alapvetően nem baj, ameddig versenyjogi szempontból megengedett eszközökkel érik el céljaikat. Azt tapasztaljuk, hogy tőlünk nyugatra egyre több HR területet érintő versenyjogsértés kerül felszínre, amelyre most a magyar ügy is egy jó példa, ezért célszerűnek tartjuk felhívni a figyelmet a téma időszerűségére.

Nyitókép: Romain V on Unsplash
  • 2021.08.10 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
  • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Folyamatosan ellenőrzik az orvosokat a Nemzeti Védelmi Szolgálat emberei

Folytatódnak a megbízhatósági vizsgálatok az egészségügyben - közölte a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ). Teljes cikk

Tavalyi évi szabadság felhasználhatósága

A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni a Munka törvénykönyve szerint, amitől csak néhány kivételes esetben lehet eltérni. Teljes cikk

Ha nem kapnak szabadságot, elmennek táppénzre

Míg az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatásfelügyelete szerint egyre kevesebb a jogsértés a szabadságok kiadás kapcsán, a Vasas... Teljes cikk