Ismét téma a Munka törvénykönyvének módosítása

Ellentmondásos körülmények között születnek az új szabályok

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében 2015 tavaszán kezdődtek a tripartit (háromoldalú: munkáltatói, munkavállalói oldal, kormányzat) tárgyalások az Mt. módosításáról a szociális partnerek kezdeményezésére. A munkavállalói érdekképviseleteknek számos, míg a munkáltatói érdekképviseleteknek néhány módosítási javaslatai voltak, melyek a várakozásoknak megfelelően nem estek egybe. A tárgyalások folyamán egyértelművé vált, hogy a munkavállalói és a munkáltatói oldal lényegében egyetlen pontban sem tudnak megegyezni. Eközben az érdekegyeztetés keretein kívüli piaci szereplők is megjelentek, illetve feltehetően megjelennek igényeikkel. Multinacionális társaságok, illetve külföldi kereskedelmi kamarák a munkajogi szabályok további változtatását kérték a kormányzattól. Olyan igények merültek fel, mint például a rendkívüli munkavégzés éves korlátjának további emelése vagy annak a teljes eltörlése, vagy például a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás korlátainak az eltörlése. Ebben az ellentmondásos helyzetben jelent meg tavaly ősszel a Nemzetgazdasági Minisztérium jogszabály tervezete, mely meglehetősen racionális és kiegyensúlyozott módon végezte volna el a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok szükséges korrekcióját. Figyelembe vette az Országos Bírósági Hivatal javaslatát a jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályainak a szigorítására, egyértelműsítette, hogy valamennyi munkavédelmi képviselő felmondási védelem alatt áll, könnyítette a hatályban lévő kollektív szerződéshez való csatlakozás lehetőségét, illetve minimális mértékben a köztulajdonban álló munkáltatók szabályozásához is hozzányúlt. Ez az anyag azonban nem nyerte el végül a kormányzat támogatását. Az Mt. módosítás előkészülete azonban nem állt meg.

Nem lehet tudni mi kerülhet bele a törvényjavaslatba

A foglalkoztatásra vonatkozó joganyagot változtatni tervező törvényjavaslat (ok) tartalma nem nyilvános. Ezek egyike lehet a 2017. évi költségvetés megalapozásáról szóló törvény. Ezen túlmenően az anyag tartalmilag is jelentősen változhat, így a részletekkel akkor érdemes megismerkedni, amikor a kormányzat által támogatott javaslat (ok) az Országgyűlés honlapján megjelenik (feltéve, hogy erre sor kerül). Bizonyos, a korábbi tv. javaslatban szereplő elemek a törvénymódosítás körüli vitát feltehetően túlélik. Ebbe a kategóriába azok a módosítások tartoznak, amelyekre az Európai Uniós jogrenddel való összhang megteremtése miatt van szükség (pl: kompenzáló pihenőidő). A VDSzSz hétvégi sajtónyilatkozatából a közvélemény is megtudhatta, hogy a jelenlegi javaslatnak része az Mt.101.§ (3) bekezdésének a hatályon kívül helyezése, mely a készenléti jellegű munkakörben dolgozókat érintené hátrányosan. Vannak azonban olyan, a korábbi törvényjavaslatban szereplő pontok, melyeknek a jelenlegi támogatottsága kérdéses. Ilyen például a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek a szigorítása, melyet az OBH kezdeményezett. Hasonlóképpen kérdéses, hogy a munkavédelmi képviselő védettségére, a munkavállalói képviselő fogalmára, a köztulajdonban álló munkáltatóra és a kollektív szerződésekhez való utólagos csatlakozásra vonatkozó javaslat elemek bekerülnek-e a végleges anyagba. Kérdés továbbá az is, hogy visszatükrözi-e a javaslat a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII.tv. 2016. április 16. napjával történő hatályon kívül helyezésével kapcsolatos változásokat.




Dr. Kéri Ádám
Ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda